Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-12-20 / 51. szám

lomok fölépítésének és fenntartásának kötelessége az il­lető egyházközségekre néz, mire nézve a leány- és anya­gyülekezet közti kiegyezkedés fentartva marad. Újon­nan építtetéseknél és tetemes javíttatásoknál a kormány­tanács az építkezési összeghez és az egyházközség va­gyoni helyzetéhez inért államsegélyt nyújthat. Azon lelkészek (papok és másodpapok) számára, kiknek saját papi lakást nem lehet kimutatni, az illető egyházközségek a járási egyházi szék által helybenha­gyandó s a helyi bérleti áraknak megfelelő kárpótlási díjat kötelesek fizetni. 251. §. Nélkülözhetetlen gazdálkodási épületek és kertek, melyek az egyházi javadalomhoz tartoznak, ezen­túl is ott maradnak, s anélkül hogy az állomás jövedel­mébe beszámíttathatnának a kormány tanács által kibocsá­tandó rendelet szerint fognak használtatni és fenntartatni. 252. §. Ott, hol a paplak helyiségéhez a szokott mértéket túlhaladó külsőség (Ausgelánde) van csatolva, ezt, föltéve, hogy célszerűen és a papi udvar kára nélkül el lehet ettől választani, el kell adni. Ha ezen eladás el­marad, az ilyen fekvőség tiszta jövedelmét, a mennyiben sem kertnek sem udvarnak részét nem képezi, ki kell számítani és az állomás jövedelmébe be kell tudni. 253. §. Ott, a hol a papi javadalomhoz úgynevezett kiváltsági haszonvételek (Gerechtigkeitsnutzungen), köz­ségi vagy testületi fáizásból és jószágokból, vannak kötve, bármi fajtáuak legyenek, vagy a hol efféle vagy más szolgalmakat kell teljesíteni a papi javadalomért, azokat a javadalom birtokosa mindaddig húzza, mig a kiváltsági haszonvételek el nem adatnak vagy a szolgal­mak meg nem váltatnak. Ennek tiszta jövedelme kiszá­mittatik, s a papi állás jövedelmébe mind addig betuda­tik, mig a haszonélvezet tart. 254. §. A kormánytanács olyan kollaturáknái, me­lyek az államnak nem adatnak át, gondoskodjék arról, hogy szintúgy az épületek, melyeknek fenntartása a kol­látorra néz, mint a papi fizetések biztossá tétettessenek s utóbbiak ezen törvény szabályai szerint kifizettettesse­nek. Midőn valamely egyházközség papsága kollaturáit maga tartja meg, köteles magát szinte ezen § határozmá­nyai alá vetni az épületek fenntartását és a díjazások biztossátételét illetőleg. 255§. Ha valamely állomásban levő lelkész tartós be­tegség vagy erős megfogyatkozása miatt kényszerülve érzi magát segéd lelkészt lartani, e tekintetből az egyházi­tanácshoz fordul, mely az ebbeli kérvényt a maga jelen­tésével és javaslatával együtt eldöntés végett a magas kormánytanácsnak terjeszti elibe. Egy ilyen segédlel­késznek az államtól 400 frank jár évenkint, az illető lel­késztől pedig koszt és szállás, fűtéssel és világítással. 256. §. Az egyházi tanácsnak joga van a kormányta­nács helybenhagyásának fentartásával, valamely állomás­ban levő lelkésznek, a ki életkora, vagy más önhibáján kivüli ok miatt képtelenné vált hivatalát betölteni, s e miatt állandó segédlelkészre szorult, meghagyván nála fiixum készpénz jövedelme esetenkint meghatározandó részét, a nyugalomba lépést megengednie. Valamint arra is van joga az egyházi tanácsnak a kormánytanácshoz való felülfolyamodás fenntartása mel­lett, hogy valamely lelkészt, a ki életkora vagy egézségi tekintetek vagy más önhibáján kivül eső okok miatt hi­vatalát többé kellőleg nem viheti, önmagától nyugalomba tegyen, midőn azonban az illető lelkésznek eddigi kéz­pénz fizetésének legalább fele részét nyugdíjkép meg keli hagyni. Ha valamely nyugalomba tett lelkész egy másik fi­zetéses, nyiiványos állásba lépne, szabadságában áll mind­addig mig abban marad, akár nyugdíját akár uj állomása fizetését húznia; de különös okokból az egyházitanács, a kormány tanács helybenhagyásával, uj állomása jövedel­mén kívül a nyugdíj húzását is egészen vagy részben megengedheti neki. 257. §. Valamely elhalt pap, másodpap és időtöltő családjának, a közigazgatási hivatalnokok utóélvezraé­nyeire (Nachgenuss) vonatkozó határozmányokkal ana­lóg módon, egy féléven keresztül a halálozás napjától számítva az egész jövedelem, illetőleg a nyugdíj utólél­vezménye jár, miért kötelességében áll a papi teendőket valamely az egyházitanácstól választandó helyettes áital a maga költségén végeztetni. Ha valamely papnak az egyházsközség túlnépese­dése vagy más, a papi hivatal vitelét megnehezítő körül­mény miatt hoszabb időre segítségre van szüksége, a kormánytanács ö melléje egyházitanács javaslatára segé­det adhat évenkinti 1200 frankig terjedő díjazással. Azon díjpótlékok osztására, melyeket a kormány­tanács némely lelkészeknek különösen a hegyi községek­ben, melyekben a lelkipásztorkodás tetemes nehézségek­kel jár, nyújtani szükségesnek vél, annak évenkinti 3000 franknyi hitel nyittathatik. A pap és másodpapi hivatalos teendők kisegítésére az egyházitanács által néhány segitő lelkészek neveztet­nek ki határozatlan időre, kik 1200 franknyi évi fizetési arányban díjaztatnak. Lakhelyök általában Zürich. Az egyházi tanácsnak e végre évi 4000 franknyi hitel nyit­tatik. Végrehajtás. 259. §. A jelen törvény által minden ezzel ellen­kező rendeletek megszüntettetnek s különösen érvényte­leneknek nyilváníttatnak a következők: 1. Az egyházügy szervezetét illető s 1831 oct. 25. törvény. {Ily módon elösoroltatik 23 törvény, melyeket itt egyenkint megnevezni feleslegesnek tart a Fordító.) 260. §. Ezen törvény 1862. évi Január 1-vel lép életbe. A kormánytanács megbizatik ennek végrehajtá­sával, mint szintén a szükséges átmeneti határozmányok kibocsátásával, melyek nevezetesen a felsőbb iskolai ta­nitás és confirmációi oktatás, tekintetében mind addig

Next

/
Thumbnails
Contents