Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-05-19 / 20. szám

De eltekintve a pápai túlkapásoktól, vájjon lehető-e itt egyáltalában határt vonni s azt mondani , hogy idáig terjed az egyház műkőre és itt kezdődik az államhatalom? Hogy az egyház maga fogalmának megfelelőleg a társadalmat magasb rendeltetésére elvezesse, szükséges, hogy szentesítő befolyását minden életviszonyokra kiterjeszsze, s ebben az állam, ha polgárainak szellemi ugy, mint anyagi jólétét célzó feladatát komolyan szivén hordja, nemcsak hogy nem gátolhatja, hanem szükséges hogy gyámolitsa is az egyházat. Ha tehát az egyház, ha csak tisztán lelki teendőire nézve is, de melyek valóság szerint minden polgári viszonyokra terjeszkednek ki, az államhatalmon kivül más hatalom souverainitásának hódol: akkor az állam teljhatalma merőben illusoriussá válik, s a mennyiben polgárai egy részének akaratát idegen hatalom kormányozza, a benső meghasonlás és folytonos torzsalkodás elkerülhetetlen. Ezeket tekintve épen a legkatholikusabb országoknak hitbuzgóságokról ismeretes fejedelmei e pontban mindég résen állottak és törhetlen kitartással őrködtek a felett, hogy a pápák a vallás nevében valahogy államot az áUamban ne alkossanak. A nápolyi alkirály jelentvén egyszer katholikus Ferdinándnak, hogy egy lelkészt fogatott el, ki exequatura nélkül merészelt pápai bullát kihirdetni, a királytól ezt a választ nyerte: „s miért nem akasztatta fel mindjárt?" (Die europaische Pentarchie 242. 1.) XIV. Lajos, kiről de Maisire, az ultramontanok atyja igy nyilatkozik: „hogy Franciaország királyai közt senki őszintébb ragaszkodással nem volt ősi vallása iránt, mint ő, tagadhatatlan igazság (1. Von der gallicanischen Kirche in ihrem Verhaltnisse zu dem Kirchenoberhaupte. Aus dem französischen des Grafen Joseph von Maistre. Frankfurt a. M. 1823. 122. 1.)," e pontban soha egy hajszálnyit nem engedett, s ezért de^Maistre a fentebbi dicséretnek mindjárt utána veti: „de szintoly tagadhatatlan az is, hogy Szép Fülöp óta minden francia királyok közül senki a római széknek annyi bosszúságot nem szerzett, mint XIV. Lajos, mi más szóval annyit tesz, hogy senki nem védelmezte erélyesebben az állam önállóságát a Curia hatalmaskodásai ellen, mint XIV. Lajos." A Habsburgházról tudva van, hogy különösen a reformatio óta a pápaságnak valóságos védbástyája volt; mégis az exequatur-t kezeiből kicsikartatni egy tagja sem engedte; még a vakbuzgó II. Rudolf császár is e tekintetben hajthatatlan maradt, és az áhítatos lelkű Mária Theresia egyenesen megparancsolta, hogy a római székkel folytatandó mindennemű közlekedés a külügyi ministerium utján eszközöltessék, hogy a világi és lelki fenhatóság közti határvonal tisztán és élesen meghúzassák. Igen, mondják minderre túlnan, hisz épen a hivatolt kormányok által képviselt kötött társadalmi viszonyok megszüntetésére irányul az ujabb kor törekvése, mért kivánják azok rendszeréből épen azt fentartatni, ami az egyházra nézve sérelmes? Mért nem fordulnak e tekintetben is az ujabbkori államélet Eldoradója, Eszakamerika felé, hol a politikai szabadság mellett az egyházi szabadság is oly szépen megfér s nemcsak, hogy állami tetszvényről mit sem tudnak, de még csak a jus circa sacra-t igénybe venni sem jut senkinek eszébe ? Hogy is lehetne szabad államban máskép ? — mondják saját fegyverünket ellenünk fordítva — mikor a szabad állam mindennemű censurát eltörlött, micsoda jogalapon vehetnék épen az egyházat illető iratokat pláne praeventiv censura alá? Ugyan ne áltassuk egymást! Önök csak ugy tudják mint mi, hogy az északamerikai csak imént alakult államviszonyokról és állapotokról a mi, százados megrögzöttségekkel küzdő társas életünkre hímet varrni egyáltalában nem lehet. Eszakamerikában egyház európai értelem/ ben tulajdonképen nincs is. Eszakamerikában — mondja egy ujabb iró — nem az ember él az egyházban, hanem az egyház az emberben. Az állammal szemben minden vallási testület ott nem egyéb, mint egyes állampolgárokból alakult egylet a tagoknak erkölcs vallási nemesitésére, melylyel mint egylettel az államnak semmi köze csak ugy, mint valami dalegylettel vagy iparegylettel. Nincs is az Egyesült államokban az egyházat illető semmiféle törvény, mert ami nincs, arról törvényt alkotni nem lehet. Amiről az alkotmány rendelkezik mindössze ennyi: „ A. congressuk soha törvényt ne hozhasson valamely vallás behozatalát illetőleg vagy hogy valamely vallás gyakorlatát meg-39 *