Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-08-04 / 31. szám

Tizedik évfolyam. 31. Pest, ang. 4. 1867. PROTESTÁNS YHAZI ES ISKOLAI P" SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓHIVATAL : A lipót és szerb-utca szögletén U földszint. HIRDETÉSEK DIJA : ^ 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. RÓMA ÉS AZ INQUISITIO. ív. (Vége.) A pápák világuralomra törekvésökben ezen céljaik előmozdítására is kizsákmányolták a hit törvényszékeit, s magok adtak példát az inquisitoroknak a visszaélésekre. Luccai Tolomes pápai könyvtárnok mint szemtanu beszéli, liogy III. Miklós az eretnekség álszine alatt soriano kastélyurait az inquisitorok által birtokuktól megfosztatta, s szép jószágaikat kegyenceinek ajándékozta. Tolomes hozzá teszi, hogy ezen pápának hirteleni és borzasztó halálát akkor általánosan isten büntetésének tekintették ezen gonosz tette miatt. Korán belátták a pápák, hogy az inquisitio igen hathatós fegyver Italiában a császárság hivei ellen. Már a hatalmas Ezzelinot, ki a dogmákkal épen semmit sem törődött, a pápa parancsára mint eretneket ítélték el; később — 1321-ben — XXII. János a ghibellinek pártjához tartozó Viscontiakat ítéltette el az inquisitorok által, mivel a pápai excommunicatiot és interdictumot nem vették figyelembe. Visconti Matteo ugyanis elrendelte, hogy a Majlandra kimondott interdictum dacára a halottakat a köztemetőbe kell temetni; pedig IV. Orbán 1262-ben Manfréd király ellenében kinyilatkoztatta, hogy aki az interdictumot, a mely minden isteni tiszteleti cselekvényt és egyházi ünnepélyességet felfüggesztett, nem engedi érvényesülni, azáltal eretnek érzelmeket árul el. Ezenkívül még azzal is yádolták Viscontit, hogy egynehány ördöggel egyenes összeköttetésben áll. — Minthogy azomban ezen hatalmas fejedelmek ellenében az inquisitio karjai nem voltak elég erősek: egymásra szórta ellenök Róma menyköveit, az egyházi büntetések minden fokozatát, vagyonuk és országuk elkobzását; általános keresztes háborút hirdetett ellenök mindazon índulgentiák Ígéretével, melyeket csak a szent földre menő keresztesek javára szoktak fenntartani, s végül azzal is fenyegette, hogy minden alattvalójokat rabszolga gyanánt fogja eladatni. Hasonló módon jártak el Rinaldo és Estei Obizzo markgrófok ellen. Mit sem használt ezeknek, hogy eleitől fogva a guelf párthoz tartoztak, s buzgó katholicusok voltak, — minthogy Ferrarát nem akarták átengedni a pápának, 1320-ban eretnekségi perbe fogatta őket.' Épen igy 1356-ban néhány romagnai város ura ellen indították meg a keresetet, mivel városaikat nem akarták a pápának adni. Ordelaffit és két Manfredit marasztalt el az inquisitio az eretnekség bűnében, azután a pápa keresztes háborút hirdetett ellenök, és pedig elég eredménynyel, mert ez igen jól jövedelmező foglalkozásnak bizonyult a csőcselék nép előtt. Ha egy inquisitor valakire kivetette hálóját, ha elhatározta valakinek megrontását, lehetetlen volt cseleit kikerülni. Épen azért a legcélszerűbben lehetett őket felhasználni tisztán pénzügyi műveletek végrehajtására is, a melyek a vallással semmi összeköttetésben nem állottak. Igy VI. Kelemen 1344-ben Pietro deli' Aquila inquisitor által perbe fogatta Florenz városát, mivel a régebb ott lakott Acciaioli bankárház egy bibornoknak tekintélyes összeggel maradt adósa, a mit most a városnak kellett volna kifizetni. Az inquisitor már ki is bocsátotta rendeleteit, s a város csak azáltal szabadulhatott meg tőle, hogy nyomat 61