Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-09-22 / 38. szám

Igaza van a t. közlőnek ; hogy „a hajdani és mostani gyüléstartás költsége közt roppant nagy a különbség mert pl. hajdan Torzsán és Verbászon a gyüléstartás került 240 frtba, — Pacséron 260, Újvidéken 400 frton felül pengő pénzben ; e folyó évben pedig Feketehegyen 210 frtba, nem pedig, mikép az e feletti vita alkalmával a nép rettentésire mondva volt, hogy csak az első napi gyűlési költség 400 frtra megy, s mely, — a nép rettentésire számított phrásist a karancsi lelkész ur rögtön azzal devalvált, hogy mult évben Karancson az egész gyűlés kitartása 130 frtba került, s miből önkényt következik, hogy egy kis takarékosság mellett másutt is ki lehet a gyűlést ennyiből tartani. A közlésben a jelenlegi gyűlések ugy vannak feltüntetve, mintha népesebbek volnának, mint hajdan, holott —- tapasztalatból szólhatok — megfordítva van a dolog, mert hajdan népesebbek voltak mint jelenleg ; pedig hajdanában, M. P, segédgondnokságában az embernek torkában a szót csakugyan gyakran elfojtották, s e sorok irója is részesült e szerencsében, s arra példa nem történt, hogy a tanácskozásban a nép közül is valaki befolyt volna, mig most mindenki tetszése szerint szólhat, s szólnak a nép közül választott képviselők is, és senkinek torkába nem fojtják a szót, mint a t. közlő tévesen állítja. Hogy pedig e körülmények mellett is, miért volt hajdanában a gyűlés népesebb, mint jelenleg? annak okát nem tudnám megmondani, ha csak az nem, mert hajdanában a lelkészek nagyobb barátságban éltek egymással, mint jelenleg, s örömest jöttek gyűlésre, hogy egymással találkozzanak. Állítja közlő ur, s a gyűlésben is elő volt hozva: ,,hogy általános számítás szerint, minden gyülekezet elláthatja képviselőit évenkint azon összeg kamatjából, melyet egy gyüléstartásra ki kellene fizetnie, s miután 30 gyülekezetünk van, 30 év múlva megkiméli a tőkét." — Kétségtelen, hogy a gyüléstartási tőke kamatjából a gyülekezetek elláthatják képviselőiket, ha a gyüléstartási költséget 400 frtra számítjuk, miként a gyűlés számítva volt, — de 130 frtnak kamatjából, mennyibe a mult évi karancsi gyűlés került, s mennyiből azt másutt is ki lehet tartani, két képviselőnek két három napi költsége Zombor városában ki nem kerül. Az pedig fictio, hogy ily esetben a töke megkíméltetnék, mert amely összegnek kamatját évenkint in infinitum fizetni kell, ily töke holt tőkévé válik, s azt másra fordítani soha nem lehet. De folytassuk tovább a számítást: Jelenleg az e.megyei törvényszék hivatalnokai közül, az esperesek és jegyző 2 frt, a tanácsbirák 1 frt napidíjt kapnak az e.megye pénztárából, mely csekély napidíjt ingyen szállás és élelmezés mellett kapják. Már ha ezután Zomhorban tartatnék a gyűlés, a szállás és élelmezési költség naponkint egy személyre legalább 2 frtba kerülne, — 10 törvényszéki hivatalnok napi költsége e szerint kerülne 20 frtba, két napi költség 40 frtba, s ha a gyűlés 3 napig tart 60 frtba, mely összeg 1000 frt tőkét képvisel, s mely összeget az e.megye pénztárából kellene fizetni, s minek következtében 1000 frt, eddig gyümölcsöző tőke, holt tőkévé válnék. Ha valaki azt mondaná: hogy a törvényszéki hivatalnokok áldozzanak, s az eddigi napidíjon kivül ne követeljenek egyéb költséget : e sorok irója erre szívesen rá áll, ha mások is követik példáját. Azonban ily példa nem igen szokott követökre találni. Egyébiránt az ellenkező nézeteket tiszteletben tartom, és ha a többség a gyűlés állandósítását fogja kívánni, megnyugszom benne, csak hogy ez esetben a gyüléstartása helyéül Zombor helyett, felváltva Vörösmártot és Újvidéket fogom ajánlani. Ránk bácskáiakra nézve, a közelség miatt nagy előny volna ugyan, ha az e.megyei gyűlések Zomborban fognának tartatni, de ez előnyért mégsem óhajtóm gyűlésünket oly helyen tartani, hol ref. egyházunk nem létezik. /* ! S Iv 0 L A 0 íi Y. ü ü 116 1 d i u t a z ᧠oin bó 1. XXIV. ' C. Berlin. Látogatás a rosenstrassei leányiskolában. A tanépület kivül és belül. Fölszerelése. Az osztályok száma és elnevezése. A Haujytlchrer és az igazgató állása. Célzás ama közmondásra „Sorba megy mint a falusi bíróság." Gauke ur. A tanítási idő. Iskolafelügyelők aszszonyokból. A tanítónők alkalmazása minő haszonnal jár ? Bernben mit mondanak a tanítónőkről ? Enekpróbák. Rajz és gyorsírás tanitás. Ottó ur és gyorsírászati ajánlásai. Serdülő leányok öltözködésmódja. Micsoda előnyben vannak a schvveizi és porosz leánykák a magyar leánykák felett ? A női növelés parlag volta Magyarországon. Gvmnasiumkórság. Schwarz Gyula adatai a magyarhoni gymn. és reáliskolái oktatásról. Az alföldi fiók-gymnasiumok és a nép hangulat veszélyes jelleme hogyan függhetnek össze ? Platz ur előtt nyilvánítván abbeli ohajtásomat, hogy szeretnék itt egynehány elemi iskolát megszemlélni, szokott jószívűségénél fogva segítségemre jött, s önként ajánlkozék a felügyelősége alatt lévő iskolákban kalauzomul. Igy történt, hogy november 29-én az ő társaságában jártam fel a Rosenstrasseben lévő evangelikus leányiskolát. A tanhelyiség az udvaron belől a háttéren emelk edik, s egy emeletes ódon épület. Barna és itt-ott kopott falai kívülről kevés várakozásra jogositnak fel, belül azonban tiszta a ház, és célszerűen van rendezve. Belépve az iskola-szobákba, a székek alatt sehol semmiféle szemetet sem lehet látni. A falak világos-kékre, némely tanszobákban világos-sárgára festvék, s alul 2 — 3 láb magasságnyira deszkával kibéllelvék. A kathedrát egy'/a — 1 lábnyi magas emelvényen kis asztal és elibe tett szék helyettesíti. A fogasok, ugy tetszik, mintha a gyermekek növéséhez mérve kissé magasok lennének. A fűtés cserépkályhák által történik. Az iskolában 6 osztály van egy-egy éves tanfolyammal. A legalsó osztály 6-iknak, a legfelső 1-sőnek nevez-