Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-05-26 / 21. szám

gyarapíthatja, s a közérdekeltséget oly fokra fej­lesztheti, hogy működése jótékonyságát haza és egyház egyiránt élvezze. Sehol a világon az egyenjogúság teljes mér­tékben és minden téren való foganatosítására oly elutasithatatlan szükség nincs, mint hazánkban, még pedig nemcsak politikai, de közerkölcsi te­kintetből is. A nemzet századok óta arra kárhoztatva, hogy irányában ellenséges állást foglalt saját kormánya ellenében alkotmányos önállósága mellett folyvást résen álljon, lassankint odajutott, hogy a hazafi­ban az ellentállási erő nyilvánulását tekintette a jóravalóság egyedüli mértékének , mely mellett az alkotó positiv cselekvés egészen háttérbe szo­rulván, minden nemzeti erőnk tényleges eredmény nélkül csaknem merőben kárba ment. Oppositio a kormány ellen a politikában és oppositio az avval többnyire karöltve járt ural­kodó hierarchia ellen az egyház terén, abban ál­lott a hazafiság, abban központosult a polgári erény. A nemzeti kormány e gyászos állapotnak csak ugy és akkor fog gyökeresen véget vethetni, ha, egyenlő mértékkel mérve, táplálékot nem nyújt a vallási és nemzetiségi gyűlölködéseknek, me­lyeknek ösztöne az absolutismus uralma alatt oly gyászosan lett kibányászva. Ha kibontakoztunk a múltnak avas formái­ból, fektessük jövendőnket oly alapokra, melyek a meddő versengéseknek elejét vévén, erőnknek positiv célokra való felhasználhatását biztosítsa, ezt pedig csak a teljes egyenjogúság eszközölheti. Végül nem hagyhatjuk érintetlenül a rende­let végszavait, melyek az ág. hitv. evangelicus egyetemes conventjére bízza az úgynevezett paten­tális egyházaknak az érdekek kölcsönös kímélése mellett alkotmányos úton történendő rendezését. Mi egyházunk belkormányzatát hosszas ta­pasztalásból ismerjük, és szentül hisszük sőt ha­tározottan állítani merjük, hogy mint mindég ugy jelen esetben is nem quid juris, hanem quid con­silii lesz a jelszó. Az egyetemes convent minden személyes susciptibilitasoktól menten bizonyosan azon lesz, hogy a tévútra vezetett hívek, mentül világosabban lássák és tapasztalják, miszerint ne­künk az egyház ősi szabadságának oltára sokkal szentebb, hogy sem zsámolyánál egyebek lehet­nénk, mint a közért minden áldozatra kész test­vérek, kiknek szeretetet gyakorolni feladatuk s nem a rideg törvény alkalmazása vagy épen bosszúállás. Ballagi Mór. IS K o I, \ 0 G Y. Pest, máj. 12. 1867. Rég- nem hallott e lapok t. olv. közönség-e a Badapesti tanár-egylet életéből, de ennek az az oka, mert a fennirt egylet bizonyos tárgygyal több köz­gyűlésen át foglalkozott, s e miatt az ülés-sorozatnak vé­gét kellett várni, hogy az eredményről valamit szólani le­hessen. Volt pedig az a bizonyos tárgy: A buda-pesti ta­nári egylet tantervi bizottságának munkálata. Martius 20-tól május 4-ig hat közgyűlés volt hirdetve az emlitém tárgyban, s mégis mindenik ülésnek bőven kiju­tott a magáé, kivévén az ötödiket, mivel ezt a főt. Purgstal­ler József űr temetése miatt nem lehetett megtartani. Lás­suk azért rendre legalább az ülések főbb mozzanatait. 1. Mart. 20-dikán, mielőtt az eredetileg kitűzve volt tárgy szőnyegre került volna, a korábbi megállapodás sze­rint titkári szerkesztés alatt megjelenendett Egyleti közlöny ügyében történt határozás. Azon okból t. i., hogy a titkár különben is nagyon el van halmozva teendőkkel, jónak látta az Egylet a szerkesz­tői terhet levenni a titkár vállairól. Az indítvány V. Hor­váth Zsigmondtól jött, s a felelős szerkesztőséggel az Egy­let épen őtet tisztelte meg, adván melléje az egylet kebelé­ben létező mind a négy szakosztály részéről egy-egy vá­lasztott munkatársat a Krautschneider Ferenc, Say Móric, Szakács Mózes és Szamosi János személyeikben. A két hó­naponként megjelenő, füzetenként legalább is három, nyom­tatott ívre terjedő, tehát m. e. 18 ívre számított folyóirat előfizetési ára két forint. Bizományos Osterlamm Károly. Ezután megkezdődvén a tanterv megvitatása, ez ülés­ben csakis annyiban lett megállapodás, hogy a tervezett kö­zéptanoda neve legyen realgymnasium, kilenc éves tanfo­lyammal. 2. Mart. 23-dikán azt határozták el, hogy a hat al­sóbb osztály neve legyen alreal, a három felsőbbé pedig felreal gymnasium vagy lyceum a furcatio elvét, termé­szetesen, csak a felsőbb osztályokban alkalmazván. 3. Mart, 30-án eldőlt, hogy bifurcatio legyen real és humán irányban. Úgyszintén az is, hogy a három alsóbb osztályban a tudományféle tantárgyak két tanárnál többre ne legyenek bizva. Ez irányelveken történt áthatolás után kezdetét vette a tantárgy-beosztási vita, minek folytán meg lön állapítva,, hogy az első osztály növendékei latin nyelvet még ne kezdjenek tanulni. 4. April 6-án a német nyelvre nézve történt az a meg­állapodás, hogy az első osztály ezt kezdje tanulni, mint első, idegen nyelvet hetenkénti 4 órán. Ugyanez ülésben volt tárgyalás alatt a közoktatásügyi miniszter úrnál leeneő tisztelgés is.

Next

/
Thumbnails
Contents