Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-05-19 / 20. szám

Tizedik évfolyam. - ón Pest, máj. 19. 1867. PROTESTÁNS ZI ES ISKOLAI © SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 trt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. Teljes számú példányok még* mindég kaphatók. Ragályi Ferdinánd gömör-egyházmegyei segédgondnok székfoglaló beszéde. (tartotta Tornallyán f. év april 30-án) Nagytiszteletü egyházmegye! Segédgondnokká lett elválasztatásom miatt, nem mondhatom, hogy örülök; mert a hivatal nem felemeltetés, mely jogot ád, hanem lekötelezettség, mely kötelességteljesitést parancsol; — egy szóval: szerintem bár mely hivatal teher, melyre vágyni, mely miatt örülni nincsen ok. De, ha azon. hivataltól kezdve, mely magát Isten kegyelméből eredetinek hazudja, a falusi biróig, mindenki •!.'; ;y tekintené a hivatalt, mint terhet, melyet az -r " ^riség, állam, vagy valamely intézmény iránti ötelezettségből, felváltva, valakinek hordania kell, — nem pedig, mint kényelmes alkalmat a zsarnokságra, a meggazdagodásra, vagy mások felibe való emelkedhetésre: mennyi szenvedéstől lenne mentve az emberiség és hol lehetne ma! Ez az én nézetem a tiszti kötelmekre nézve, i ' bár fájdalom! a nagy többség erre egyszerűen azt szokta felelni, hogy ez ábránd. — Ezeknél fogva, azon hivatalt, melylyel a nagytiszteletü egyházmegye többsége megtisztelt, egyedül kötelességérzetből fogadván el, nemigérhetek egyebet mint hogy igyekezni fogok kötelességemet teljesíteni. Még néhány szavam van a nt. egyházmegyei gyűléshez. — Azt nem szabad felejtenünk soha, hogy az evangyéliomi vallást azon egyének szellemi nagysága hozta létre, kik a tévútra vezetett többség ellenében erős meggyőződésüket nyilvánitani is merték. — Nem szabad felejtenünk soha hogy a protestantismus éltető levegője a szabadság. — Csak egy futó tekintetet kell vetnünk történelmünkre, és látjuk, hogy valahányszor a zsarnokság kerekedett felülre, a protestantismus csak tengett, — és akkor nyert lendületet, midőn időnkint többször az alkotmányt védő párttal szövetkezve, fájdalom, mindég rövid időre meg birta törni az önkényt. — Ez idő szerint, — hála az isteni gondviselésnek! és szerintem, csak egyedül annak hála! az alkotmányosság formáit birjuk. De ezzel nem szabad megelégednünk. — Ha azt akarjuk, hogy a protestantismus ne csak tengjen, hanem virágozzék, és hasznos gyümölcsöt hozzon , arra kell törekednünk, hogy az alkotmányosság lényegét is birjuk. —• Az alkotmányosság lényege az alkotmány biztonsága; az alkotmány biztonságának egyik lényeges eszközlője: a jó irányban vitt népnevelés. Meg kell értetnünk a néppel az alkotmányos szabadság becsét. Meg kell tanítanunk a népet, hogy az alkotmány megsértése miatt, minden áldozatra kész legyen. — Egy szóval : közérzületet kell teremtenünk a népben az alkotmányosság iránt. — Nézzük Angliát. Mi biztosítja az angol alkotmányt ? Nem más, mint a közérzület, mely ott annyira kifejlett, hogy, ha a kormánynak eszébe jutna megsérteni akarni az alkotmányt, egész Anglia, mint egy ember kelne föl a hatalom ellen. — Ismétlem, hogy a protestantismust a józan bátorság hozta létre; tápláléka a szabadság; a szabadság biztosítására nézve egyik célirányos eszköz a népnevelés. y^&IÉI^V 39 WiMBf