Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-12-08 / 49. szám

letben a népnevelés ügyéért lelkesülő, független egyénekből alakult testületek. Annyi bizonyos, uraim, hogy épen azok, kik leghevesebben kardoskodnak, javaslatunk ellen, nem igen gondolkoztak annak mivolta felől. Tudom , hogy egy ur kinek e tárgyban több ismerettel kellene birnia, nem átallotta nyilvános helyen azt állítani, hogy javaslatunk a nemzetnek belekerül évenkint két millió fontjába, s megsemmisíti egyeseknek a népnevelésre irányzott jóakaratú törekvéseiket. E két állítást egy lélekzet alatt eresztette ki száján. Pedig, ha, midőn a gúnyra nyitja föl ajkát, elolvasta volna ajánlatunkat bizonyosan meggyőződik arról, hogy jóslatai egymásnak ellenttnondnak, s a kettő egyszere nem valósulhat meg. — Ha az egyének tétlenül maradnak, s iskolát nem állítanak föl, az államnak nem kell semmit sem kiadnia, s hogy ha az államnak két millióra rúgna föl kiadása: az az oka, mert az egyének oly csudás s hihetlen erélylyel működtek, hogy önkénytes adakozás folytán négy milliót tudtak előteremteni. Ezután azt hozta föl a képviselő ur, hogy nem alkotmányos uton jártunk el, a képviselőház hatáskörébe vágtunk, szóval előtte a népnevelési egylet törvénytelen gyülde. Egyszer maga magát választott testületnek, másszor maga magát kinevezett testületnek cimezgeti azt. Ez egylet ép ugy nem önválasztott testület, mint a kereskedelmi minisztérium. A királynő által kinevezett testület az, s ebben ő felsége a felelős miniszterek meghallgatásával a birodalom fenallásával egykorú jogát gyakorolta. De ez ellen azt vetheti a képv. ur, hogy alkotmányos eljárás az leendett, ha e felett is az országgyűlés határoz. De ugyan mért? Országgyűlési határozat törvényesíthet olyat, mi eddig törvényellenes volt. De ki hallotta azt valaha, hogy országgyűlési végzés szentesítsen oly valamit, a minek törvényessége régtől fogva elismert tény. Természetes, hogy ha az idegeneket országunkból kitiltani vagy valami rosz indulatu ellenségünket törvényszéki ítélet nélkül bezáratni akarnánk; erre már minket fölhatalmazó végzés szükségeltetnék. De miért követeljünk országgyűlési végzést oly ügyben, mit anélkül is bárki, még Finsbury képviselője is végrehajthat. Hát kitől van megtagadva az iskolaállitás joga, adhat bárki is jutalmat egy tanítónak, nyugdíjjazhat egy hűségesen kiszolgált oktatót. Amit a királynő bármelyik alattvalója tehet, miért nem tehetné azt maga a királynő? — Tegyük föl, hogy magántárcája oly tömött lenne, mikép ily jótékony célra százezer fontot adományozhatna, hogy ezt tehesse, országgyűlési engedélylyel kellene-e őt erre fölhatalmaznunk. Javaslatunk minden pontjait törvényes uton módon bárki is létesítheti. — Fejedelem és alattvaló, a kiben hajlandóság, kinél pénz van. Pénzünk nincs, s ezen pénzért járulunk a legalkotmányosabb uton a képviselőházhoz. E tekintetben követett eljárásunk nem ütközik össze a régi gyakorlattal, nem ellenkezik az elvvel. Ugye bár több katonai növeldénk van ? S az ilyen iskolák fölállithatására nem szükségeltetett országgyűlési végzés. Hadügyi titkár koromban én lehettem szerencsés ő fel« ségét értesíteni a katonák leánygyermekeinek helyzete felől. Sok ily gyermek vándorolt az ezredek után s nevelésük rendkívül el volt hanyagolva. O felsége mindjárt egy rendeletet volt kegyes kibocsátani, mely szerint minden hadtestnél egy nőiskola állitassék föl. Erre nem kellett országgyűlési végzés, mert nem látta senki sem törvényellenesnek egy olyan iskola fölállítását, hol a lánykák az írást az olvasást, varrást főzést tanulhassák. Ha erszényem engedte volna, én magam létesíthettem volna azt. A parliamenthez csak a szükségeltető pénzért kellett folyamodnom. De talán bocsánatot kellett volna kérnem, hogy ily világos ténynyel erősítem állításaimat. Javaslatunk ellen fölhozott másik ellenvetés, hogy az ö felsége alattvalóinak vallásos meggyőződéseivel öszszeférhetlen. Sokszor híresztelték, de még sohasem bizonyították be, mintha az egylet a főegyházat különös előnyökben részeltetné. Uraim, én gondosan átolvastam, áttanulmányoztam a javaslatot, bár igy jártak volna el az ellenzéki urak is. Ismétlem, hogy gondosan átolvastam, s áttanulmányoztam ; ugy veszem észre, hogy az példátlan pártszinezet nélkül van szerkesztve. Az ajánlandott öszszeget minden hitfelekezetre való tekintet nélkül osztjuk szét. A független iskolai elöljáróságok egy rangban állanak a fő egyházi hatóssággal. Azon ifjú, ki a szabad egyház tagja, ép ugy választhátó főoktatóvá, ép ugy részesülhet jutalomdíjban, mint ki a székes egyházat látogatja. A nonconfirmista, vagy, conformista tanitók ugyanazon előnyben részesülnek, s ugyanazon szolgálati idő lefolyása után, ugyanazon föltétek alatt, épen annyi nyugdíj biztosíttatik számukra. Szeretném, ha némely urak, a helyett, hogy a vallásszabadságról, s lelkiismereti jogról üres szóvirágokkal állanak elő : e világos kérdésre válaszolnának. — Tegyük föl, hogy valamelyik nagy városunkban van négy iskola t. i. egy fő egyházi, függetlenekkel összeköttetésben álló, továbbá egy baptista és Wesley iskola, micsoda anyagi és részrehajló kedvezményt nyújt tervjavaslatunk, elvonván azt ez utóbbi háromtól, a fő egyházi iskolának ? — Hát nem világos-e az, hogy, ha hanyagság vagy rosz vezetés mellett a fő egyházi iskola alá sülyed, mig a nemegyesült iskolák virágoznak, emezek részesülnek az állampénztár által kiadott jutalomdíjban, az egyháziskola részére pedig nem jut segély. Nem lehet tagadni, hogy oly községeknél, melyek egy iskolánál többet nem állithatnak föl: azon egyháztestület birand előnynyel, melyhez a többség tartozik. De ez nem a mi hibánk. — A lehetőségig kivánt részrehaj latlanságnál tőlünk többet követelni nem lehet. Ha egy faluban, — melynek lakossága 900 főegyházi s 100 függetlenekből áll, — volna egy főegyházi iskola, s a dissenterek nem állithatnának iskolát, természetes, hogy ezen faluban az egyházi iskola részesülne a kedvezményben a nemconfirmÍ8ták kizárásával. De jegyezzük meg, hogy itt az egyházra, mint egyházra, nincsen párttekintet. A főegyháziak részesittetnek az államsegélyből, de nem azért mert oda tartoznak, hanem azért mert ők alkot-