Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1867-12-29 / 52. szám
vallásos nevelése igazságosan csak az anyák jogkörébe tartozhatik. E tárgyban a dunántúli egyházkerület véleménye megegyezett a tiszántúli kerületével, a dunamelléki és ti-Kz;áninneni egyházkerületek pedig ,,sexus sexum sequatur elvét álliták fel. A vitatkozásokat Teleky Dorao k o s gr. ur következő beszéddel kezdé meg: „A keresztyén vallásnak egyik, kétségtelenül legnagyobb vívmánya az, hogy a nőt a családban egyenjogúságra emelte a férfival. A szeretet vallásának e következetes müve által, nem kevesebb mint az emberi nemnek fele emelkedett ki legalább, az élet igen fontos körében korábbi igazságtalan, alárendelt helyzetéből. — A reformatio a keresztyénséget újból eredeti forrására, a szeretetre vitte vissza, s a férjnek és nőnek a családikörben való egyenjogúságát újból proclamálta, s a keresztyén vallásnak még kétségtelenebb, még világosabb szabályává tette. -Ma már kétségtelen igazság, hogy bárkinek vallásossága csak akkor emelkedik az igazi vallás és hit színvonalára, midőn tulajdon vallása iránti ragaszkodást és buzgóságot minden más felekezetűek iránt egyenlő türemmel és szeretettel tudja párositni; kétségtelen igazság, hogy aki a más vállásuak iránt legtisztább felebaráti szeretettel nem viseltetik, nem annyira ama vallások, hanem tulajdon vallásának igázi keresztyén elvei ellen vétkezik. A mondottak a keresztyén, különösen a protestáns vallás legkétségtelene.bb alapelvei. S vájjon hol vagyon ezeknek kezdő iskolája az államban-e vagy a családban, mely a társadalom főalapja '? és vájjon nekünk, protestánsoknak, nem kötelességünk-e a vallásos türelem és szeretet elveit mindjárt a családi körben állítani fel és gyakorolni ? s vájjon bármely keresztyén felekezet hivatkozhatik-e következetesen az ál lamban a vallásos egyen joguság1 és viszonyosság elvére azon esetben, ha nem érez magában készséget ezen egyenjogúságot a különböző vallásúak között a családi körben valósítani, ha idegenkedik a férjnek és nőnek a családi körben való teljes egyenjogúságát érvényesíteni s ezáltal késik a keresztyén vallásnak a reformatio által még tisztább világosságra derített egyik föeivét valósítani. Csak igy válhatik a család, mely az államnak fóalapja, a vallásos szeretet és türelem leghaíályosabb iskolájává, legszebb példányképévé Megfontolandó ugyanis, mily csekély mértékben van megkímélve a nő vallásos érzelme ott, hol az ő vallására legkisebb tekintet sincs akkor, amidőn az állam szükségesnek tartja a gyermekek vallására nézve főleg a nevelés érdekében kötelező, előleges rendszabályokat állítani meg; megfontolandó, mily alárendelt helyzet jut az anyának azon családban, hol ő meg van fosztva attól, hogy legalább leánygyermekeinek vallásos képzésére, a maga hite szerint, befolyhasson, hol a gyermekek anyjok vallásában egy oly vallást, egy oly hitfelekezet vallását látják, melynek megismerése előttük el yan zárva. — Ezek azon okok, melyek engem arra birnak, miszerint a vegyes házasságokból született gyerekek vallására nézve az Erdélyben, félszázad óta divatozó szokást a t. egyetemes .értekezlet figyelmébe és elfogadására ajánljam. 1794 óta, midőn az 179.%-ben hozott törvények végszentesitést nyertek, van Erdélyben az említett törvény gyakorlatban; ez idő óta a vegyesházasságok a vallásos szeretetnek és türelemnek mindég igen magasztos példányai voltak ; lehetséges-e is annál a vallásos szeretetnek és türelemnek magasztosabb példáit, alaposabb bizonyítékait találni, mint midőn az élet legszorosabb viszonyaiban férj és feleség, szülők és gyerekek, testvér és testvérek között találja az ember a szeretet legszebb, legbensőbb viszonyát a vallások különbsége mellett. — Az 1849-en inneni időkben a katholikus papság több esetekbon igyekezett törvénytelen befolyása és kimesterkélt reversalisok által a magyarországihoz hasonló tényleges állapotot idézni elő. Ez a régi törvényre és viszonyra való visszatérés iránti hő óhajt csak neveli. Tisza Lajos ur a t.túli szerkezethez ragaszkodik. Felhozza Teleky Domokos gr. ellenébén, hogy másoka viszonyok Magyarországon és mások Erdélyben, s ő Magyarországból tud elég esetet, midőn egy ugyanazon család gyermekei, épen vallásuk különbözősége miatt sokszoros versengésben állottak egymással szemben. A gyermekek vallásbeli különbözőségét nem kell összezavarni azon válláskülönbséggei, melv a férj és no között léteznek. A férj és nő midőn egybekelnek, tudják, hogy mit cséíékesznék, s biztos tudatával birnak a közöttök létező hitelvi különbségnek, s a kölcsönös szeretet kölcsönös türelemre serkenti őket; de a testvérek önakaratukon kivül kerülnek egymás közelébe, s az egymás iránti kölcsönös szeretet sincs meg mindég bennök, s a vallásbéli különbség ily esetben csak nevelné az egymás iránt való szeretetlenséget. Canád i S á n d o r ur mindkét szülő iránti méltányosságból s azon meggyőződéséből, h"gy amit hosszas gyakorlat Erdélyben jónak bizonyított, nálunk is jó fog lenni, elfogadja a sexus sexum sequatur elvét. Révész Imre ur kijelenti, hogy ö, elállva a t.túli szerkezettől, a dunamelléki e.kerület véleményéhez csatlakozik, T <5 rök P á 1 superintendens ur legtisztább és legszabadabb elvnek tartaná a gyerekek vallásos neveltetését a szülők szabad akaratára bízni. De miután ismeri a vallás nagy erejét és hatását, s tudja mily szorosan forrott az a szivekhez; ha meggondolja miként őrködik a kath. pap a gyóntató székek által hívei vallása fölött: oly nagy mérvű szabadság mellett a családi béke fentartását lehetetlennek tartja; épen ez okból javalta a dunamelléki e.kerület, hogy a törvény e tárgyban félremagyarázhatatlanul intézkedjék, és pedig ugy, hogy a gyermekek nemök szerint, vegyesen, szüleik vallásában neveltessenek. Mi itt uj institutiót akarunk behozni, és szükséges, hogy a lehetőségig akként intézkedjünk, miszerint ez uj institutio behozatala mentül kevesebb kényszerrel és uj szokások behozatalával történjék meg. Asexus sexum sequatur elve, a többi lehető módozatok között, legkevesbé uj a mi hazánkban, Erdélyben pedig régigya