Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-12-20 / 51. szám

lomok fölépítésének és fenntartásának kötelessége az illető egyházközségekre néz, mire nézve a leány- és anyagyülekezet közti kiegyezkedés fentartva marad. Újonnan építtetéseknél és tetemes javíttatásoknál a kormánytanács az építkezési összeghez és az egyházközség vagyoni helyzetéhez inért államsegélyt nyújthat. Azon lelkészek (papok és másodpapok) számára, kiknek saját papi lakást nem lehet kimutatni, az illető egyházközségek a járási egyházi szék által helybenhagyandó s a helyi bérleti áraknak megfelelő kárpótlási díjat kötelesek fizetni. 251. §. Nélkülözhetetlen gazdálkodási épületek és kertek, melyek az egyházi javadalomhoz tartoznak, ezentúl is ott maradnak, s anélkül hogy az állomás jövedelmébe beszámíttathatnának a kormány tanács által kibocsátandó rendelet szerint fognak használtatni és fenntartatni. 252. §. Ott, hol a paplak helyiségéhez a szokott mértéket túlhaladó külsőség (Ausgelánde) van csatolva, ezt, föltéve, hogy célszerűen és a papi udvar kára nélkül el lehet ettől választani, el kell adni. Ha ezen eladás elmarad, az ilyen fekvőség tiszta jövedelmét, a mennyiben sem kertnek sem udvarnak részét nem képezi, ki kell számítani és az állomás jövedelmébe be kell tudni. 253. §. Ott, a hol a papi javadalomhoz úgynevezett kiváltsági haszonvételek (Gerechtigkeitsnutzungen), községi vagy testületi fáizásból és jószágokból, vannak kötve, bármi fajtáuak legyenek, vagy a hol efféle vagy más szolgalmakat kell teljesíteni a papi javadalomért, azokat a javadalom birtokosa mindaddig húzza, mig a kiváltsági haszonvételek el nem adatnak vagy a szolgalmak meg nem váltatnak. Ennek tiszta jövedelme kiszámittatik, s a papi állás jövedelmébe mind addig betudatik, mig a haszonélvezet tart. 254. §. A kormánytanács olyan kollaturáknái, melyek az államnak nem adatnak át, gondoskodjék arról, hogy szintúgy az épületek, melyeknek fenntartása a kollátorra néz, mint a papi fizetések biztossá tétettessenek s utóbbiak ezen törvény szabályai szerint kifizettettessenek. Midőn valamely egyházközség papsága kollaturáit maga tartja meg, köteles magát szinte ezen § határozmányai alá vetni az épületek fenntartását és a díjazások biztossátételét illetőleg. 255§. Ha valamely állomásban levő lelkész tartós betegség vagy erős megfogyatkozása miatt kényszerülve érzi magát segéd lelkészt lartani, e tekintetből az egyházitanácshoz fordul, mely az ebbeli kérvényt a maga jelentésével és javaslatával együtt eldöntés végett a magas kormánytanácsnak terjeszti elibe. Egy ilyen segédlelkésznek az államtól 400 frank jár évenkint, az illető lelkésztől pedig koszt és szállás, fűtéssel és világítással. 256. §. Az egyházi tanácsnak joga van a kormánytanács helybenhagyásának fentartásával, valamely állomásban levő lelkésznek, a ki életkora, vagy más önhibáján kivüli ok miatt képtelenné vált hivatalát betölteni, s e miatt állandó segédlelkészre szorult, meghagyván nála fiixum készpénz jövedelme esetenkint meghatározandó részét, a nyugalomba lépést megengednie. Valamint arra is van joga az egyházi tanácsnak a kormánytanácshoz való felülfolyamodás fenntartása mellett, hogy valamely lelkészt, a ki életkora vagy egézségi tekintetek vagy más önhibáján kivül eső okok miatt hivatalát többé kellőleg nem viheti, önmagától nyugalomba tegyen, midőn azonban az illető lelkésznek eddigi kézpénz fizetésének legalább fele részét nyugdíjkép meg keli hagyni. Ha valamely nyugalomba tett lelkész egy másik fizetéses, nyiiványos állásba lépne, szabadságában áll mindaddig mig abban marad, akár nyugdíját akár uj állomása fizetését húznia; de különös okokból az egyházitanács, a kormány tanács helybenhagyásával, uj állomása jövedelmén kívül a nyugdíj húzását is egészen vagy részben megengedheti neki. 257. §. Valamely elhalt pap, másodpap és időtöltő családjának, a közigazgatási hivatalnokok utóélvezraényeire (Nachgenuss) vonatkozó határozmányokkal analóg módon, egy féléven keresztül a halálozás napjától számítva az egész jövedelem, illetőleg a nyugdíj utólélvezménye jár, miért kötelességében áll a papi teendőket valamely az egyházitanácstól választandó helyettes áital a maga költségén végeztetni. Ha valamely papnak az egyházsközség túlnépesedése vagy más, a papi hivatal vitelét megnehezítő körülmény miatt hoszabb időre segítségre van szüksége, a kormánytanács ö melléje egyházitanács javaslatára segédet adhat évenkinti 1200 frankig terjedő díjazással. Azon díjpótlékok osztására, melyeket a kormánytanács némely lelkészeknek különösen a hegyi községekben, melyekben a lelkipásztorkodás tetemes nehézségekkel jár, nyújtani szükségesnek vél, annak évenkinti 3000 franknyi hitel nyittathatik. A pap és másodpapi hivatalos teendők kisegítésére az egyházitanács által néhány segitő lelkészek neveztetnek ki határozatlan időre, kik 1200 franknyi évi fizetési arányban díjaztatnak. Lakhelyök általában Zürich. Az egyházi tanácsnak e végre évi 4000 franknyi hitel nyittatik. Végrehajtás. 259. §. A jelen törvény által minden ezzel ellenkező rendeletek megszüntettetnek s különösen érvényteleneknek nyilváníttatnak a következők: 1. Az egyházügy szervezetét illető s 1831 oct. 25. törvény. {Ily módon elösoroltatik 23 törvény, melyeket itt egyenkint megnevezni feleslegesnek tart a Fordító.) 260. §. Ezen törvény 1862. évi Január 1-vel lép életbe. A kormánytanács megbizatik ennek végrehajtásával, mint szintén a szükséges átmeneti határozmányok kibocsátásával, melyek nevezetesen a felsőbb iskolai tanitás és confirmációi oktatás, tekintetében mind addig