Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-12-23 / 51. szám

KÖNYVISMEBTETEB. Katekhetika, vagy Népszerű vallástanítás (/ ?). Theologusok, buzgó lelkipásztorok és néptanitók számára irta Garda Józsefker, erkölcstan és gyakori, theol. r. tanára a n-enyedi ref. tanodában. Kolozsvárit, 1867. Stein János erd. muzeum egyleti könyvárus tulajdona. Ára 80 kr. Inkább öt szót értelemmel, hogynem mint tízezer szót idegen nyelvvel. 1. Kor. 14. 9. Midőn az ember egy oly könyvet vesz kezébe, mely már címében is fogalomzavart árul el, előre felteszi, hogy magában a könyvben sem fog aranybányát találni. A katekhetika nem „népszerű vallástanítás," hanem azon tudomány, mely a népszerű vallástanítás fölött elmélkedik. Tehát mindjárt az első lépésnél összezavarva a cselekvény az elmélettel. A 2-ik lapon ez mondatik: „katekhismus — vagy rövidített magyarítással — Káté alatt értjük valamely ker. egyháznak az evangyeliom alapján kifejtett és megállított vallásos igazságainak, hitcikkeinek összegét." Ezt nem káténak, hanem a felekezet tanrendszerének nevezik, — káténak pedig a vallástanitásnál használt kézikönyvet hívják. — „Végre a katekhetika azon utmutatások, elvek és szabályok rendszerét foglalja magában, melyet minden vallásos oktatásban szem előtt tartanunk, követnünk kell." Nem könnyű ezen meghatározáson eligazodni. Ha az a „melyet" sajtóhiba e helyett: melyeket, akkor igenis értem, hogy a kathekhetika azon elveket és szabályokat foglalja magában rendszerbe fűzve, a mely elveket és szabályokat a vallástanitásnál szem előtt kell tartanunk. És ha ez volna az eset, akkor visszahivatkozva a címlapra, — lám, hogy nt. Garda úr sem „a népszerű vallástanitást" tartja katekhetikának, hanem „azon útmutatásokat, elveket és szabályokat rendszerbe foglalva," a melyeket a népszerű vallástanitásnál szem előtt kell tartanunk! De ha a „melyet" a rendszerre vonatkozik, akkor e meghatározás azt teszi: azon rendszert, melybe a vallástanítás elmélete összegyűjti a vallástanítás elveit, kell követnünk a vallástanitásnál. Ez pedig afféle : nesze semmi, fogd meg jól. — „Az apostolok és egyházi atyák korszakában, a vallástanítás alakja korán (t) sem volt a mostani elbeszélő és kérdező, hanem csak az előadott tárgy elkérdésére szoritkozott."Itt azt állítja nt. Garda úr, hogy most a vallástanítás abból áll, hogy a tárgyat elbeszélik és elkérdik; de nem ugy volt ám hajdan, — akkor csak az elbeszélt tárgyat elkérdezték! (mert előadni és elbeszélni synonym fogalmak) Valóban, mély bölcseségü állítás! — Az apostolok korszakában az egész katekhizatio csak abból állott, hogy a keresztelési formula pontjait kérdésbe foglalva, feltették a megkeresztelendönek: Hiszel-e az atyában ? stb. s ha az „igen"nel felelt, megkeresztelték. — (I. Köllner: Symbolik. p. 14—17). Külömben a 2-ik lapra nincs több észrevételem, csak annyit említek meg, hogy Plató katekhetikája után van dolgozva. A 3-ik § (3—5 lap) szól A katekhetika történelméről. Itt a cim után Ítélve mindenki egy irodalom-történeti fejtegetést várna és a helyett találni fogja a katekhetika, katekhesis és katekhismus fogalmainak összezavarását, mindegyiknek történetéből egy-egy kis töredéket, minden terv nélkül ide-oda dobva. Pedig e cikk Hagenbach theol. encyclopaediájából van átvéve (fordította Révész Imre. Pest. 1857.) és pedig hogy mily nagy látszólagos hűséggel, az alábbi összehasonlításból ki fog tűnni, s mégis — az a különös, hogy a kútfőre nem illik amaz észrevétel, mert az öreg Hagenbach nagyon jól tudja mit beszél. Állítsuk egymás mellé a kettőt : Hagenbach. A viszonyok változtak, midőn a gyermekek keresztelése általánosan elterjedt és a keresztyénség államvallássá lön. Ekkor már a catekhetika inkább azzá lőn, a mi nálunk, t. i. ifjúság és néptanitás. Az ilyennek elrendelésében Nagy Károly szerzett nagy érdemeket. Az apostoli hit formáján kivül a X. parancsolat és az úri imádság is taníttatott (föcikkek, melyekhez későbben még a keresztség és végvacsora szerzése járult.). Otfrid a weisenburgi záródában (Elsass), Kero és Notker Labeo St. Gallenben(szerzetesek) voltak az első catechismus irók. Későbben a waldensek catechisrnusa lön híressé, s a wicléffitáknak és hussitáknak is az ifjúság vallásos nevelésére, melyet a holt gépiességbe sülyedett egyház a legiszony ubban elhanyagolt, nagy gondjuk volt. Dicséretes kivételt tesz egyházi részről Charlier Gerson cancellár, ki maga mint katecheta lépett föl, s egyszersmind a maga iratában : de parvulis ad Christum trahendis, bevezetést adott a katekhizálásra a papoknak, de csak nagyon általános alapvonalokban. Nt. Garda úr. Miután a gyermekek keresztsége általánossá, s a ker. vallás államvallássá lett, a katekhetika is inkább ifjúság és néptanitássá vált, mi körül Nagy Károly szerzett magának különös érdemeket. Az apostoli hit formán kivül a tiz parancsolatot és az úri imádságot is tanították. Otfrid (Elsass a weisenburgi zárdában), Kero és Notker Labeo (st. Gallen) szerzetesek voltak az első katekhismus irók. Később a waldensek, wicleffiták, hussiták nagy gondot fordítottak az ifjúság vallásos növelésére, mit az egyház nagyon elhanyagolt, és halt — gépiessé változtatott. Kitűnő említést érdemel Charlier Gerson korlátnok, ki mint katekheta, államférfi létére, „de parvulis ad Christum trahendis" iratában a katekhizálásra bevezetést adott a papoknak.