Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-12-20 / 51. szám

megkívántatnak, mig az 1860. máj. 1-én elemi iskolába lépett gyermekek a felsőbb iskolába fogtak lépni. Zürich, 1861. aug. 20. A nagytanács neveljen : Az alelnök, Freivhler •/. Az első titkár, Huber. Mi Zürichkanton elnöke és kormány tanácsa a fentebbi törvény végrehajtása tekintetéből elrendeltük : Hogy ez a törvény külön kinyomattassék és a törvénygyűjteménybe fölvétettessék. Ekkép határoztatott 1861. aug. 22-én csütörtökön. Az első elnök, Dr. Zehnder V. Az első államirnok Huber. i s K o I A í; <; Y. Hogyan okoskodik egy tanitó legfontosabb napi kérdéseink egyike felett. A népnevelés azon egyetlen eszköz, mely a népet azon miveltségi álláspontra emeli, amelyen az a szabadságot kivívni és megtartani, rendeltetését felfogni képesülvén, önboldogitásának nagyszerű müvében, öntudatos részt vehet. Ezen állítás igazságát kétségbe vonni nem lehet. S a korszellem ezen igazság érvényesítésének sürgetésében nyilvánul. — Mert bár még ma is élnek azok, akik különös gyöngédségből a népet a világosságtól, mely neki ezen vad apostolok szerint árthatna, eddig elvonni törekedtek, de ma még ezek is magukat megadva a korszellem elleni harcot látszólagosan abban hagyják, sőt a mi több, szerencséjüket azon az uton kísérlik meg, melyen szinleg a polgáriasodás zászlója alatt működhetve küzdhetnek az ellen. — A népnevelés ügyének nyilt ellensége ma már nincs. A népszabadságot, valamint a nép rabságát imádkozok egy zászló alá sereglettek — mindegyik más célból. — Mindenütt tisztában vannak azon igazsággal: ,,A. ki az iskolák felett rendelkezik, annak a jövő intézésében nagy része van.u

Ezért emeli a szabad Helvétía a népnevelés ügyét. — A hatalmas porosz a népnevelés erélyes kezelése által érte el nagyszerű céljait. A nagv Napoleon szelleméből folyó iskolatörvény által vélte országát Európa legelső államává tehetni. — A kereskedés s iparóriások hona, az iskolaügy emelése által véli jelen hatalmát megörökíthetni. Észak-Amerika szabad földének első gyarmatosai ezen szavakkal telepedének meg : „azért jöttünk e földre, hogy gyermekeinket itt szabadon, szabadokká neveljüks ama jeles elődöknek nemes utódai oly törvényeket hoztak, — melyek a népnevelés által virágoztatják fel ama föld lakóinak boldogságát. Az ultramontánok kétségbe esnek a felett, hogy az iskolákból, mely oly biztosan termő földük volt •—lassankint kiszorittatnak. Az orosz önkény a lengyel nemzet megölésére akarja a népiskolát felhasználni. Hazánk, nemzetünk börtön-őrei a centralizáló-had, is jól tudta, hogy miben rejlik egy nemzet életere, és minden módon azon volt, hogy az iskolákban minél több befolyása lehessen, hogy ez által lassankint kiszámítva csepegtesse e nemzet ereibe azon mérget, melynek e haza önállósága—alkotmánya — s létele esett volna áldozatul, ha a népek sorsát vezérlő Isten épen az idő teljességében nem küld a felfuvalkodott ellenekre oly csapásokat, melyek folytán öntehetetlenségükről meggyőzetve leszorultak azon térről, melyen hatalmukat az által vélték érvényesíteni, hogy egy oly nemzetet akartak a föld színéről eltörölni, melynek a népek életében az emberiség művelődésének örök művében gondviselésszerű szerepe volt, van és lesz. — Az uj életre ébredt magyar államban is szazezerek öszhangzó imája a népmüvelödés felvirágzásáért száll az ég urához. Es ha a százezerek kívánsága teljesül: „Magyarország nem volt, hanem lesz " El kell ismernünk, hogy a világ-események — az emberiség mindenható nevelőjének, a népek Istenének gondviselő befolyása és hatalma alatt állanak és igy az egyes műveltebb nemzetek s ezek müveinek romba dőlését is az emberiség művelődésének folytatásául lehet tekintenünk, — mert ez tagadhatlanul folytonos — s ekkor a népvándorlás világrenditö eseményét sem lehet másként tekintenünk, mint egy nagyszerű vihart az emberi művelődés terén, melyet azon kor férfiai bizonyosan nem hittek üdvös eseménynek, de amelynek szükséges voltáról a történet tanúskodik. A magyar nemzet, mely a népvándorlásban tettleges részt vett, tehát már Európa földéni megjelenése által ugy tűnik fel a történelemben, mint az emberiség művelődésében részt venni hivatott nemzet, és nemzetünk eddig hivatásának megfelelt. — Scherr egy érdekes müvet: ,,Geschichte Deutscher Cultur und Sitté" három könyvre osztja, melyek címei: 1. Katholisch-romantische Zeit. 2. Protestantisch-theologische Zeit. 3. Menschlichfreie Zeü. Ezen három könyvcím nevezi meg azon mozzanatokat, melyek nemcsak a német, de Európa összes nemzeteinek művelődési történelmében korszakokat képeztek. A magyar nemzet történelmének vérrel irt lapjai arról tesznek bizoiryságot, hogy e nemzet Európa népeinek művelődésében nemcsak hogy tettleges részt vett, hanem nyugot népeinek e téreni haladását mellével védte is, nem engedvén meg, hogy a kelet felöl jövő romboló elem a nyugot polgáriasodásának vívmányait és fejlődését — megsemmisítse. Amely nép az emberiségnek ily szolgálatokat tett, amely életrevalóságának ily jeleit adta, az méltó volt arra, hogy éljen, hogy az önkény és szolgaság felett győzedelmeskedve a sirból is életre keljen. Az utolsó évtized hangosan hirdeti ama szent igét: amely nép a gondviselés által reá bízott feladatot fel-