Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-01-06 / 1. szám

De hogy e miatt fölgerjedt legyen a papokban a telhetetlenség, kapzsiság, mely az ekklézsiákkal kereskedésben, s hol régebben másik pap vagy iskolamester is volt, e collegai állomásoknak is elfoglalásában nyilatkozott : ez az, mit szerényen tagadni bátorkodom. Ugyanis: Apotiorifit denominatio. Voltak igenis kapzsi, nevezett módon telhetetlen lelkészek : de hogy azok nem a potior pars voltak, és igy nem a papok voltak, — hanem néhány, — több, — ha ugy tetszik sok pap volt, már csak az is mutatja, hogy a gönci zsinat, — mely nem 1556-ban, — mint az értekezésben,— bizonyosan a betűszedő tévedéséből hibásan áll,— hanem 1566-ik évben tartatott, 8-ik s 9-ik cánonában; — az alsó- és felsöbaranyai, dráva és száva-melléki egyházak lelkészeik, kik negyven választott lelkésztársukkal képviseltették magukat, a herceg-szölösi zsinaton a XII. canonban, — szinte a nem az 1526-ik hanem az 1626-ik évben Komjáthin, 1646-ik évben Szathmár-Németiben tartott zsinatok, melyek közül az utolsóban csak mint delegátus 115 részint lelkész, részint tanár jelent meg, — illető canonaikban kárhoztatták, tiltották ezt a kapzsiságot. Azt mondja a latin szóbeszéd: Ubi omnes peccant, nemo peccat. Ha a papok kapzsik, telhetetlenek lettek volna: nem hoztak volna törvényt e bün ellen. Épen az, hogy hoztak, sokszor hoztak, az ellenkezőt, jelesen azt bizonyítja, hogy a papok nem voltak kapzsik, telhetetlenek; hanem voltak köztük némelyek, többek, ha ugy tetszik sokak telhetetlenek; nem a papok, hanem némely, több, — ha ugy bizonyul, — sok pap még fenálló kapzsiságának igyekszik határt vetni a komjáthi canon III. classis XXXI, — mit e szavak világosan bizonyítanak : Pastores — amplioribus ecclesiis praefecti quae collegas alere fuerint solitae etc. etc. A népesebb, jövedelmesebb collegákat tartó egyházak a történelem kimutatása szerint a kisebb, néptelenebb kis jövödelmü collega nélküli egyházaknál jóval kevesebb számmal voltak. Csak hát annyit és nem többet állithatni, szerény véleményem szerint, az igazság érdekében, — hogy a lelkészekben látott szükség némely vagy sok lelkészben fölgerjesztette a kapzsiságot, mely az ekklézsiákkal kereskedésben, — hol régebben másik pap és iskolamester is volt, e collegai állomásoknak is lefoglalásában nyilatkozott. — De azt igenis lehet állítani, — miután a római udvarhoz leghűbb nemzeti történészeink azt állítják, hogy már a 16-ik század utó-felében hazánk minden nagyjai s nemesei egyet-kettőt kivéve az evangyéliomi vallásra állottak, s a köznépet értve Orlandini szerint: In História Societatis Jesu Lib. 9. pag. 343, — már 1548-ban harminc protestáns volt ott, hol egy római katholikus — hogy az egyházak ily szaporodásának az lett következése 1-ör hogy miután már a tanítóskodó lelkészek is legtöbbnyire lelkészeire vitettek: nem jutván minden egyháznak külön lelkész, több egyház élt ugyanazon lelkész szolgálatával. Mit jeles emlékű Tormásy János volt dunamelléki superintendens is a herceg-szölösi zsinat 12-ik s 19-ik canona összevetéséből ekkép bizonyít: Világos úgymond abból, hogy az alkalmas egyházi tanítóknak az ekklézsiák számához képest fölötte nagy ritkasága miatt igen kapós volt a prédikátor, ugy hogy a próféta szólására célozván, hat éhező ekldézsia is bele ragaszkodott egy prédikátorba kérvén, hogy menjen ö hozzájuk, és legyen nekik atyjuk és papjuk; 2-or hogy az e miatt is megszaporodott terhek könnyebbitése s a papi hivatal saját teendőinek megfelelhetés tekintetéből nagyobb iskolából praeceptorokat vittek, kiket maguk fizettek, kik alárendeltjeik voltak. Nem hát — mint könyeden kitetszett mondani — maguk kényelmeért tették ezt. Hisz akkor időben mikor papnak — tanítónak nem joga volt, hanem kötelessége zsinatokon megjelenni, thesisekre készülni, — mikor a vallásos és polgári vihar minden percben pusztítása e miatt a létezésnek is bizonytal ansága, mikor az egyik egyházból másikba utazás és visszautazás nyugalmat nem engedett; mikor a hadak dűlakodási miatt, a háború színhelye változása szerint egyházak keletkeztek vagy enyésztek: — kényelemről, — kivált mint mondani tetszik: legtöbb helyen, — szó sem lehetett. 3-or hogy ezen körülmények némely vagy sok papban kifejtették a telhetetlenséget, mely a több egyház papi hivatala — vagy ugyanazon egyházban a collegai s tanítói hivatal terhének önzésből elvállalásában mutatkozott. Hogy az önálló tanítókkal bíró nagyobb iskolák tanárainak presbyterségük az újonnan szervezett consistoriale presbyteriumokban épen ugy mint a papok presbytersége, superinlendentialis constitutióval biztosíttatott legyen: azt a dunamelléki egyházkerületben tartott 1827-ik évi consistorium 28- és az 1828. consistorium 30-ik számú határozatából alig lehet megmutatni. Álljon itt mind a két határozat egész kiterjedésében. Az 1827-ik évi 28-ik számú határozat igy hangzik: A nagy-kőrösi ekklézsiában fenforgó bajoknak a helyszínén leendő megvizsgálásukra, és ha lehet conplanálásukra kiküldetnek: tek. Ordinarius viceispán Bárczai Bárczay Pál, tek. kapitány Kármán Pál, tek. szolgabíró Halász Miklós, nt. esperes Polgár Mihály és nt. Matolcsi László urak, utasításul adatván a kinevezett küldöttségnek, hogy mindeneknek előtte a presbyteriumot organizálja; a presbyterek számukra nézve az határoztatván, hogy a praesesen kivül huszonnégyen legyenek, nyolcan a nemes tanácsból, nyolcan a compossessor urak közül, nyolcan ismét a köznép közül választandók. Egyszersmind a rector-professornak is a consistoriumbanhely engedtessék, Az 1828-ik consistorium 30-ik számú határozata igy hangzik: Olvastatott az 1828-ik év mart. 22-ik napján Pesten tartott particulare consistorium jegyzökönyve, melynek 4-ik számára végeztetik: hogy a mi a nagy-kőrösi öt compossessor urak által beadott recursus első részét illeti ; — a fenálló rendszer szerint csak azok ismertetvén presbytereknek, a kik magukat e hivatalra esküvéssel kötelezik, a generale consistorium a nagy-körösi közbirtokos urakat is a presbyteri esküvés alól nem dispenzálhatja. A mi pedig a 2-ik részét illeti a recursusnak : a generale consistorium a közbirtokos uraknak abban kitett kívánságukat is annyival inkább nem teljesítheti: mivel a rector-professornak is csak abból a célból adódott hely a presbyterialis gyűlésben, hogy ott, az iskolákat illető dolgokban a presbyteriumot informálhassa. A mit, minhogy a rector profes-