Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-12-01 / 48. szám

153. §. Mindenik káptalannak elöljárójakép egy dékánja van, ki a járásbeli rendes állomásban levő lelkészek közül a káptalan hármas kijelölésére a zsinatból választatik és az antistes által a zsinat előtt következő fogadalomnál fogva köteleztetik tisztére; „Fogadjátok-e a mindentudó Istenelőtt, hogy az alkotmány és törvények által rátok bízott hivatali kötelékeket,t

mint a káptalan és a járási egyházi szék elöljárói, lelkiismeretesen betöltitek, s a hatáskörötökben az egyházi életnek, a keresztyéni érzületnek és magaviseletnek hű előmozdítói lesztek?" Alelnökét és jegyzőjét a káptalan maga választja állomásban lévő tagjai közül. A dékán, az alelnök és a jegyző hivatala 6 évig tart, melyek lefolyása után mindenik mindig újra választhatható. b) A káptalanok jogai és kötelességei: 154. §. A káptalan tiszte : 1. a lelkipásztori hivatal célszerű gyakorlata fölötti kölcsönös okulás, testvéri serkentés és netaláni helyreigazítás ; 2. Buzdítás további tudományos tevékenységre; 3. tanácskozás általános és különös egyházi ügyek felett; 4. a zsinati tanácskozmányi ügyek előleges megvis különösen utasitás a követek számára az előleges zsinatra. 155. §. A káptalannak a 153. §§-ban emiitett káptalani elöljárókon kivül az állomásban lévő tagok közül választania kell még: 1. egy tagot a járási egyházi székbe. 2. a másodkövetet az egyetemes zsinat előleges gyűlésére. Mindenik tag kötelezve van, a járási egyházi székre való s reáeső elválasztatást legalább egyszer elfogadni, kivéve oly elhárítási okokat, melyeket az egyházi tanács érvényeseknek ismer el. 156. §. Ha valamely tanácskozmányból a járásbeli egyházi intézményeket illető kívánalmak allnak elő, ezeket, mielőtt tovább vitetnének, a netaláni okmányok mellékelésével vélelmezés végett a járási egyházi székkel irásilag közölni kell. 157. §. A dékán tiszte különösen az újonnan választott papokat és másodpapokat (Helfer) a szabályszerű módon hivatalukba beigtatni, az idotöltöket és segédlelkészeket hivatalos tennivalóikba bevezetni, s a felügyeletet minden káptalani tag felett gyakorolni/Hivatalánál fogva ö az első követe a káptalannak az előleges zsinatra. Az alelnök helyettese és assistense a dékánnak minden ügyben, mely káptalani ügy, s az oekonomiáról gondoskodik. A jegyző a jegyzőkönyvet és a káptalani anyakönyvet vezeti. 158. §. A káptalan az egyházi tanács felügyelete alatt áll, s ennek számára évenkint jelentést tartozik beadni működéseiről. c) A káptalanok ügyrende. 159. §. A káptalan rendszerint évenkint legalább kétszer összeül a folyó ügyek és tudományos kérdések tárgyalására ; ezenkívül rendkivülileg a dékán meghivására mindannyiszor, valahányszor ő szükségesnek véli a gyűlést, vagy ha azt legalább két tag kívánja. A meghívásban a tanácskozási ügyeknek summásan kell elősoroltatniok. Arravaló tárgyaknál, különösen az egyházi tanácstól tanácskozás alá kitűzött kérdéseknél és más tudományos tárgyaknál előadók állíttatnak. 160. §. A káptalani tagoknak kötelességük a gyűlésekben részt vermi, s akadályoztatásuk esetén a decánnál magukat igazolni. Ha valamely tag sürgős okok nélkül az üléseket elmulasztja, először a dékánnak aztán a gyűlésnek tisztében áll öt a rendes megjelenésre felszólítani. 161. §. Mindenik ülés imádsággal s a dékán beszédével nyittatik meg. Ezután következik a tárgyalandó ügyek elsorolása, a jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése s netaláni uj tagok fölvétele. 162. §. Csak a káptalani tagoknak a 152. §. 1. pontjában megjegyzett általános többsége képes az ügyeket és a választásokat érvényesen intézni. 163. §. A 153 és 155. §§. szerint teendő választások titkos szavazás által történnek. A választásokra vonatkozólag a törvénynek határozmányai, 1854. december 27-röl a választásokat illetőleg érvényesek. 164. §. A dékán fogad el minden, a káptalanhoz intézett irást. O vezeti a tanácskozásokat és szavazásokat a 147. §-ban megirt mód szerint, ő ir alá a jegyzővel együtt minden kiadványt, mely nem csupán jegyzőkönyvi kivonat, s ő a levéltár felügyelője. 165. §. Mindenik ülés végén megkérdeztetik, van-e még valakinek valami emlitnivalója ? Ha van, a gyűlés dönti el, hogy beleereszkedjenek-e abba. HARMADIK RÉSZ. Községi egyházi hatóságok. ]. Egyházközségi gyűlések. 166. §. Minden egyházközségnek (az 1855. február 28-iki, a kantonnak járásokra, választókerületekre és községekre felosztását tárgyazó, törvény függeléke. Második rész) joga van, az alkotmány és a törvények határain belől, a maga egyházi ügyeit, a mennyiben azok helyiek, rendeznie. 167. §. Az egyházközségi gyűléseknek következő jogaik és kötelességeik vannak: 1. választják az egyházi szék tagjait, a papot és a másodpapot (Helfer), mintszintén a kántort (illetőleg az orgonistát), a templomszolgát (Sigristen) és a sírásót, e három utolsót az egyházi szék javaslatára, a mennyiben az egyházközség idevonatkozó választási illetékességét az egyházi székre át nem ruházza ; 2. felügyelnek az egyházi javak kormányzására, határoznak a nagyobb javítások, uj építkezések s az