Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-11-24 / 47. szám

Szelid és nemes eszközök, az egyházias élet szelíd es Mentes fejlesztésére, F. L. a ielki élet hervadó fájának gyökerén rágó ama veszedelmes férget, a vallásos közönyösséget, a házi istentisztelet által akarja kiirtani s hiszi kiirthatni. K. T. K. barátom az egyháziasság iránti közönyösség terjedő jegét ugy kivánja lassanként felolvasztani, hogy először megtanítja a népet a házi istentiszteletre , hetenkint egyszer bibliát magyarázván, novembertől február végéig. Boldog emberek, kik ily rövid uton elbánhatnak, s megküzdhetnek az egyház ama nagy ellenségével, a vallásos közönyösséggel, vagy K. T. K. nézete szerint az egyháziasság iránti közönyösséggel ! Nekem egy lépéssel hátrább kell mennem K. T. K. barátomnál is. Szerintem, ha azt akarjuk, hogy a nép otthon az imakönyvet s a bibliát olvashassa, vagy ha azt akarjuk, hogy ami irásmagyarázásunknak sikere legyen • elöször meg kell a népet olvasni s irni tanítanunk. Hogyan ? Hiszen azért vannak népiskolák, hogy a nép olvasni és irni tanuljon meg. — Igaz! De a nép igen nagy része nemcsak templomba nem jár, hanem iskolába sem járt soha, se in gye rm ek e i t nem küldi oda. Épen közvizsgáról jövök, tele aggodalommal, tele fájdalommal. 116 tanuló közöl 42 nem jelent meg a közvizsgán s csak 6 járt rendesen s minden mulasztás nélkül iskolába. 74 fél év alatt 40, 50, 60 napot sőt 8 száz napon is felül mulasztott. Es ez nemcsak Agyán van igy. Igy van ez az ország nagy részében. Es ha ez igy van: csoda-e, ha terjed a vallásos közönyösség s híveink közt naponkint nő az egyháziatlanok száma'? Egész családok vannak, falukon épen ugy mint városokon, melyeknek egy tagja sem tud olvasni. Miképen lehet feállitani az ilyen családok házaiban a házi istentisztelet oltárát V Nagy számmal vágynák falvaink, melyekben 100 felnőtt lakos közöl csak 10 tud olvasni s irni, miinódon lehet az ilyen helységekbe megtanítani a népet a házi istenitiszteletre azáltal, hogy hetenkint egyszer bibliát magyarázunk, novembertől február végéig, néhány öreg asszonynak V Mig rabszolga volt a nép, s a földesúri pálca intései alatt nőtt fel : jámbor, engedelmes s vallásos volt tudomány nélkül is. Jól esett lelkének, ha az Isten házában vigasztalhatta magát tiszteletes uram lelki szabadságot s örök boldogságot hirdető beszédeivel. 48 óta másként áll a dolog. A nép, bár 18 évig sok adóval terheltetett is, s bár az absolutismus nehéz járma alatt nyögött is, sokkal függetlenebbé s szabadabbá lett. mint 48 előtt volt. A magáéban s magának gazdálkodván 48 óta: anyagilagjóval előbb haladt, mint ahol 48 előtt állott. A mily arányban emelkedett a tudatlan nép vagyonilag, a mily arányban érezte magát szabadabbnak": azon arányban önfejű, engedetlen és vallástalan. Ehez járult a vallás s tárgyai s igazságai felett szabadon s talán tulmerészen is vizsgálódó s ítéletet mondó mai kor szelleme, mely észrevétlenül szállott alá a tudomány magas bércének tetejéről, a tudatlanság mély völgyében ülő nép közé. A kisértő szellem megkísérté a népet, s a nép most nem birt kellő miveltséggel, nem birt kellő tudománynyal: nem odázhatá el magától a kísértőt Krisztus ama szavaival : távozz tőlem sátán ! Csoda-e, ha ily körülmények között közönyös a nép a vallás iránt? csoda-e ha egyháziatlan a nép? Szerintem tehát az a baj, hogy tudatlan a nép. A tudatlanság fojtogató gőzét csak a tudomány erős szele űzheti el. A tudomány pedig csak tanulás által szerezhető meg : Tanítsuk tehát a népe t, s azon legyünk, hogy tanuljon a nép. Erre nézve : Minthogy nem lehet tanitani azokat, kik iskolába nem járnak, s minthogy a tanitóknak s általában az egyháznak nincs hatalmában a hanyag szüléket kényszeríteni gyermekeik iskoláztatására: hozassék az országgyűlésen törvény, mely rendelje, hogy minden gyermek adassék fel 6 éves korában iskolába, s szorgalmatosan járjon legalább 4 évig iskolába. Őrködjék aztán s vigyázzon a cultusminiszter arra, hogy ezen törvény pontosan betöltessék, az egyház hetenkint mutassa ki a hanyag iskoláztató szüléket, s a polgári hatóság szorítsa s okvetlen bírja rá a szüléket arra, hogy gyermekeiket pontosan iskoláztassák. Igy az egyes egyházak autonomiája sértve nem lehet, az állam is eléri célját, mert polgárai kivétel nélkül iskolázottak lesznek. Az állam teendői: Minthogy sok helységben azért nem járatják a szülék iskolába gyermekeiket, mert a tandíjt nem képesek űzetni, s minthogy sok helységben az egyház nem tarthatja fenn tandíj nélkül iskoláját: fizesse meg az állam az egyháznak a tandíjt az ilyen szülék helyett. Minthogy továbbá sok helységben azért nem járatják a szülék — kivált télen — gyermekeiket iskolába, mert nem képesek ruhát venni iskolás gyermekeiknek, s minthogy sok helységben nincs módja az egyháznak, hogy az ilyen gyermekeket ruházza: vegyen az állani ruhát az ilyen gyermekeknek, Minthogy végre sok helységben a tankönyvek és taneszközök hiánya miatt pang a tanitás s minthogy sok helységben nincs módjában az egyháznak tankönyveket s taneszközöket venni: vegyen az állam a szegény iskolák számára tankönyveket. Az ilyen államsegély nem csorbíthatja meg autonómiánkat s csak azért, meri ilyen módon segit az állam az egyháznak, a legnagyobb közös ügyet, a míveltséget s tudományt terjeszteni: nem fog tanterveket s tankönyveket tukmálni az egyházra.