Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-08-18 / 33. szám

Eötvöst buzgó, igazi katholikusnak ismerjük, a bet nem, legalább ennyit kész lesz megszavazni cultusügyben általa eléterjesztendö törvényjavas- oly célból, hogy superintendentiáink a hazai allatok a tiszta keresztyén szeretet azon szellemétől kotmányhoz hű, közhasznú működésükben elolesznek ihletve, mely egyformán távol az ultra- segittessenek, s a nemzet legszentebb érdekeinek montanismus kizárólagosságától, mint az állibe- előmozdításában gátolva ne legyenek, ralismus mindent'nivellirozó törekvésétől, minden Ennyi az, amit egyházunk és iskoláink gyáfelekezet iránt egyenlően igazságos. molitása tekintetéből az államtól várunk. Töb-Ezekhez képest az első, amit egyenesen is- bet sem az állam, jelen zilált financiái mellett, kolaügyünk emelése tekintetéből joggal várha- tenni nem képes, sem részünkről igényelni az autunk, az, hogy minden tanintézetek, melyeket kü- tonomia érdekében tanácsosnak nem tartjuk. Jól lönböző felekezetek saját költségükön alapítottak tudjuk mi, hogy ezzel bajainkon gyökeresen még és nagy áldozatokkal tartanak fenn, tekintve azt, távolról sincs segítve, s hogy sok, igen sok tehogy oly kötelességet teljesítenek, mely voltaké- endö marad még fenn részünkre is, ha a kor fokopen az államot illeti és hogy annak legszentebb zott igényeinek csak utcunque is megfelelni akaérdekeit szolgálják, mindennemű adó alól men- runk; de azt is tudjuk, hogy autonómiánknak teseknek nyilváníttassanak. Ez valamint egyfe- azon percben meg lesz ásva sírja, amidőn mi egylől emez intézetek iránti elismerés volna az állam házi és iskolai ügyeink jobbrafordultát kizárólag részéről, ugy másfelől buzdításul szolgálna, hogy mások segélyétől várjuk; mert az autonómiának az illető felekezetek ernyedetlen buzgósággal to- mindég s minden körülmények között megmarad vább is folytassák emez intézetek felvirágoztatá- azon örök törvénye, hogy: ,,segits magadon, s sában való fáradozásukat. Ez intézkedés annyi- az Isten is megsegít." val üdvösebb lesz, miután a gyarapodott és foly- A protestáns egyház, valamint csak maga ton emelkedő iskolai szükségletekhez képest, erélyének tulajdonithatja eddigi fenmaradását és mindenüti szükségessé vált a köznevelés-ügy virágzását, ugy szintén csak tőle függ, mily szepénzalapjának szaporítása, mi azonban az orszá- repet vigyen jövőre a társadalomban, melynek gos elszegényedés és a közadónak már maga- egyik fontos szellemiránya képviselőjéül rendelte sabbra nem emelhető állása mellett egyelőre a a gondviselés. lehetetlenségek közé tartozik. Azon mértékben, melyben az állam az ország A másik, amit j o g g a 1 várhatunk, az, hogy, közös céljait szem előtt tartva az e g y e n j o g uvalamint a latin és görög szertartású katholiku- ság elvét mind jobban életbelépteti, s ezáltal az sok részére rég idő óta fen áll azon országos in- egyes felekezetek közt a kölcsönös féltékenység tézkedés, miszerint azon parochiáknak, melyek tovább burjánzásának elejét veszi, mind inkább jelenleg elegendő illetőséggel (congrua) nem bir- kötelességünkké válik nekünk, ama nagy feladanak, a hiányzó részt az állam pótolja: ugy vi- tok érdekében, melyek reánk mint felekezetre szont az absolute szegény protestáns egyházak- néznek, minden gondunkat és tehetségünket arra ról és iskolákról is hasonlóképen legyen oly for- fordítani, hogy benső ügyeink célszerű rendezése mán gondoskodva, hogy az állam minden évben és anyagi viszonyaink megszilárdítása által nem bizonyos összeg, pl. 15,000 forintnyi segélyt csak eddigi szellemi vívmányainkat biztosítsuk, nyújtson minden egyes superintendentiának, s hanem azokat lehetőleg gyarapitsuk is. ezek a nyújtott segélyösszegből gondoskodjanak Ismerjük mi a nehézségeket, melyek e tekina szegény egyházakról és iskolákról. tetben reánk a mostani körülmények között vára-Iia meggondoljuk, hogy a volt absolut kor- koznak; jól tudjuk, hogy minden ellenzékeskedés mány a pátens keresztülvitele tekintetéből, al- mellett, melyet a közelebb lefolyt keserves évekkotmányellenes izgatás és megvesztegetés céljá- ben üztünk, a sok roszak közt, melyeket észrevétból, 90,000 forint évi segélyt igért a magyar- len befogadtunk, az államra való örökös támaszkoországi superintendentiáknak, s ez összeg mai dás is mindjobban-jobban elharapódzott köztünk, nap is ott szerepel az évi budgetben, percig sem s ennek folytán egyházunk kebelében az adakozási kétkedünk, hogy a törvényhozótestület, ha töb- buzgóság is ijesztőleg csökkent; de azt is tudjuk,