Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-12-01 / 48. szám

egyházi kormányzás alatti épületeken való főbb változtatások felett, mint szintén minden kiadás felett, mely az egyházi érték tőkéjét érdekli, helybenhagyják az egyházi kiadásokra való községi adót; 3. az istenitiszteleti intézkedéseket megállapitják, a mennyiben azokat az egyházi székre rá nem bízták. 168. §. Az egyházközségek a további utasítások tekintetében általános elvekre nézve, valamint különösen az egyházközségi kormányzatra nézve a községi törvényre, s az egyházközségnek a szegényi ügyhöz való állására nézve az idevonatkozó külön törvényekre utasíttatnak. Szent Péter egyházközségi gyűlését a közös egyházi szék (172. §. 1 pont) vezeti, Grossmünster, Fraumünster és Predigern egyházközségi gyűléseit a városi tanács elnöke, vagy egy ő által kiküldött helyettes. Zürichvárosban a szegényi ügyet egy külön szegényi hatóság, s a közös egyházi alapot a városi tanácsi kormányozza. Winterthur városban az egyház vagyona a városi tanács kormányzása alatt áll. Az ottani szegényi ügy érdekéken külön törvény fog határozni. 169. §. Az egyházi községi gyűlés minden tárgyalásai és határozatai egy jegyzőkönyvbe vitetnek be (a községi törvény 20. §.), melybe a koronkint kibocsátott egyházi petitiókat szószerint be kell vezetni. Az egyház községi gyűlés elöljárósága a jegyzőkönyv pontos vezetéséről és biztos gondviseléséről felelős. (Folytatjuk.) IS K 0_L_A 0 f, Y. A népnevelésröl. 1847-ben az angol kormány az alsóháztól száz ezer font sterling megszavazását kérte a népnevelés előmozdítására. April 19-én Russel János lord e megkeresés indokait fölfejtvén : bizottság választását indítványozta napi rendre kitűzetni. — Duncombe Tamás Finsbury képvise -lője következő módositványt tett le a ház asztalára. Mielőtt az országos pénztárból a ház beleegyezése folytán valami utalványoztatnék, hogy a népnevelés tervjavaslata létesülhessen, ugy a mint az a népnevelési egylet bizottságának a mult augusztusi s decemberi jegyzőkönyvében előterjesztetik, mely is ő felsége rendeletére mindkét házzal közöltetett: választassék egy külön bizottság, melynek föladata legyen szorgosan átvizsgálni a javaslat igazságos és célszerű voltát, a hozzávetőleges évi költséget; továbbá, hogy az ehez csatolt szabályozások nem növelik e túlságosan az állambefolyást, s nem ütköznek-é össze ő felsége alattvalóinak vallásos meggyőződésével s polgári jogaival. Ez inditvány ellen intéztetett a következő beszéd. Három éjjen át húzódott vita után Duncombe Tamásnak megengedte a ház, hogy módositványának utóbbi részét visszavegye, első szakasza szavazás alá bocsáttatván 372 szavazattal 47 ellenében elvettetett. Uraim! ne lepje meg önöket, ha ma estve figyelmüket megragadni törekszem. Mint a közoktatás felügyeletével megbízott egylet bizottságának tagja kötelességemnek tartottam kész belenyugvásommal járulni azon tervjavaslathoz, melynek roszallására hívja föl most a házat Finsbury tisztelt képviselője. Egy vagyok azok közül, kit az ország minden érdekein, sőt most a parlamentban is azzal gyanúsítanak, mintha különféle ürügy alatt a nép polgári s egyházi szabadságának korlátozását tűztem volna ki célul. Nagyon természetes ennél fogva, hogy megragadom a kínálkozó alkalmat, hogy magamat ily súlyos vád alól kitisztázzam. Az igen tisztelt képv. ur nem veheti rosz néven, ha én a házzal közlendő észrevételeim alkalmával nem tartom magamat szorosan az ő beszédje fonalához. — Arra teendő egyszerű válasz által sem magamat, sem tagtársaimat nem védhetném. Megvallom, nagyon meglepett engem, hogy oly éles itélő, s kiváló tehetségű uri egyén egy ily alkalommal ilyen beszéddel lépett föl. — Fontos elvkérdés tartja most lázas feszültségben az országot. Egyik oldalon áll a kormány, a másikon a tisztelt képv. ur, mint egy nagy seregnek kitűnő, megbízható előharcosa. Azt vártuk volna, hogy részletesen fejti ki azok nézetét, a kik nevében szónokolt. Azonban meglepetésünkre, alig célzott az országot most elkülönzö pártkérdésre; inkább gunynyal, s személyeskedő élceivel mulattatott bennünket ; sokat beszélt egyről-másról, de beismerem, hogy bár feszült figyelemmel hallgattam végig: még most sem fedeztem föl, ha vájjon, a kérdéses fontos tárgyban velünk tart e vagy az ellenzéki non-conformisták jelentékeny s tevékeny testületével ? Leült a nélkül, hogy csak egy árva szócskával is sejtethette volna, hogy nézete szerint a nevelés olyan ügy-e, melybe az államnak lehet-e vagy nem lehet beavatkozási jog ? Pedig már hetek óta ország világ erről ir, olvas, társalog, hallgat, gondolkozik, ezért folyamodik, s a parlamentnek erről kell most határoznia. — Ha ezzel tisztába jövünk, nézetem szerint, további vitatkozásra nem igen lesz szükség. Ha az államot nem illeti a népnevelésbe avatkozási jog, magától értetik, hogy az egylet bizottsága által javaslott beavatkozási módott kell megtámadni. Ha pedig joga s kötelme az államnak a népnevelésröl gondoskodnia; a tervjavaslat ellen fölhozott ellenvetések röviden fejezve ki magamat, igen nevetséges színben tűnnének elő. En nem járok tisztelt képv. társammal egy uton* Véleményemet ez elvkérdésben, mit ő szándékosan kikerült, én a legőszintébben tárom föl, elősorolván azon okokat, melyeken véleményem alapszik. Uraim, én arról vagyok meggyőződve, hogy az államnak joga sőt kötelessége a népnevelés előmozdítására figyelmét kiterjeszteni. Nem körvonalozták még ez ideig az állam teendőit ugy, hogy az a fennebbi elvet magába ne zárta volna. Az állam teendőinek hatáskörét illetőleg több tudós férfiak részéről merülhettek föl egymástól eltérő nézetek. Sokan azt tartják, hogy az államnak be kell avatkoznia az emberi életmód rendszerének minden al-