Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1867-09-08 / 36. szám
nel gördittettek elé, már csak azért is hogy az akkori kormány által egy minden áron germanisálandó főváros kebelében vezetendő iskola létre ne jöhessen. Hasztalan volt a kormány részéről tett ellenvetés, az akadályok le voltak győzve, a nehézségek illő szelídséggel félre voltak hányva, s az iskola meg lett nyitva 1859-ik év october havában a pesti ref. egyház áldozatkészségéből emelt és kijavított lelkészi lak első emeletén. Az emlék meglett alapítva, mely fennen hirdeti a nevet, mely a késő utódok ajkán is élni fog mind addig, mig csak ez iskola fenáll. Köszöni másodszor fenállását ez iskola egy másik férfiúnak áldozatkészségéből, ki hazája javát, nemzete virágzását és egyháza emelkedését Török Pál úrral egyetértve, szive benső örömével emelni féltévé magában. E férfiú, hazája iránti szeretettől, egyháza iránti buzgóságtól s barátja, T. P. iránti nemes barátságától ösztonöztetve, hozta amaz áldozatot, mely szerint egy szépen virágzó s számos növendékekkel s gazdag részint természettani, részint természetrajzi gyüjteménynyel bíró finevelő tanintézetét beolvasztani nem habozott az újonnan keletkező iskolába. E férfiú (íönczy Pál volt, ki intézetét átkebelezvén az iskolába, második alapitója s egyszersmind igazgatója is lett a kétség és remény között alapitott uj intézetnek. Gönczy Pál ez uj iskolát a legnagyobb erélylyel, buzgósággal igazgatta és vezérlette a lefolyt nyolc éven keresztül az egyház teljes megelégedésére; a szülék örömére, kik ez iskola falai közül kikerült gyermekeikben jeles képzettségüknél fogva egy szép jövőt láttak és látnak ; ezek mellett igazságos és lelkiösmeretes eljárásánál fogva megbírta nyerni osztatlan szereietét és bizalmát, ugy tanártársainak, mint szárnyai alatt növekedett tanítványoknak. Már kezdetben hogy mennyire teljes bizalommal viseltetett iránta az egyház, megmutatja azon eset is, hogy a midőn tanárokról levén szó, kik az ujon keletkező iskolában hirdessék a világosság szavát, az ő ajánlatára azon egyének lettek elfogadva tanárokul, kik intézetében, mint fiatal kezdő emberek, a tanítással már foglalkoztak. Igy emeltettek a tanári székre Sztankó Sámuel mint a német nyelv és földrajz tanára; V ámossy Mihály mint a történelem és magyarnyelv tanára ; Kerekes József mint a természettan és számtan tanára; Tóth Sándor mint a természetrajz tanára, Szűcs Zsigmond segédlelkész mint a vallás tanára; R o s t a g n i Lajos mint a rajz tanára; L Ö v é n y i József mint a szépírás tanára. Ezek valának az uj iskola kezdő tanárai, kik között Grönczy Pál vala a törzs, melyről a nevezettek mint ágak hajlának le, s vele együtt nőtték ki magokat egy óriás fává, melynek árnyékában száz meg száz növendék talált biztos menhelyet, képezendők magokat a jövő kétes utaira. Főtészteletü Török Pál és Grönczy Pál jeles honfiaknak s a nevelés buzgó előmozdítóinak vállvetve tett összemüködése által jött létre tehát ezen iskola, mondhatni a semmiből, mert nem volt pénzalapja, nem fekvő vagyona, — melyekkel jelenleg sem rendelkezhetik, — melyre mint biztos alapra fektethették volna ez iskola alapját és jövőjét. De a két férfi erélye a pesti reform, egyház tagjainak nemes buzgósága a megkezdett müvet még a legnagyobb Ínségben sem hagyá eldőlni, s áll az ma is, már mint négy év óta önmagából kiegészedett nyolc osztályú főgyrnnasium. E főiskola létesítésével egy emléket építettek magoknak, melyre nem csak a jelenkor, de a jövő is büszke örömmel tekint és tekinthet. Nincsen szándékomban ez iskola felállításának teljes történetét elmondanom, de nem is mondhatom; mert az akkori körülmények, politikai viszonyok egész sorát kellene tudnom, melylyel pedig ösmeretes nem vagyok. Igy az iskola történetének megírása marad azokra, kik az akkori viszonyokat, körülményeket ismerik, a mennyiben ők magok voltak azoknak mozgatói, az akadályok lekiizdői és a mennyiben bátorságukkal és kitartásukkal az elébek gördült akadályokat legyőzni képesek valának. En csupán a lefolyt nyolc évi száraz statistikai adatok leírására szorítkozom ugy amint azt szex-encsém volt megnyerni. Az 1859-ik év october első napjaiban négy alsó osztálylyal kezdetett meg az iskola, s mily nagy volt az öröm mindenrészről, a midőn a beírások megkezdésével szép számú növendék íratta be magát, annyira hogy az 1859 /6 o-ik iskolai évben már 102 tanulót mondhatott magáénak ez iskola a magán tanulókkal együtt. E számból az I. osztályban volt 28 ; a II-ikban 23 • a III-ikban 29 ; a IV-ikben 22. — Nemzetiségre nézve mind magyar. Vallásra nézve református 93; ágostai 8 ; görög keleti 1. 186°/i. iskolai évben már az V. osztály is megnyittatván, beirott növendék volt 177; melyből az I. osztályra esett 43; a II-ikra 37; a Ili-ikra 25 ; a IV-ikre 32; az V-ikre 40. Nemzetiségre nézve volt 157 magyar; 2 szerb ; 1 román ; 17 magyar izraelita. — Vallásra nézve volt 140 reform.; 12 ágostai; 2 r. kath. ; 6 gör. keleti; 17 mózes vallású. 186'/a. iskolai évben a VI. osztály is megnyittatván az összes tanulók száma volt 209. Ezek közül az I. osztályra jutott <?.3 ; a II-ikra 35 ; a Ili-ikra 34 ; a IV-ikre 30; az V-ikre 36 ; a Vl-ikra 31.—Nemzetiségre nézve volt 187 magyar; 2 román; 3 szerb; 17 magyar izraelita. — Vallásra nézve volt reform. 170; ágostai 12; róm. kath. 3; gör. keleti 7; mózes vallású 17. 186%. iskolai évben VII. osztálylyal növekedvén az iskola a tanulók összes száma volt a magántanulókkal együtt 231. Ezekből az I. osztályban 31; a II-ikban 46 ; a III-ikban 42 ; a IV-ikben 29; az V ikben 28; a Vl-ikban 32 ; a VH-ikben 25 tanuló volt. Nemzetiségre nézve volt 201 magyar ; 4 szerb ; 4 román; 22 magyar izraelita.— Vallásra nézve 179 reform.; 13 ágostai; 8 római kath.; 9 gör. keleti; 22 mózes. 186%. évben már a VIII. osztály is életbe lépvén a tanulók összes száma lett 298 a magántanulókkal együtt. E számból az I. osztályra esett 34; a II-ikra 27; a III-ikra 47 ; a IV-ikre 37 ; az V-ikre 36 ; a VI-ikra 37 ; a VH-ikre 39; a Vili-ikra 41. Nemzetiségre nézve elosz
