Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-12-29 / 52. szám

Azonban eme terjedelmes és részletes munkálatra vonatkozólag, igen kevés az, amit a dunamelléki e.kerület részéről és nevében mondhatok. Mi ugyanis ugy fogtuk fel hivatásunkat s a jelen értekezlet célját, hogy nyilatkoznunk kell az 1847

/8 iki országgyűlésnek a vallás dolgában hozott 20-ik törvénycikke felöl. Ebben két § szól az iskolaügyről, t. i. a 3-ik, mely az iskolai szükségeknek közálladalmi költségek által leendő fedezését illeti, — és a 4-ik, mely a bevett vallásfelekezetek iskoláiba járhatást mindenkinek kölcsönösen megengedi. Az elébb idézett §-ra nézve e.kerületünk kivánata az, hogy az öszszes honpolgárok által befizetett adókból, szabad rendelkezése alá bocsáttassék egyházunknak, az iskolai szükségek fedezése végett, oly összeg, mely egyházunkat híveinek számarányához és az ezek által befizetett adók mennyiségéhez mérten megilleti; a 4-ik § pedig épségben fentartandó. Ennél sem többet, sem kevesebbet nem nyilváníthatok superintendentiánk részéről. Az öszszes iskolaügy többi részleteihez, viszonyaihoz, mint azok a felolvasott munkálatban előadatnak, épen nem szólhatok, mert e.kerületünkön ezek tárgyalva nem voltak, mivel nem véltük, hogy az egész iskolaügy reformja ez alkalommal, ez úttal kerüljön szőnyegre; egyéni nézetem kijelentésének pedig nem lévén értéke, sem a tisztelt értekezletet ez nem érdekelvén, hallgatnom kell, míglen közelebbi alkalommal szerencsés lehetek e.kerületem nézeteit s kivánatait tolmácsolhatni. De ez nem baj. Mert miután a tisztelt értekezlet eleve abban állapodott meg, hogy ezúttal emlékirat nem szerkeszthető; hanem a jelenlegi tárgyalásoknak elébb a superintendentiák elé kell terjzsztetni s majd az e.kerületek gyűlései után tartandott convent fog emlékiratot készíteni az egyetemes reform, egyház nevében : lesz alkalma superintendentiánknak is az iskolaügy részleteit gyülésileg tárgyalhatni s a legközelebbi conventen, melynek tartásának szüksége már eleve kimondatott, tolmácsolhatni. Ekkorra kívánom fentartatni superintendentiánk részéről, az iskolaügyet érdeklő, má» mint az országos törvény idézett §§-ra tartozó nyilatkozatok és kivánalmak kijelentését s a felolvasott munkálat azon szakaszának, mely az iskolaügyről szól, tárgyalását, a szoros kapcsolatnál fogva, részemről szívesen kérem akkorra halasztatni, Kérelmemet tekintve, — miután annak tárgya a munkálkodást sem meg nem akasztja, sem el nem késleltéti, — s miután az sem ujabb superintendentialis gyűlések és convent tartását, sem ujabb utazásokat és költekezést nem tesz szükségessé, a már kijelölteken s mintegy megrendelteken kivül, — remélem hogy az nem fog méltánytalannak ítéltetni. Török Pál superintendens ur után a conventnek csaknem minden tagja részt vett a vitatkozásban; de miután az elmondott beszédek közül egyetlen egy sem vonatkozott magának a memorandum tárgyának lényegére, hanem csak egyedül T ö r ö k P á 1 superintendens tui- indítványát pártolták vagy támadták meg, azoknak közlését, habár csak kivonatban is, egészen fölöslegesnek tartjuk; csak azt jegyezzük meg először, hogy a gyűlés túlnyomó többsége különböző okokból a dunamelléki kerület superintendensének indítványát pártolta, ami azután határozatba is ment; másodszor pedig azt, hogy a convent tagjai közül többen felszólalásuk alatt azon észrevételt is tették, hogy a memorandum illető része fölötti tanácskozást későbbre hagyni már csak azért is kívánatos, mivel az iskolaügy miként való szervezése, s az egyházaknak és iskoláknak az állam által való segélyeztetése még irodalmi uton sincs megvitatva kellőleg; * mi illetékes, szakértő egyénektől azon határozott Ígéretet nyertük, hogy a kérdéses tárgyat minden oldalról megvilágító cikkeiket lapunkban való közlés vegeit lehető leghamarabb el fogják küldeni, ugy hogy az érintett ügyben való irodalmi eszmecsere már lapunk jövő évi első számában megkezdődhetik. Felkérjük egyszersmind tisztelt olvasóinkat is, hogy akinek az érintett tárgyban bármily irányú, különben életre való véleménye van, annak közlését ne vonják meg tőlünk. Ezen tárgy bevégezte után a jövő convent ügye tárgyaltatott, és határozattá lön, miszerint annak lehetségessé tétele végett, hogy a jövő convent végérvényes határozatot hozhasson, az e.kerületek reedkivüli közgyűlés tartására hivassanak fel a jelen értekezlet által tárgyalás alá vett és megállapított dolgok fölötti tanácskozás és határozathozatal, valamint annak megvitatása végett, hogy az állam általi segélyeztetés és iskolaügy kérdésének a memorandum által ajánlott módozatait elfogadhatónak tartják e vagy sem. Elhatároztatott az is, hogy a most emiitett kerületi gyűlések illető közegeik által a kérdéses tárgyban való megállapodásokról mind egymást, mind pedig Vay Miklós báró urat, mint az értekezlet elnökét lehető lehamarabb értesítsék, s hogy a jövő conventre küldendő képviselőiket az; itt már tárgyalt egyházi ügyekre valamint az állam általi segélyeztetés és az iskolaügy kérdéseire, de csakis ezekre nézve, mint az összes magyar reform. egyház közvéleményének képviselőit, az e.kerületek oly meghatalmazással ruházzák fel, hogy azok az érintett tárgyakban a magyar ref. egyház véleményét jogérvényesen kimondhassák. — Azon kérdésre nézve, hogy mikor és hol tartassék meg a következő convent ? mily arányban legyenek az egyes kerületek képviselve V az egyetemes értekezlet határozata oda nyilvánult,hogy miután a fentebb érintett e.kerületi gyűlések megtartásáról és megállapodásáról Vay Miklós báró ur értesíttetett, a nevezett értekezleti elnök ur saját belátása szerinti időben és helyre lehető legrövidebb idő alatt híjjá össze a conventet, melyre az e.kerületek a zsinatra küldendő kerületi képviselőknek az 1848-iki értekezlet által megállapított számarányában küldjék megbízottaikat, csakhogy most nem levén szükség oly számos tagokból álló értekezletre, minden e.kerület az 1848-ban megállapított képviselők számának csak felét küldjék. Elhatároztatott az is, hogy a lemásolt j.könyv min-