Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-12-15 / 50. szám

197. §. Az egyházi széknek a szegényi ügyre vonatkozó jogait és kötelességeit a mi illeti, e részben a szegényügyi törvényt kell megtartani. c) Az egyházi szék iigyrende. 198. §. Az egyházi szék összeül rendesen havonkint egyszer, rendkivülileg mindannyiszor, valahányszor az ügyek megkívánják, az elnök összehívására. 199. §. Valamely határozat érvényességére a tagok többségének jelenléte kívántatik meg. Csak sürgős esetekben tehet a tagok egyharmadrésze az elnök vezérlete alatt intézkedéseket, melyeket azonban a legközelebbi ülésnek helybenhagyás végett elő kell terjeszteni. A nagyobb községekbeli egyházi székeknek szabadságában áll, kebelökből különösen sürgős ügyek eligazítása végett, egy szűkebb választmányt küldeni ki. Ez azonban semmiféle kizárólagos hatalmat sem vehet magának, hanem tartozik mindenről jegyzőkönyvi előterjesztés által jelentést tenni a teljes egyházi széknek. 200. §. Sürgős okok nélkül egy tagnak sem szabad az üléseket elmulasztani. Ha valamely tag ilyen módon hosszú időn keresztül hanyagnak mutatkozik az ülések látogatásában, először az elnöknek aztán, szükség esetén, magának a hatóságnak kötelessége őt a rendes megjelenésre felszólítani. 101. Az elnök nyitja meg az ülést, vezeti a tárgyalások menetét, s őrködik a felett, hogy az ügyrend megtartassék. Minden határozati kiadványokat az elnöknek és titkárnak kell aláirniok. 202. §. Az egyházi szék tárgyalásai felöl jegyzőkönyv vitetik, melybe, az irományokra való utalás mellett, minden határozat és tanácskozási ügy, mint szintén az igazolással vagy anélkül távollévő tagok nevei is fölvétetnek. 203. §. Mindenik ülésben helybenhagyás végett előterjesztetnek a megelőző ülés jegyzökönyve és az azóta történt elnöki intézkedések. Aztán az elnök elmondja a tanácskozás tárgyát. Ekkor egy neki tetsző tagot kikérdez, mire szabadon lehet kérni a szót. Ha az első vélemény ellenmondással nem találkozott, az elnök kimondja, hogy az a szék határozata. Ha elleninditványok vannak, akkor szavazni kell. Az elnök indítványt nem tehet, s csupán a szavazatok egyenlő megoszlásánál szavaz. Minden határozatnál, mely az egyházi illetékességbe esik, a kisebbség tartozik magát alávetni a többségnek. Ha valamely tárgy kellőleg nincs megvilágosítva, a tanácskozást el lehet napolni, vagy a szorosabb vizsgálódást és előleges tanácskozást egy kinevezendő bizottságra ruházni, melynek lehető legrövidebb idő alatt véleményt kell adnia. 204. §. Mihelyt valamely tárgyat az elnök tanácskozás alá kitűzött, azon tagoknak, kik a 85. §. szerint visszalépni tartoznak, azonnal el kell hagyniok az ülést. 205. §. Mindenik ülés végén megkérdeztetik, hogy van-e még valakinek valami előterjeszteni valója. Azonban fontosabb ügyekbe nem kell rögtön beleereszkedni, ha az elnök a felöl előlegesen nem értesittetett, kivéve„ hogyha tárgyalása sürgősnek véleményeztetik. III. A papok és másoripapok. 106. §. Mindenik egyházközségnek, mintszintén a 246-ban megemlített Zürichvárosi leányegyházak és külgyülekezetek mindenikének van egyegy papja. Grossmünster, szent Péter, Predigern és Winterthur egyházközségnek egyegy papjok és egyegy másodpapjok van. A községek választják a papot és másodpapot közvetlenül, a zürichi lelkészi karba felvett és választható lelkészek közül (az államalkotmány 85. §.). 207. §. Olyan egyházközségekben, melyeknek népessége több mint 5 ezer lélek, vagy a melyeknek egyéb viszonyai a lelkészihivatal viselését nagy mértékben megnehezítik, ezen községek kívánatára és abbeli nyilatkotára, hogy a törvényes dolgozást (Leistungen) magukra vállalják, a kormány tanács által az egyházi tanács javaslatára egy másodpapi hivatalt kell felállítani. A mennyiben pedig azon feltételek, amelyek alatt valamely másodpapság újonnan alapíttatott, vagy eddig fennállott, megszűntek, a kormánytanácsnak joga van, az egyházi tanács előleges megkérdezése után, az ilyen állást eltörölni. a) A pap és másodpap választása. 1. A választás előkészítése. 208. §. Valamely papi vagy másodpapi állomás halál utján történt megürülése felől az illető egyházközség a káptalan dékánjának, s ez az egyházitanács és a kormány számára az antistesnek azonnal jelentést tartozik tenni. Egyéb megürülési esetek felől az egyházi tanács értesiti az illető egyházi széket a dékánság által, mint szintén a kormányt is a megürülés napjának kitételével. 209. §. Legkésőbben a megürülés napjától számítandó hatodik vasárnapon az egyházközséget az 1855. jun. 20-ki községügyet illető törvény utasítása szerint össze kell gyűjteni. Ennek az egyházi szék jelentése és javaslata folytán először is azt kell elhatároznia, hogy lelkészt akar-e hivni, vagy pedig az állomás pályázatra kihirdetni kívánja vagy kivételesen papi időtöltő kiküldését óhajtja. 2. A papi időtöltőkről. 210. §. Ha valamely község kezdet óta, vagy a választási tanácskozmány folytán azt kívánja, hogy számára egyelőre időtöltö rendeltessék, akkor ebbeli kérelmét nyolc nap alatt az egyházi tanács elibe a dékánhoz kell küldenie. Az egyházi tanács határoz a kérvény felett; az elutasítás esetén ebbeli okait részletesen ki kell nyilatkoztatnia. Ha község kérelme meghallgattatik, az egyházi tanács kinevezi az időtöltőt a kormánytanács megerősítése