Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-09-08 / 36. szám

lottak: 245 magyar; 6 szerb; 5 román; 42 magyar iz­raelita. — Vallásukra nézve volt 210 reform.; 23 ágostai; 7 r kath.; 16 gör. keleti: 42 mózes vallású. 1864 /5 . évben a nyolc osztály tanulóinak összes száma volt 323. E számból az 1. osztályba volt 41; a Il-ikba 34 , a III-ikba 29 ; a IV-ikbe 45 ; az V-ikbe 37; a Vl-ikba 41; a VH-ikbe 53: a VlII-ikba 43. Nemzeti­ségre nézve volt 259 magyar; 4 szerb; 3 román; 57 ma­gyar izraelita. — Vallásra nézve volt reform. 223; ágo­stai 29; r. kath. 6 ; gör. keleti 8 ; mózes vallású 57. 1865 /6 . évben a 379 tanuló közül az I. osztályban volt 40 ; a II-ikban 47 ; a 111-ikban 31; a IV-ikben 42; az V-ikben 47; a Vl-ban 45 ; a VH-ikben 63 ; a VIII-íkban 64 a magántanulókkal együtt. Nemzetiségre nézve volt 270 magyar; 4 szerb; 4 román; 101 magyar izrae­lita. — Vallásra nézve reform. 229 ; ágostai 31 ; r. kath. 3; gör. keleti 9; mózes vallású 101. 1866 /?- iskolai évben a tanulók összes száma 371 volt, mely számból az I. osztályra esett 50; a Il-ikra 38: a III ikra 35 ; a IV-ikre 30 ; az V-ikre 48 ; a Vl-ikra 31; a VII-ikre 65 ; a VIII ikra 74 a magántanulókkal együtt. Nemzetiségre nézve volt, magyar 266 ; szerb 4: román 3; magyar izraelita 98. — Vallásra, nézve volt, x^eform. 222 ; ágostai 32 ; r. kath. 12 ; görög keleti 7 ; mózes val­lású 98. Az 1864-ik évben nyolc osztályú főiskolává egé­szítvén ki maga-magát az iskola, a felsőbbség engedel­mével megkezdődtek a törvényes érvényű érettségi vizs­gálatok, még pedig a legnagyobb gonddal és szigorral. Ezen érettségi vizsgák, a tanári testület lelkiismeretes eljárása mellett, főtiszteletü Török Pál superintendens einöklete alatt; részint világi, részint egyházi tagokból álló bizottság előtt szoktak tartatni. Az érettségi vizs­gák bevégzésével a bizottsági tagok, a tanárrtestülettel egv értekezlet alkalmával, minden egyes növendék felett, külön-külön Ítélnek, s ezen érett s minden tekintetben meghányt és vetett Ítélet után adják meg kinek-kinek osztályzatát. Ily eljárás után az eredmény következő volt. 1864 julius végén 40 egyén állott elő érettségi vizs­gára. egy elmaradt, mely számból kitünö osztályzattal érettnek találtatott 7; jó osztályzattal 10; elég osz­tályzattal 17 ; félévre visszavettetett 5 ; egész évre 1. 1865. julius végén az év folytán beirt 43 tanuló közül 34 állott elő érettségi vizsgára, kik közül kitűnő osztályzatot njert 2 ; j e 1 e s t 7 ; jót 11 ; elég osztály­zatot 10; félévre visszavettetett 1; egész évre 3. Ezen nyári érettségi vizsgát megelőző téli félévi vizsga alkal­mával érettségi, ~• részint egész, részint javitó, — vizs­gára jelentkezett öt egyén, kik közül j ó osztályzatot nyert 4; elég osztályzatot 1. 1866. julius végén részint rendes, részint magánta­nuló 64 jelentkezett az érettségi vizsgára, ezek közül kitűnő osztályzatot nyert 6 ; jelest 13 ; jót 27 ; elég­nek találtatott 15; félévre visszavettetett 3. — A mult érettségi vizsga alkalmával visszautasítottak, valamint a h. t. tanács által engedélyezettek 8-an jelenték magukat ez év első felében tartandó érettségi vizsgára, kik közül jeles osztályzatot nyert 1; jót 1; elég osztályzatot 6. 1867-ik év julius végén 67 érettségre menendő ifjú közül kitűnő osztályzatot nyert 9; jelest 13; jót 19; elég osztályzatot 23; félévre visszavettetett 3. — Ez év február havában tartott érettségi vizsga alkalmával ré­szint a visszavettettek részint külön engedélyt nyertek 7-én jelentkeztek az érettségre, kik közül jeles osztály­zatot nyert 1; jót 3; elég osztályzatot 4. — A négy év lefolytán az érettségi vizsgát kiállott ifjak összes száma volt körülbelül mintegy Ü20, kik között valóban mind erkölcsi tekintetben, mind szellemileg: sok volt olyan, kikkel valamint ez iskola szégyent nem vallhat, ugy mások is, kik velek érintkezésbe jönnek, csak a leg­jobb véleményt táplálhatják az ifjak iránt épen ugy, mint azon iskola iránt, melynek kebeléből léptek ki, az élet ne­héz és sikamlós pályájára. Nem lesz érdektelen megmondanom, hogy az ezen iskolát fentartó egyház, különösen pedig annak tanácsa, dacára annak, hogy minden utolsó krajcárjára szüksége volna, kegyes jó indulatától vezéreltetve, a legnemesebb és hálás köszönetet érdemlő tettet gyakorolja akkor, a mikor ezen iskola jó igyekezetü és szorgalmas, de sze­gény növendékeinek minden valláskülönbség nélkül egy egyszerű folyamodásra a 11 frtnyi évi tandíjt elengedi. A különböző években e következőkép gyakorlá e nemes cselekedetét. 1859 /6 0 -ben tandíjmentes tanuló volt 6; 186%-ban 11; 186%-ben 18; 186%-ben 26; 1863 /4 ­ben 32; 1864 /5 -ben 28; 1865 /e-ban 43; 1866 /'7 -ben 48. E szerint a tandíjmentes tanulók ssáma a lefolyt nyolc év alatt 212 egyén volt, kiknek az összes elengedett tan­díjuk tesz 11 forintjával 2332 forintot. Nem csekély ál­dozat oly egyháztól és iskolától, melynek legutolsó kraj­cárjára is a legnagyobb szüksége van, s melynek nagyon javára szolgálna, ha egy két jólelkű egyháztag, vagy buzgó hazafi e veszteségét csak némileg is helyre pótolni igyekeznék kegyes adományával. Ennyi az, mit röviden a nagy közönség előtt elmon­dani akartam. Ugy gondolom, hogy ezen iskola nyolc éves fenállása óta eléggé bebizonyította erejét és képes­ségét, mit mutat azon haladás is, melyet a feljegyzett számok elég világosan bizonyítanak évről-évre, s hogy az ezentúl is ugy történjék, s működésének oly sikere legyen, adja a jó Isten s tartsa meg azokat, kik eddig is oly sikerrel és buzgósággal működtek, mondhatni lelki és testi erejök feláldozásával ez iskola felvirágoztatására és hírének emelésére. Kik lehetnek pedig ezek, mint a tanárok, kik feledve bajaikat s azon nélkülözéseket, me­lyeket olykor türniök kell, nemes kitartással és buzgó­sággal járnak el kötelességeikben, hogy a kívánalmaknak minden irányában megfelel hessenek. Minekelőtt berekeszteném soraimat érdemesnek tar­tom megnevezni azon urakat, kik ezen iskola falai között növendékeiket a szigorú tanitás mellett szeretetteljes ba­ráti indulattal igyekeznek vezérelni be az élet utaira. Grönczy Pál igazgató a természetrajz tanára az I —IV.

Next

/
Thumbnails
Contents