Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-02-24 / 8. szám

Tizedik évfolyam. 8 Pest, febr. 24. 1867. PROTESTÁNS E6THAZI ES ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint ELŐFIZETÉSI DlJ : Helyben házhozhordással és Vidékre'postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 trt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. Teljes számú példányok még mindég kaphatók. S z e r k. Tempi passati. IV. A jó főtisztelendő úrnak mindenre volt felelete, s ezen nem lehet csodálkozni ; ez a régi-régi jelenség minden oly vitatkozásban, hol az egyik félt nem az bántja, hogy a másiknak nincsen igaza, hanem ellenkezőleg az gyötri halálosan, hogy igaza van ; s nem mintha jobbról akarna meggyőződni, szól és felesel, hanem mivel elhatározottan azt követeli, hogy akár van igaza a másik félnek, akár nincB, túlkiabálja s ráfogja, hogy nincs igaza, mivel nem tetszik, hogy igaza legyen. Jósika Miidós. A „Religio" legújabb számában főt. Palásthy úr olvasó közönségét a vitatkozás ujdonat-uj methodusával lepi meg. A t. közönség ismeri nézeteinket a ker. egyház céljáról és eh ez képesti feladatáról. Elég bőven kifejtettük az ősegyház miképi alakulását s annak kebelében a pápasági intézmény civilisaló nagy jelentőségét a múltban, midőn az, mint a társadalmi fejlődés nagyszerű emeltyűje, folytonos emelkedésben és virágzásban az összes európai értelmiségnek irányt adott: ugy szintén kimutattuk szükségképi sülyedését azon időtől fogva, amidőn az általa fejlesztett közszellemtől túlszárnyalva, minden szabad mozgalomnak ellene kezdett szegülni, s ennek folytán befolyása a nemzetek életére nyomasztóvá, sőt veszedelmessé vált. Kimutattuk fejtegetéseink folytán továbbá azt, hogy mióta a pápaság a haladási eszmék ellen reagáló politika végzetes ösvényére lépett, ön saját híveivel^ a kath. világgal annyira ellenkezésbe lépett, hogy különösen az interreligionarius kérdésekben, alig van egy-egy pont, melyben a katholikus országok törvényhozásai az ultramontán értelmű jus canonicumnak ellent ne mondanának. Hivatkoztunk e célból a 12-ik század óta csaknem minden európai hatalmakkal folytatott investituraharcra, az ennek nyomán keletkezett concordatumokra. Hivatkoztunk arra, hogy a 16-ik század elején magában a kath. világban a pápai hatalom ellen oly roppant ellenmondás keletkezett, hogy a reformátio által az európai keresztyénség egy jó része teljesen függetlenítette magát a pápai uralomtól. Hivatkoztunk továbbá arra, hogy hazánkban dacára annak, hogy a kath. clerus az államügyekre mindelejétől fogva döntő befolyást gyakorlott, törvényhozásunk a pápa tulkapó törekvéseit mégis mindenkor a kellő korlátok közé utasította vissza. Hivatkoztunk arra, hogy jelenben is hazánk legjelesebb katholikus férfiainak vallásügyi nézetei a jus canonicum ultramontan határozmányaival homlokegyenest ellenkeznek. Hivatkoztunk végül arra, hogy a reformátio óta a paritási államoknak, ha keblükben szakadatlan önmegsemmisitési harcot folytatni nem akarnak, okvetlen szakitaniok kell a jus canonicum ultramontan felfogásával, mely a külömböző felekezetek békés együttélését egyáltalában lehetetlenné teszi. Fejtegetéseink folytában az egyház államhozi viszonyának részletezésébe is bocsá 15