Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-12-15 / 50. szám

helyes ismeretét meríthetni. Ilyenek: „Frau Ilosas K i n d e r s t u b e" NaveanTheklától (megjelentStuttgartbanScheitlinnél) anyáknak való könyv; „Erzáhlungen für Kinder von 2—7 Jahren" Seele Idától (Springer Gyulánál Berlinben) ; ..das Fröbelsebe F 1 a 11 b 1 a 11<-és „die Bewegungsspiele" (Weimarban Böhlaunál); „Kir~ dergarten und Elementarclasse" első három évfolyama (Böhlaunál) ; végre „der Kinder-Garten" (megjelent a langensalzai iskolai könyvkereskedésben.). E lap szük keretét tekintve, ennyi, ugy hisszük elég lesz, a Fröbelféle rendszer ismertetéséből. De nemcsak a rendszert ismerteti .szerzőnk, hanem közli egyszersmind 30 év óta szerzett nevelészeti tapasztalatait. Különös érdekkel kiséri a gyermekek ferde nevelését, a szülők betegségét, (értve szellemit), melylyel gyermekeiket tökéletesen elrontják, "de egyszersmind nagy gondja van arra is, hogy a hibák elsorolása mellett, a kisegítő eszközöket is megmutassa. E munka három főrészre oszlik. Az első részben a szülői háznál való nevelést tárgyalja, a másodikban szói a gyermek-kertekről, végre a harmadikban a kisdedóvódák helyes berendezését mutatja ki. Azon férfi, aki tanulmányainak bevégezte óta vagy gyakorlatilag, vagy elméletileg folytonosan a neveléssel foglalkozik, s aki az európai társadalomban minden felmerült nevelészeti rendszer mívelési hatását nemcsak folytonos figyelemmel kisérte, hanem ernyedetlen szorgalommal tanulmányozta is, méltán követelheti és megérdemli, hogy a gyermeknevelésre vonatkozó, talpraesett nézeteit mentül szélesebb körben és mentül többen ismerjék. Ajánljuk e munkát karácsoni v. újévi ajándékul azok számára, kiknek a gyermeknevelés kedves foglalkozásuk. ií G l> F Ö I; II. (Eici'onnáit egyházi coiivent ülései Pesten.). Megbocsáthatlan mulasztást követnénk el, ha addig is, mig kimerítő tudósítást hozhatnánk, röviden nem jelzenök azon nagyérdekü és horderejű üléseket, melyek f. hó 10-ike óla a pesti ref. egyház tanácstermében egy országos vallástörvény előkészítése dolgában folynak. Nagy horderejű és jelentőségű e tanácskozmány már megalakulásánál fogva is, amennyiben azon hittestvérekkel, kiket hozzánk ugy vér, mint szellemrokonság kötelékei kapcsolnak, de akikkel mégis a testvéries viszonyt századok óta nem élvezhettük, legfeljebb a szenvedések s viharok között nyújthattunk egymásnak rövid időre segítő kezet, az 1848-iki hasonló-természetű értekezlet után most találkozunk először újból a tanácskozások zöld asztalánál. — A magyarországi négy egyházkerület conventi képviselői között itt. ülnek, mint ötödik reformált egyházkerület tagjai az erdélyi reformált egyház küldöttei is, és eszébe juttatják a szemlélőnek a királyi énekes e szép szavait: „mely jó és mely nagy gyönyörűség az atyafiak közt az egyenesség, ha békével együtt laknak." ' Nagyérdeküek ezen gyűlések tekintve szon kitünö egyéniségeket, kik azoknak alkotói. Nevezetesen báró Vay Miklós főgondnok és Balogh Péter superintendens urak elnöklete alatt jelen vannak az egyházkerületek főpásztorai : Török Pál. Kun Bertalan és Nagy Péter urak (Nagy Mihály superintendens urat azon baleset tartja távol, melyről megdöbbenve értesült a közönség a napi lapok utján) és főgondnokai, u. m. id. gróf Ráday Gedeon. gróf Degenfeld Imre és Tisza Kálmán urak továbbá mint küldöttek : a dunamelléki egyházkerületből: Filó Lajos, Ballagi Mór, Dobos János, Fördős Lajos, Sárközy Kázmér, ifj. gróf Ráday László; a dunántúli egyházkerületből: Madarassy Mór segédgondnok ur ; a tiszáninneni egyházkerületből: Hegedűs László, Dr. Ferency József,Édes Albert, Bernáth Zsig. Mocsáry Lajos, Bárcay Albert,Szathmári Királyi Pál; a tiszáninneni e.kerületből: Piévész Bálint, Révész Imre, Könyves Tóth Mihály, Nagy István, Csanády Sándor, Újfalusy Miklós, Tisza Lajos, Somossy Ignác; az erdélyi e.kerületből: Nagy Péter püspök azonkívül id. gróf Teleky Domokos, gróf Bethlen János, báró Kemény István, Zeyk Károly és Takács János urak. De nagyérdeküek s horderejűek ezen ülések a tanácskozás alá vett tárgyak nagy fontossága és azon emelkedett szellemnél fogva is, mely mindjárt a tanácskozások elején nyilatkozott, a mennyiben egyhangúlag kimondatott, hogy törekvésünk célja nem különleges confessionalis törvények alkotásának elökészitése, hanem a teljes vallás és lelkiismereti szabadság alapján létrehozandó egyetemes vallástörvény. Eleve is örömmel tudósíthatjuk a közönséget, hogy jóllehet közigazgatási tekintetben nemcsak a királyhágón inneni és túli, de a szorosabb értelemben vett magyarországi ref. e.kerületek is semmi szorosabb kapocs által összekötve nincsenek, sem pedig más tekintetben is, minden testvéri szeretet mellett, közelebbi érintkezésben egymásközt nem állnak: mégis bámulatos egyértelműséggel és összhangzással nyilatkoztak mind az öt e.kerület küldöttei mindazon általános elvek és sarkalatos igazságokra nézve, melyeken egy, keresztyén humánus szellemben alkotandó országos vallástörvénynek ok vetetlenül alapulnia kell. Az eddig tartott három ülésen előfordult tárgyak részleteiben mutatkozott némi eltérésekre nézve is, egy kérdés kivételével még mindig sikerült oly közvetítő módozatot találni, melyben az egyházkerületi küldöttek egyröl-egyig megnyugodtak. A tárgyalások folyamáról s a történt megállapodásokról bővebben az ülések befejeztével szólandunk. Most csak azt jegyezzük még meg, hogy e fontos ülésekben a jegyzői tollat Révész Bálint és Filó Lajos urak viszik. <>lab IT3-- -sSKJ&TXE^