Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1867-02-03 / 5. szám
Tizedik évfolyam. 5 PROTESTÁNS Pest, febr. 3. 1867. SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint ELOFIZETESI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 trt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. A jezsuita rend és a jezsuitismus. ii. A jezsuita rend fényes sikerét nagy részben mesteri szervezetének köszönheté. Ezt azonban minden részletében biztosan ismerni azért nagyon nehéz, mert a rend egy törvénye szerint mindazon iratok, melyekben az alapszabályok és törvények foglaltatnak, nem csupán a rend körén kivül állók, hanem még a társulati tagok előtt is titokban tartattak. A felsőbbek különös engedélye nélkül minden °gyes taggal egyedül az ő speeificus teendőire tartozó utasítások közöltettek. *) Csak miután a rend eléggé elterjedve s hatalmában megszilárdulva érezte magát, engedé 1584-ben szabályait tagjainak számára kinyomatni, de akkor is lehetőleg gondoskodva arról, hogy azok profán kezekbe ne kerüljenek. Azonban kétségenkivül sok igen fontos törvényeik soha sem láttak napvilágot. A hetedik generális congregatio, határozataira vonatkozólag rendeli, hogy: „non omnia sed praetermissis videlicet iis, quae privata tantum negotia continent" nyomathatnak ki. Akinyomatott határozatok is mind oly irott okmányokra hivatkoznak, melyeket nem-jezsuita sohasem olvashatott. Mind e mellett a közlött szabályokból *) is és a rend történetéből annyi ismeretet merithetünk, hogy a rend szerkezetét legfőbb vonásaiban meglehetős biztossággal képesek vagyunk körvonalozni. E szervezethez az alapköveket lerakta már maga Loyola, utóda a rendkívül organisaló képességgel megáldott Lainer egy kidolgozott müegészszé rendezte azt, melyet azonban a többi generálisok és congregatiok időről-időre a viszonyok szerint javítottak. A rend szerkezetének két oly alapvonását ajánlom előlegesen az olvasó figyelmébe, mely azt — nézetem szerint — mindenek felett jellemzi, és minden •részleten kezdet óta vezérelvként ismerhető fel. Először, hogy a társulat minden országban, minden világrészben elterjedett, de a legszigorúbban központosított monarchiai állam legyen. A jezsuita rend, szervezete szerint, valósággal egy tökéletesen organisált világállam, melynek az egyes országok vagy épen világrészek is tartomá-*) Non oportebit constitutiones universas ab iis, qui novi accedunt legi ; sed compendium quoddam earum. ubi quisque, quid sibi observandum sit, intelligat: nisi forte superiori videretur, alicui peculiares ob caussas, omnes ostendi opportere. — Corp. inst. soc. Jes. Vol. I. in declar, in exam. Cap. I. Lit. Gr. pag. 228. Az 1702. antwerpi kiadásbnn. Ugyanott az 509. lapon a 38-ik Regula communis, a nem társulati tagokra nézve rendeli: „Constitutiones, aliosque huiusmodi liberos et scripta, quibus societatis institutum et privilegia continentur, nonnisi ex superioris expresso consensu iis communices. *) A világ elé bocsájtott szabályokat összegyűjtse 1635-ben nyomatták ki Antwerpenben „Ratio et Institutio societ. Jesu.u címmel. Azután ugyanott jelentek meg 1702-ben két nagy negyedrét kötetben ily cimmel: „Corpus Institutionum societ. Jesu in duo volumina distinctum ; accedit catalogus provinciarum, domorum, collegiorum etc. ejusdem societatis. Juxta a exempl. excusum. Antwerpiae stb. E corpus institutionum tizenhét, többnyire külön is kiadott kisebb gyűjteményt foglal magában. P. o. az I-ső Litterae Apostolicae, quibus iustutio, confirmatio et varia Privilegia continentur soc. Jes." Akkorig megjelent 59 (máig már több 90-nél) pápai bullát tartalmaz. — A második „Constitutiones soc. J. et examen cum declarationibus." Ezekről állítják, hogy Loyola Jézus és Mária sugalmazása folytán irta, s Lainer generállá választása után az első főcongregatio rendezte őket. Különösen újoncok föl7 < * vételére vonatkoznak. Az V-ik Canones congregationum ralium soc. J. Az első 11 főgyülés határozatai etb. |p? s ®
