Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-11-24 / 47. szám

Az egyház teendői: 1. Tartson a legszegényebb egyház is legalább egy képzett s kellő míveltséggel, tudománynyal s jó erkölcscsel biró olyan tanitót, ki egyszersmind a papi szolgálatokat is teljesítheti. 2. Nagyobb s jobb módú egyházak (1000 lélek körül) tartsanak egy olyan tanitót, ki, a kántorságot is végezvén, a leányokat minden osztályban s a fiukat a két alsó osztályban tanítani s vezetni képes. Tartson egy olyan papot, ki, minden papi teendőket végezvén, tanitsa a fiukat a két felső osztályban. 3. 1000—3000 lelket számláló egyházak tartsanak két olyan tanitót, kik közül az egyik a fiukat 4 osztályban, a másik a leányokat szinte 4 osztályban vezetni s tanítani képes, a kántorságot közösen végezvén. Tartsanak egy olyan papot, ki, a papi teendőkön kivül, a 4 elemi osztályt végzett fiu gyermekeket két évig tanitsa minden nap legalább 3 órán, tantárgyak levén: biblia ismertetés, ami a biblia egyes szakaszainak felolvastatása és megmagyarázása által történnék; továbbá minden olyan tudományok ismertetése, melyekkel egy értelmes földmívesnek s mesterembernek okvetlen birni, s melyeket tudni kell, ha boldogulni akar, de melyek az elemi osztályokban nem tanittathatnak. 4. Az olyan egyházak, melyek most 2 papot, 3 vagy több gymn. tanárt, 4 vagy 5 fitanitót s 2 vagy 3 leánytanitót tartanak: tartsanak egy olyan papot, ki egy káplánnal együtt (kit az ecclézsia fizet és lát el lakhelylyel s a pap koszttal) minden papi teendőket, a bibliamagyarázást is, (mely hetenkint legalább kétszer történjék, és pedig mind télen, mind nyáron) elvégezhet. Tartsanak továbbá 6 fitanitót, kik közül 4 az alsó két osztályt s kettő a felső 2 osztályt vezesse és tanitsa. Tartsanak 3 leánytanitót, kik (három egyenlő részre osztván a tanuló leánygyermekeket) tanítsák a leányokat a 3 alsó osztályban. Tartsanak egy fitanitót, ki a 4 elemi osztályt végzett fiu-gyermekeket tanitsa 2 osztályban. Tartsanak egy leánytanitót, ki a 3 elemi osztályt végzett leánygyermekeket tanitsa a 4-ik osztályban. Ilyen egyházakban szükséges egy felsőbb leányiskola is. De minthogy az egyház — kevés kivétellel — ezt nem tarthat: állítsanak ilyet a jobb módú szülék. Tartsanak végre egy kántort, ki, az eddigi kántori teendőkön kivül, a 4 elemi osztályban a fiuknak hetenkint 8, a 4-ik elemi osztályt végzetteknek hetenkint 2, s a gymnasiumban hetenkint 3 órán tanitsa a kótaismeretet, a szabályszerű és az öszhangzatos éneklést. 5. Végre az olyan egyházak, melyek 3, 4 vagy több papot, felsőbb és alsóbb tanintézeteket tartanak vi. gyázzanak, hogy, kellő számú tanitók hiánya miatt, eredménytelenek ne legyenek a tanügy körül tett fáradozásaik. Hogy pedig minden egyház kellő képzettséggel, míveltséggel s érettséggel biró tanítóval, vagy tanítókkal láthassa el iskoláját, vagy iskoláit: erre nézve állítson minden superintendentia egy olyan tanítókat képező tanintézetet, melybe csak azok léphetnek be, kik az érettségi vizsgát letették s melyben a növendékek a szükséges tantárgyakra legalább 3 évig oktattassanak s melyben módjok és alkalmok legyen a leendő tanitóknak gyakorlatilag is kiképezni magokat. Hogy pedig a tanitói pályára csak benső hivatással biró egyének léptessenek, azaz, hogy a praeparandia ne refugium peccatorum legyen, amint ezt Muhi Sámuel ur oly szépen kifejezé: erre nézve a legcsekélyebb tanitói fizetés is legyen legalább 500 frt. De, hallom az ellenkező táborból, miből jó fiu ? E tekintetben is körvonalozom egyéni nézetemet. Minden egyházban fizessenek az egyháztagok „egyházi adó" cim alatt, birtok aránylag (meghatározván a minimumot épen ugy mint a maximumot) annyit, hogy az egyház tanítóinak legalább is 500 frtot fizethessen, s hogy a szükséges épületeket felállíthassa, felszerelhesse és fentarthassa. A nép zug, most is sokalja az egyházi adót. Igaz! De, vájjon, ha az állam fizetné a tanítókat, ha az állam építtetné az iskolaházakat: nem épen ugy kellene-e fizetni a népnek, mint igy ? Csak a törvényhozás intézkedjék ugy amint kell, csak a törvényhozás biztosítsa az egyes egyházakat affelől, hogy a nép meg fogja fizetni a szükséges egyházi adót, s csak ne a pap vesse ki, a presbyterekkel együtt, az egyházi adót, hanem vesse ki azt a tractus s erősitse meg azt a superintendentia: le fog csendesedni a nép, s nem csapja el sem a papot, sem a tanitót, mert ha Pétert elcsapja is: Pált be kell fogadnia, mert sem az egyház, sem az állam nem engedi, nem engedheti meg azt, hogy a községek jól fizetett s képzett papok és tanitók nélkül legyenek. Jaj! de igy az egyes egyházak autonomiája lesz megsértve, mert az is az önkormányzati joghoz tartozik, hogy minden egyház maga készítse költségvetését. Oda tartozott eddig ... ne tartozzék oda ezután. A nép míveltségen alapuló boldogsága, az egyház üdve s az állam erőssége és hatalma követeli, hogy a tanügy nyerjen immár leendületet s ezáltal legyen e hazában nagynak és kicsinynek egyiránt boldogsága. Mig pedig az egyháztagok joga lesz meghatározni azt, hogy mennyi adót fizetnek : addig soha sem lesznek kellő számmal s soha sem kapnak kellő fizetést tanítóink s igy soha sem lesznek általában jó tanítóink. Jó tanitók nélkül pedig nem lehet a népet tanulttá tenni, ha mindig imádkozunk s bibliát magyarázunk is. Egyébiránt én fallatiát is látok abban, hogy az egyes egyházaknak, mint autonomicus szerveknek önkormányzati joga sértetik meg azáltal, ha a tractus veti ki az egyházi adót, mert az assessor papok, világi tanácsbirák, az esperes és segédgondnok az egyes egyházak által választott képviselők. Politicai téren nem sértetik meg az egyes választókerületek alkotmányos joga, ha a képviselők akarata szerint vettetik ki az adó a választókerületekre. «:lÍ5H£liárás következő lehetne: j V papa •J\ íf^' i V