Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-05-05 / 18. szám

magáé, nem egy községé, de édes mindnyájunké szokott lenni. Megürülvén ugyanis 1857. a miskolci ref. egyház énekvezéri állomása, a népes egyház énekvezérének választá el. Engedett a közbizalomnak azon csekély jutalmazás mellett is, mit a miskolci egyház énekvezérének ád ; mert nem a világpolgárok „ubi bene, ibi patria" jelszava lebegett előtte, hanem azon édes meggyőződés, hogy Miskolcon az énekügy eléhaladása érdekében hajlam és hivatásszerű képessége által többet tehet, mennyiben a templomi énekvezérlet mellett, a gymnasiumi ifjaknak egyházi és világi dalokban öszhangzatos oktatása is reábizatott. Mily buzgalommal törekedett Singler György keble meggyőződését követni, erre nézve csak annyit mondunk, hogy Miskolcon minden külsegitség nélkül megtanult, erős, kitartó szorgalma által zongorán és fiszhármonikán játszani, a végett, hogy ifjainkat és a polgárok közt felállított énekkart, az egyházi és világi dalok betanulásában annál alaposabban oktathassa. Buzgó s fáradhatlan munkássága által énekügyünknek oly lendületet is adott, a minőt ö előtte senki sem. Az elismerés nyilvános bizonysága volt tehát azon nyilatkozat, mely temetésén egyházhíveink ajkairól ekként hangzott: „Ki tölti be a Singler György helyét?" De nemcsak énekügyi téren, hanem egyházhíveink és a polgárok közt létesített jótékony társulatok által is szép emléket állított Singler György magának. Tapasztalván ugyanis több izbeni temetések alkalmával egyházhíveink szegénységét, melynél fogva sokszor megtörtént, hogy még az elhunytak végtisztességének megadására sem voltak meg a szükséges eszközök: e szomorú látvány a miskolci első „ref. halotti társulat" megalakítására indította, melynek kizárólagos indítványozója, életbe léptetője lehet mondani ő volt. E társulat példája után egyházhíveink közt még kettő alakult. Ugyancsak mondhatjuk, hogy a miskolcon legközelebb felállott „iparsegélyzö egylet," ha nem is az ö kizárólagos indítványa, de a nép közt őszintén, barátságosan hintett jótékony beszédei és buzdításai következtében alakult meg, mely eleinte az irigy elenhatás és közönyösség, később pedig a felsőbb helyeni meg nern engedés miatt nem létesülhetett sokáig! Singler György bizonyára egy volt azon férfiak közül, kiket hazánkban a gondviselés, a polgári osztály nemes gondolkozásának, hazafias érzületének felébresztésére és ébrentartására rendelt. A nép kihallgatta, tanácsát bevette; mert vele együtt élt szenvedett és érette meg is halt! Az alacsony, izmos, erős, szőke és mindég derült kedélyű, dalolni szeretett férfi életének a nép örvendett és ahoz még számos éveket csatolt, — de hasztalan az irigy sors 1867. apr. 14. esteli nyolc óra tájban, Miskolcon kilenc évi működése után, tüdöszélhüdés által az életből kiragadta, igen korán, harminchétéves korában. — Az elhunyt jeles énekvezért, az őszinte barátot és valódi honpolgárt, a miskolci nép vallás különbség nélkül folyó hó 16-án kisérte ki bánatos szívvel és könyező szemekkel az avasi temetőbe. Béke lebegjen porain! Miskolc, april 23-án 1867. Jlalmy (nyula. Farkas József pesti ref. theologiai tanárt és családját nagy veszteség érte, napa özvegy Papp Zsigmomlné, szül. Bankos Zsuzsanna asszony halála által. A megboldogult folyó hó 29-én reggel 7 órakor 58-ik évében, egy heti súlyos betegség után szenderült örök nyugalomra. Gyászolják leánya, Papp Janka és ennek férje nt. Farkas József s gyermekeik Auguszta, Gizella, Irén és József: mint szinte Papp Eleonora s férje Kardhordó Ferenc cs. k. kapitány s gyermekeik: Etelka és Aladár. A béke angyala lebegjen a megboldogult hamvai felett. KÖNYVÉSZET. A budapesti tanári egylet közlönye. Krautschneider Ferenc, Say Móric, Szakács Mózes, Szamosi János közreműködésével. Felelős szerkesztő V. Horváth Zsigmond. Első évi folyam 1867. Első, vagyis januári és februári füzet. Kiadja a budapesti tanár-egylet. Pest, Osterlamm Kátoly bizománya, 186 7; 8-adrét 84 lap. Előfizetés a nem tagok számára egész évre két forint. A budapesti tanáregylet, hogy működésének eredménye annál szélesebb körben ismertté legyen, s annál többen kedvet kapjanak e felekezetiességen felül álló egyletbe való belépésre, kiadta közlönyét, melynek első füzetét mutatjuk itt be a t. olvasóknak. E folyó-irat tartalmát az egyletben felolvasott értekezések, könyvismertetések, az egyleti működés mozzanatai, vegyesek és középtanodai könyvészet teendik. Ami különösen e füzet tartalmát illeti, két tantervre találunk itt, melyeknek egyikét Lutter Nándor az egylet elnöke, másikát pedig maga a tanáregylet bizottmánya szervezte. Mindkét szervezet megegyez abban, bogy középtanodáinkat realgymnasiumokká kell átalakitni. E rovat szük tere nem engedi meg a részletezést; de később könyvismertetés alakjában mindkettőt megbíráljuk és bemutatjuk a t. olvasó-közönségnek ugy, miként a Viche-féle tantervezettel tettünk. E füzetben van közölve Greguss Gyula jeles értekezése is a humanismus- és realismusról középtanodáinkban. Ezután következik Giseke (Kőszegby ?) Tivadar magyarországi születésü német költő élet- és jellemrajza. E füzetben ismerteti Mauritz Sándor Császár Károly betüszámtanát, melyet lapunkban Kerekes József úr birált. Végre röviden közölve van az „egyleti élet." Ajánljuk nemcsak e közlönyt, hanem általában az egész tanári egyletet t. tanáraink figyelmébe. Óhajtandó, hogy az egész haza minden felvilágosodott tanférfiai közös működésre egyesüljenek, mert csak igy lehet meghiusitni az ultramontan törekvéseket. TARTALOM: Concordatum. — Régiség: Adalék Bornemisza Péter reformátorunk ösmeretéhez. — Iskolaügy: Külföldi utazásomból. XII. — Belföld: A cultus-és közoktatási magy. k. minister Magyarország hercegprímásához. — Sopron. — Alsó-Fegyvernek. — Külföldi egyház és iskola: A holland ref. egyházról. —Tárca: Parányi vigasztalás a protestáns nevelésügy embereinek. — Bukurest. — Gyászhirek. — Könyvészet. Felelős szerkesztő s kiadó Dr. Ballagi Mór. Gyorssajtó nyomás Leitner M, L. könyv- és kó'nyomdájából.