Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-05-19 / 20. szám

az illető elnökök jelentéseiből; miszerint, mindenik kisebb kör, inár megalakult, elnökét, jegyzőjét megválasztotta, tevékenységét, munkálkodását megkezdette. Ezután, a mult őszi nagy gyűlésen felolvasott egyházi beszédek, értekezések — bírálatai olvastattak, tárgyaltattak. Az isk. tanítói szakra tartozó értekezések és bírálataik eredményéül felemlithetök következő egyhangú megállapodások : Ezután mind a nagy, mind a kisebb értekezleti gyűléseken, az elnök által előre kinevezendő isk. tanitó társ, a kijelölendő tantárgyból tartson példánytanitást, egy legkevesebb félórán. Minden pap és isk.tanitó igyekezzék ekklézsiájában, a helyi körülményekhez alkalmazkodva, gyümölcsös, takarékmagtár, pénz vagy bármiben, külön iskolai jövedelemalapot létesitni—minden iskolatanitó gyümölcsfa iskolát állítani — és az eredmény-, valamint előmenetelről, évenkint a tavaszi értekezleti nagy gyűlésre, körülményes jelentést adni be. E tekintetben felhivatott a részi, zsinat is, hatós közbenjárásával arra munkálni, hogy minden egyházban, a községi földekből, az iskola részére, gyümölcsfaiskola és gyümölcsösnek alkalmas helyiség adassék, s addig is, mig az megtörténik, az iskolák által nemesitett gyümölcsfákkal béiiltetendö helyiségekül a temető kertek jelöltessenek ki. Végül Szekeres László m.-vásárhelyi tanitó értekezett az írva olvastató tanmódszer előnyeiről, — t. Madaras János szövérdi és Gönci Lajos kelementelki paptársaink olvasták, egy nagypénteki és egy húsvéti egyházi beszédet, melyek birálatra adattak. A részi, zsinatgyülésen, a felsőbb rendeletek szokásos felolvasása, s néhány sürgetösb helyi érdekű közügyek ellátása után, olvastattak, a mult őszi részi, zsinatgyülésen, több tárgyakban, a főtiszt, közzsinatra, felterjesztéseket készitni, kinevezett bizottmányok munkálatai. Legelőbb olvastatott a successio tárgyában ujabb felírást készitni kinevezett bizottmány javaslata. — Mire felemlítvén, hogy a közelebbi szerencsés fordulat, hazánk alkotmányos életében, már megdöntötte, az eddig oly hatalmasan szerepelt „non de ternpore" érvet, következőleg elodázhatlanná vált anyaszentegyházunk egyházmegyei és közfötestületeinek képviseleti alapon szervezése, s minden tekintetben hitelveink és a közvéleménynyel egybehangzó püspök választási törvény alkotása ; miért már most nem a successio eltörlését, hanem a képviseleti szervezetet kell sürgetni, mely amint életbe lép, azonnal gondoskodandik — felterjesztés nélkül is ezen százados abusus megszüntetéséről. Miután t. t. esperesünk is nyilvánította, hogy következő majushó 7-re, az egyházmegyék képviseleti alapon szervezése tárgyában kinevezett mélt. föegyháztanácsi és főtiszt, közzsinati közös nagy bizottmányi gyűlésbe vagyon meghíva Kolozsvárra; — ezen, valamint még több felirati vélelemények csak felolvastattak, és egy közös bizottmány neveztetett ki, következő részi, zsinatgyülésig ujabb átvizsgálások s a változott idő kívánalmaihoz alkalmazva akkor előterjesztésük végett. — Egyszersmind t. t. esperesünk felkéretett, ha a közös nagy bizottmány készítendő munkálatát netalán nem küldené ki véleményezés végett, azt egyházmegyénk költségén lemásoltatni es meghozni, s az emiitett bizottmánynak átadni, közelebbi r.zsinatunkra véleménye kíséretében beadás végett. Egyedül a papválasztási szabályokban szükségeltető módosítások kijelölésére kinevezett bizottmány munkálata került tüzetesebb vita alá. A vélemény a VIII—XVI. fejezeteket jelölte módositandóknak : A VIII. fejezet szavai; Kik pályázhatnak a külömböző osztályú egyházakban ? a) Felszentelt tanárok, elsö vagy második osztályú egyházak papjai, úgyszintén kitünö előmenti fokozattal végzett és külföldi egyetemben legalább két tanfolyam hallgatását hiteles bizonyitványnyal tanúsító papjelöltek, a püspök titkára, a tanulásokat kitünö előmenti fokozattal végzett és papi szigorlataikat is hasonló érdemsorozattal letett olyan facultált egyének, a kik állomásaikon legalább egy évig dicséretesen működtek, pályázhatnak bármelyik osztályú egyházban. b) Harmadik osztályú egyházak papjai, tanulásukat kitünö előmenti fokozattal végzett papjelöltek, pályázhatnak a második és harmadik osztályuakban. c) Elsö osztályú előmenti fokozattal vegzett papjelöltek csak a harmadik osztályú egyházakban. E fejezetet módositandónak véleményezte a bizottmány — mert ez : 1. A nagyobb és jövedelmesebb egyházak papi állomásait igen nagy mértékben az iskolai tanulás és külföldi egyetemekre menés ösztöndíiaivá teszi, — holott ezeknek az élet, a gyakorlat mezején magát kitüntetett érdem-jutalmainak kellene fenntartani. 2. Igen szomoritó azon szegényebb sorsú kitűnően tanult ifjainkra nézve, kiknek nincs pénzök külegyetemekre mehetni, — mig ellenben azokat, kiknek pénzök van, két tanfolyamnak csupán hallgatása kimutatása után, e csekély s pénznél alig egyébbe kerülő kívánatossággal épen nem igazolható előnyben részesiti. 3. A harmad osztályú egyházak papi állomásait, mondhatni lealázólag megbélyegzi, és jelesebb ifjainkat tapasztalhatólag visszatartóztatja keresésüktől, — pedig ezen egyházak, az általok hordozott legnagyobb egyházi teher tekintetéből, megérdemelnék, többnyire kényes állásoknál fogva igényelnék, hogy ne jelöltessenek a leggyengébbek rendes állomásaivá. 4. Utalja a papnövelde tanárait, egyfelől arra, hogy a kitünö érdemfokozat osztogatásában bőkezűek legyenek; másfelől arra, hogy amaz elv értelmében „a státus szekerében faszegekre is szükség van" mit mások e szavakkal fejeznek ki „az . . . . i eklésiába is pap kell" a szigorlaton érdemetleneket is átbocsássanak. 5. Nem érdemelt paupertatis testimonium összpontosított n.-enyedi pap növeldénkre — és kimagyarázhatlan, miért hogy a Kolozsvárt öszpontositott papnövelde Nagy-Enyedre költöztetésével a tanárok száma egygyel kevesbittetett, s alig pár év múlva növendékei, ha elsö osztályú egyház elnyerhetésére akarják magokat képesitni, külföldi egyetemre utasíttatnak ; holott anyaszentegyházunk érdeke