Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-12-15 / 50. szám

fenntartásával, miközben a község netaláni kivánatát le­hetőleg tekintetbe kell venni. Hogyha pedig az egyházi- illetőleg a kormányta­nács által az ide vonatkozó kérelem elvettetik, akkor a községnek azonnal lépéseket kell tenni a meghívásra vagy a pályáztató kihirdetésre. 211. §. A papi időtöltők ugyanazon fizetést húzzák 8 nekik ugyanazon jogaik és kötelességeik vannak, mint a végleg alkalmazott lelkészeknek. Egy félév lefolyása után az időtöltő hivatalba lépé­sétől számítva a községnek joga van az időtöltő állást megszüntetni, s a pap választáshoz fogni. Ebbeli elhatá­rozását közölnie kell az egyházi tanácscsal, s rögtön a 209. §§ ban megirt módon járni el. Legfelebb két év lefolyta után az egyházközség tartozik a végleges választáshoz látni. De hogyha az egyházi tanács valamely időtöltőség korábbi megszünte­tését az egyház érdekében állónak véli, ez iránt minden -kor megteheti a szükséges intézkedéseket. 3. A hívásról. 112..§. Ha valamely egyház hívni akar, akkor ennek előkészítésével egyidejűleg meg kell biznia az egyházi szé­ket, melyet e végre tagjai kettős számáig erősbithet, s az egyházi széknek kötelessége legkésőbben öt hét lefolyta alatt javaslatát az egyházi tanácsból időközileg megszer­zendő bizonyítványokkal együtt (217. §.) az egyházköz­ségnek előterjeszteni, miután azt nyolc nappal megelőző­leg összehívta. 213. §. Az egyházközségnek joga van ezen javas­latot még egyszeri megfontolás végett az egyház községi gyűlésben tett további indítványok figyelembe vétetése mellett az egyházi székhez viszautasitani, és ezt, ha még eddig nem történt meg, megerősbiteni (212. §.), mire ezen hatóság három hét alatt ujabb jelentést és javaslatot tartozik a 212. §§-ban megirt módon előterjeszteni. Má­sodik visszautasításnak nincs helye. Az egyházközség aztán, már akár az egyházi szék első javaslatába ereszkedett bele, akár a megtörtént visz­szautasitás folytán második javaslat fekszik előtte, elha­tározza, hogy az előterjesztett javaslatok és bizonyítvá­nyok alapján bele akar-e fogni a meghivási választásba, vagy pedig az állomásra pályázatot hirdetni vagy időtöl­tőt rendeltesni kiván. Első esetben azonnal hozzá fog a választáshoz, a többi egyéb esetekben a dékánt az egy­házi tanácscsal való tudatás végett értesiti hozott hatá­rozatáról. 214. §. Ha a meghívott elfogadta a választást, a választássi elöljáróság az okmányokat a kormánytanács számára a helytartói hivatalhoz (Stadthalteramt) küldi, melyet a választás elismerése (Anerkennung) illet, smely e részben jelentést tenni tartozik az egyházi tanácsnak. 215. §. Ha ellenben a meghívott nem fogadta el a hívást, akkor az egyházközségnek három hét alatt ismét össze kell gyűlni, a 209. 210. §§-ban megjelölt kérdések feletti határozásra. Ha a község másodszor is választani akar, a 212. és 213. §§. rendelete szerint kell eljárni. Ha a másodszori hívás által sem lehetett a helyet betölteni, a mennyiben az egyházközség időtöltöt rendel­tetni nem kiván, rögtön el kell rendelni az állomás pályá­zatra, kihirdetését. 4. Pályázathirdetés az állomásra. 216. §. Mindazon esetekben, midőn pályázati hirde­tés kívántatik (209, 213 és 215 §§.), ezt az egyházi ta­nács teszi meg tizennégy napi zárhatáridő kitűzésével, mely a közzététel napjától számíttatik. 217. §. A jelenkezési határidő lefolyása után meg­vizsgálja az egyházi tanács, hogy vájjon a választhatóság törvényes kellékei meg vannak-e, s ebbeli nyilatkoza­tát és a bizonyítványokat aztán az aspiransok jegyzéke -vei együtt az egyházközség számára a dékánhoz küldi. Az egyházi tanács szabadságában áll, az egyházi község­nek, más olyan lelkészeket is ajánlania a választás alá, kiket a megürült helyre különösen alkalmasoknak vél. 218. §. Legkésőbben második vasárnapon, az előbbi §§-ban említett okmányok megérkezése után, összegyűl az egyházközség, miután a megelőző vasárnap az aspi­ransok jegyzéke a templomban történt felolvasás által tudtára adatott, s ezenkívül az egyháztagoknak időközi­leg alkalom nyújtatott, hogy a jelenkezési iratokba bele­nézhessen. 219. §. Az ekkép összegyűlt egyházközség már az­tán az előtte levő jelenkezések megtekintése és az egy­házi szék dologra tartozó véleménye meghallgatássa (212. §.) után, akár rögtön hozzá foghat a választáshoz, akár elhalasztja azt. Utóbbik esetben az egyházi szék időtöl­tőt fog kinevezni. r 5. Altalános határozmányok. , 220. §. Valamely végleges választás megengedhe­tősége ahhoz van kötve: 1. hogy az illető lelkész a zürichi lelkészi kar tagja > 2. hogy a felavatása napja és elválasztása napja közt legalább két évi időköz esik. A leányegyházak és Zürichváros külső egyházak papi állomásainál az egyházi tanács kivételeket tehet. 221. §, Minden választás, akár hívás akár palya­zati hirdetés következtében történt, titkos szavazás által vitetik végbe. A választási jegyzőkönyvet a helytartói be kell küldeni, mely azt a választás elismerése^ vegeti a , , , , , . • .rtíim osös: kormanytanacsnoz teszi at. 222. §. Ha a törvényben megrendelt "hátár/dők kö­vetkeztében az egyházközségi gyűlések urvacs$rai napra , , , ! , . , P.OS8RP... "LO/rut«L ti esnenek, akkor azokat nem ezen, hanem, a r/ijo\:o kozon -, ,, t , ifiixr. .rnRíffraliAiiorrc seges vasarnapon kell megtartani. ^ 1 3 223. §. A dékánoknak fel^ keíí' ug^elníolcm'íniá'en -dennemü ezen választási cselekményekre 'í^egszabőtt határidők megtartására, s a rietaláfai áthágásokat azon­nal az egyházi tanács elibe kell terjeszteniük.

Next

/
Thumbnails
Contents