Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-12-29 / 52. szám

106í) í \J v u korlat; Magyarországon a két protestáns, a kath. és görög felekezetek között hasonlóképen. Azon ok volt a második, amiért a dunamelléki e.kerület ez elvnek minden felekezetre való kiterjesztését javallja, mivel itt az ideje, hogy a nemzet és a haza érdekében szokjuk- meg egymást eltűrni, — ezt kívánja mindnyájunk közös érdeke. Har madik ok pedig az volt, mivel a nö jogait is tisztelnünk respeciálnunk kell, ellenkező esetben a nőnek legszentebb jogai elnyomatnak. Végre negyedszer azért akarja, a dunamelléki e.kerület a kérdéses elvet jogérvényre emelve látni, mert a vallásos nevelés csak igy kivihető. A fiút inkább az iskola neveli, inig a leány kizárólag az anya ápoló karjai között nevelkedik-, — de az anya miként oktathatná leányát oly vallásban, amelyet tán nem is ismer vagy amelynek tanait nem hiszi V mily fájdalmas volna i\z ránézve, ha leányaival nem mehetne egy templomba V Tisza Kálmán ur a t.túli e.kerület véleménye mellett nyilatkozik, különösen azon okból, mivel a két vallásban való nevelés több vegyes felekezetű család helyzetét zavarja meg, mint a t.túli memorandumban kifejezett elv, s ha a testvérek közötti két felekezetüség emelkedik érvényre a vegyes házasságok kevesbedni fognak. Filó Lajos ur a dunamelléki szerkezetet pártolja, s beszédében különösen Tisza Lajos nézeteit cáfolja. Ráday Grudeo n gróf ur szinte a sexus sexum sequatur-féle elv mellett nyilatkozik, mivel, ha minden gyermek nemi különbség nélkül az atya vallásában neveltetnék, ez türelmetlenség volna a nö iránt; az anyának joga van leányait vallásos nevelésben részesitni, s ha vegyes felekezetű házasok fiu és leány gyermekei mindnyájan az atya vallásában neveltetnék, a clérus több alkalmat nyerne a beavatkozásra. Nagv Péter superintendens ur nem óhajtja indokolni a sexus sexum sequatur elvét a tapasztalásból, mert az mondatott itten, hogy más viszonyok vannak Erdélyben és ismét mások Magyarországon ; hanem csak azon állitásra kiván megjegyzést tenni, hogy aki házasságra lép, tudja mit teszen. De koránt sem áll ez igy, ha egy fiatal leány nyújtja kezét szive választottjénak, nem is gondol még gyermekeire, az anyai szeretetei nem ismeri, pedig később vérét ontani is kéisz volna magzataiért. Mily fájdalmas lehet a szerető anyai szivnek, ha az ö leányai, tulajdonképen, mégsem az övéi! — Mocsáry Lajos ur a t.túli e.kerület véleményét pártolja. Ballagi Mór kiemeli, hogy a keresztyén szellem befolyása alatt alakult európai civilisationak egyik legszentebb diadala a két nem egyenjogúsága, a nőnem emancipatioja. E szent elv a tiszántúli javaslat értelmében hozandó törvény által annyival inkább lenne megsértve, miután ha a törvényhozás opportunitás szempontjából indulva, a gyermekek egyféle vallásban való neveltetését szükségesnek látja, inkább azt kellene kimondani, hogy minden gyermek az anya vallását követi, minthogy tapasztalatból tudjuk, hogy a va llás szent érzelmeit az anya csepegteti a gyermekek szivébe, mig az iskolai örök káfézás a vallástól inkább elidegenít. Pártolja tehát a dilnameiléki indítványt. R á d a y L á s z 1 ó gróf ur Nagy Péter superintendens cáfolatába bocsátkozik és a t.túli e.kerület memorandumában kifejezett nézet mellett, nyilatkozik még p'e-Mig polgári, vallási és különösen protestáns szempontból. Azon nézet ellenében, hogy a testvérek közötti valláskülönbség kölcsönös türelemre serkent, felhozza, hogy ő épen az ellenkezőről van meggyőződve; miután ily vegyes felekezetű testvérek között elégszer megtörténik, hogy a pajkos kálvinista fiu kath. nőtestvérének imakönyvében levő szent képeknek bajuszt, rajzol. A fiu az édes anyának az övével ellenkező vallásos meggyőződését mindenkor tiszteletben tartja, mert az anya neki, s oly viszonyban van vele, melylyel a testvérek közötti viszonyt összehasonlitni sem lehet. Balogh Péter superintendens ur kijelenti, hogy a t.túli memorandum illető passusának eredeti szerkezete a dunamelléki kerületével egészen megegyezett. O azonban a legutóbbi kerületi gyűlésen kivitte, hogy a jelen szerkezet lőn elfogadva. Itt tapasztalatokra hivatkoztak'; de a lelkészi tapasztalatokra nézve senkinek sem engedheti oda az elsőséget, miután itt az egyetemes értekezleten egyetlen egy lelkész sincs, aki oly regen kivataloskodnék mint Ő. Szinte sok évi tapasztalatból meg vagyon győződve a t.túli memorandumban kifejezett elv helyességéről. Filó Lajos ellenében, aki a dunamelléki szerkezet mellett saját tapasztalataira hivatkozott, azt a megjegyzést teszi, hogy ö (t. i. Filó Lajos) nem is szólhat családi nevelésről, miután neki nincs és nem is volt családja. Teleki Domokos gróf mívelt családokról szólott ; de hazánkban túlnyomó többségben vannak a nem mívelt vegyes felekezetű családok; a törvényhozásnak különösen ezek érdekeit kell szem előtt tartania. Sok évi tapasztalás megtanította, hogy épen a műveletlen családokban történnek a vegyes felekezetű testvérek között az olyasféle vallásos gúnyolódások, aminőre Ráday László ur példát is hozott fel. Tisza Lajos ur Ballagit cáfolja, s Nagy Péter ellenében felhozza, hogy az anya szivének nem kevesebb fájdalmat okozhat az is, ha fiúgyermekei nem járhatnak vele egy templomba.. K ö n y v e s T ó t h M i h á 1 y ura t.túli, Bernáth Zsigmond ur pedig a dunamelléki e.kerület véleményét pártolja. Hegedűs László ur a dunamelléki kerület által felállított elv mellett nyilatkozik, miután a törvény már erre úgyis meg van, csak a sérelmes kivételt kell eltörölni. Azok ellenében, kik a testvérek közötti két félekezetüség mellett a papok befolyásától félnek, azt hozza fel, hogy a papi befolyás oly rosz, amit gátolni sehogysem lehet. Hogy maga a nép is mennyire érzi a sexűs sexum sequatur-féle elv egyedüli helyességét, sokszoros