Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-12-15 / 50. szám

ti át lerázva, királyt kívánjon, h jó belátása szerint intézze sorsát. Ugy ele azon jámbor öreg nem ember ám, — ezt a meggondolatlan, liberális, kőmives, protestáns világ mindig kifeledi számításából, — hanem magának istennek helytartója a íöldön, s ki a római helyettes istent bántja, a mennyei isten ellen indit hadat. A pápát az isten védelmezi, ő harcol zuávjaival egy sorban, mint egykor Márs és a többi istenek Trója falai alatt, —legalább az Idők roszul értesítő Ta-11 u j a igen épületes vezércikkben mondá el octoberi egyik számában, hogy a pápai zuávokat nem járja a golyó, ámbár ruhájokat rostává lyukgatja, — ellenben az istentelen garibaldianusok táboráb.an csudálatos kéz tesz irtóztató szolgálatot a halálnak. — Ki isten ellen kezd, sikert nem arathat, — még ha hegyekkel ostromolná is az egeket, mint egykor a gigászok, le fog sújtatni az égnek hatalmasabb villámai által. A megveszett világ sokszor támadt már isten személyese ellen; de aki merészkedett kezét felemelni, kiirtatott hármad és negyed Íziglen. ,,A mely fejedelem meri kezét a római pápára kiterjeszteni, — irja a Religio november 2-iki számában, — nem kerüli ki soha a földi büntetést. Rövid országlás, megalázó csapások, erőszakos vagy gyalázatos halál, rosz hir az életben, gyászos emlék halála után, ez várja őt körülbelől Vae homini illi, per quem filius hominis tradetur." *) ,,Theodorik, ostrogotok királya, 526-ban I. János pápát Ravennába csukja; János pápa 526 május 27-én éhen, szomjan meghal;2

) augustus végén maga a király vad orditások között adta ki bűnös lelkét." „II. Constant császár 653-ban I. Márton pápát Cherson szigetére száműzi, a pápa 12 évig szenved, 665. sept. 16-án meghal; a császár nem jön észre, három évvel éli túl a vértanú pápa halálát, 668 jul. 15-én saját'házi szolgái által darabokra vágatik." „II. Justinianus vad zsinatot tart 692-ben, I. Sergius pápa elfogatására parancsot ad; két év múlva Leo udvari heréitje lázadást csinál, a császárt elfogja, orrát levágatja, Crimiába küldi." „Az ember minden roszban Isten nélkül számit." „Aistulf és Dezső lombard királyok zaklatják II. III. István pápákat; jön Pipin, jön Nagy Károly, 774-ben véget vet a lombard királyságnak." *) Hisz e szavakat a Krisztusról s nem a római pápáról mondja az irás. K. A. r ') Hát nem küldötte el az Ur az ö angyalát, hogy mint öt századdal előbb Pétert, ugy most utódját megszabadítsa a börtönből? K. A. ,,IV. Henrik, római császár, üldözi VII. Gergelyt, ellenpápát választat, megkoronáztatja magát általa, nyomorultan, trónjától saját fia által megfosztva, vasalljainak megvetése, népeinek átka alatt hal meg Liégeben 1106 aug. 7-én." l

) „V. Henrik császár üldözi a pápákat, 1122-ben concordatumot köt II. Calixtussal, de e tény nem menti meg, fiu nélkül hal meg, habár életében ez volt legforróbb vágya." 2

) „A rőtszakálu Frigyes 20 éven át viszálkodilc a pápákkal, négy ellenpápát oltalmaz, dicstelen hal meg a hitetlenek országában." 3

) „Fia VI. Henrik viszálkodik III. Coelestin pápával, átok alá esik, meghal 1197 sept. 28-án, gyűlölve mindenkitől." „A sváb Fülöp III. Ince átka alá esik, 1208-ban elvész, meggyilkoltatva saját udvarnokaitól." „II. Fridrik dicsőén uralkodik, mig III. Incével béke lábon áll; később viszálkodik, erőszakoskodik, a szent széket megrabolja; átok alá esik, országát veszti, 1250-ben mint koldus hal meg. Fia Conrád 1254-ben mfeghal, Conradin lefejeztetik, a Hohenstaufok magva megszakad, de a csúf név, csúf hir rajtok megmarad." 4

) „Szép Fülöp, francia király, viszálkodik VIII. Bonifáccal, elveszti a coutrayi csatát; 1303-ban az agnanii merényt elköveti, látni kényszerül, mint hal meg a három fia egymás után mag nélkül, s a trón átmegy a Valois ágra." „Bajor Lajos, az üldözők hirese, elveszti Italiát; meg nem javul, 1347. oct. 11-én hirtelen meghal " .... Gergely is nevezett ki ellenkirályt, a sváb Rudolfot, kit a pápa isteni hatalma sem tarthatott meg a trónon, hanem 1080-ban a Henrik elleni csatában elesett. Henrik 21 évvel élte túl az üldöztetés közben (1085) meghalt VII. Gergelyt. K. A. 8) Keresztyén fogalom szerint isten megbocsát az ellene vétőknek ha megtérnek, de P. ur szerint nem a pápa ellen vétőknek; ergo: ki a pápát bántja, nagyobb bűnös, mint a ki istent pántja. Különben, a császár és II. Pascal pápa közt létre jött szerződést a laterani zsinat szegte meg. 1112-ben. K. A. *) Elhallgatja P. ur a viszálkodás okát, hogy t. i. IV. Adorján pápa a császárral kötött szövetség megszegésével, I. Vilmosnak adományozta a siciliai királysngot, mint pápai hübért. K. A. *) A világtörténelem általában kedvezöleg itél a Hohenstaufokról. — Különben, senki jobban nem tudja, mint P. ur, hogy a fejedelmek idézett és hasonló gyakori szerencsétlenségeinek, a legkatholikusabb középkorban, egyfefől a pápai excommunicatiok, melyek az alattvalókat kötelességeik alól feloldozták, másfelől pedig az volt az oka, hogy a fejedelmi székek nagyobb részint nem örökösödés, hanem választás utján töltettek be, tehát örökös vetélkedés tárgyát képezték, a hatalmasak közt, kik a népet is pártokra szakgatták; a pápák pedig nem mulasztották el szittani az egyenetlenség tüzét, hogy a zavart Róma érdekében kizsákmányolhassák. Ezen zavarok aztán rendesen az egyik pártvezér halálával végződtek, a ki ép oly gyakran volt & pápa védence, (pl. a Sváb Rudolf, s mások) mint ellensége. Mióta x trónok örökösödés utján töltetnek be, P. ur sem tud oly sok szerencsétlenséget felmutatni, pedig a pápákbal való versengések mai napig tartanak. K. A.