Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-12-09 / 49. szám

nyerjék. A városba érkeztével azonnal perbe keveredett Loyola egy általa eretnekséggel vádolt ágoston rendi baráttal, ki azon idö szerint nyilvános szónoklataiért köztetszést aratott. A nagy feltűnést okozott perben végre Ignácnak adott a törvényszék igazat. Ezen felül a betegek s szegények ápolásában és az erkölcsileg elbukottak visszatérítésében kifejtett buzgalmukért oly jó hírbe jöttek Loyola és barátai, hogy végre III. Pál pápánál kihallgatást nyert Ignác, s a pápa a társulat érdemeiért jó tetszését nyilvánitá. Erre Rómába hívták többi társaikat is. És mig nappalaikat egészen igénybe vette a proselyta gyűjtés és az irgalmasságnak ép oly feltűnéssel mint buzgósággal gyakorlása; éjjelenkint hetekig tanácskoztak róla, hogy miként szervezzék magukat egyházi renddé, s hogyan nyerjék meg erre a pápai engedélyt. Ez utóbbi célból javallotta Ignác, hogy a szokásos három fogadáshoz negyedikül tegyék még oda a pápai szék iránti különös és föltétlen engedelmességet. A Rómában ez idö' szerint levő nagy Ínségben a társulat rendkívüli tevékenységet fejtett ki az éhezők és elnyomorultak gyámolitására. Ez nagy tekintélyt, népszerűséget szerzett tagjainak. Ignác megragadta a kedvező alkalmat, s a pápának benyujtá egy felállítandó uj rend szervezetének a tervét. A tervezet nevezetesebb pontjai tartalmunk szerint ezek: 1. A „Jézus társaságának" *) nevezett rend egyedül Istennek s földi helytartójának, a római e pápának akar szolgálni. Egyedüli szándéka a lelkeket a keresztyén életben igehirdetés, a sze, retet műveinek gyakorlása, főleg az ifjak s tudatlanok tanítása, és gyóntatás, vigasztalás stb. által tökéletesíteni. A tagok minden erejökkel egyedül az intézménynek Istentől kitűzött végcélját tartoznak előmozdítani. Mindamellett mindegyiknek hivatása és tehetsége szerinti munkával kell foglalkoznia. A kellő rend kedveért egyedül az általunk választott generálisnak van joga, meghatározni, hogy mindegyiket mire lehet használni, s e szerint a hivatalokat kiosztani. 2. E generálisnak van hatalma a tagok beleegyezésével (szavazattöbbség alapján) a társulat *) Loyola szerénységből nem engedé, hogy ő róla neveszék a rendet, s Jézus társaságának azon okon akará hivatni, mivel a manreaai barlangban maga Jézus jelentette meg ő neki a rend egész tervét. végcéljára szükséges constitutiokat hozni. Kevésbé jelentékeny esetekben csak a helyben levő tagok kérdezendők meg, fontosabbakban minden vidékről zsinatba hivandók össze. Végrehajtási parancsoló hatalma azonban egyedül a generálisnak van. 3. Különös engedelmességet fogadnak (a szüzesség, szegénység és vak engedelmességhez 4-ik fogadásul) magának a pápának ugy szinte a leendő pápáknak. A mit az a hívok üdvére tenni parancsol, vagy különösen, ha a világ bármely részébe, pogányokhoz, vagy eretnekekhez, akár a hívőkhöz missioba küldi őket, azt minden mentegetődzés vagy vonakodás nélkül rögtön teljesitik. 4. A missiokban való minden nagyra vágy ás elkerüléseért, a tagoknak nem szabad ez ügyekben sem közvetve sem közvetlenül a r. pápával tanakodni, vagy értekezni, hanem az ezekről való gondoskodást Istenre, a pápára, s a generalisra kell bíznia. Viszont a generális is kötelezve van reá, hogy a társulat beleegyezte nélkül semmi missioi vállalatba se bocsájtkozzék. 5. Minden tag a generálisnak, s egyedül ő neki tartozik engedelmeskedni, sőt mint olyat tisztelni, kiben Krisztust kell szemlélnie. 6. Örökös szegénységet fogadnak, semmiféle vagyont sem az egyes tagok, sem a társulat nem akarnak szerezni sem örökölni. 7. Azonban megengedtetik a rendnek az egyetemeken egy vagy több collegiumokat, — s általában iskolákat állítani. E collegiumok s azok tanítványai fölött, mind a nevelést mind mindennemű intézkedéseket illetőleg teljesen a generális s az egész társaság rendelkezik. E végre szerezhet a társaság vagyont, de a melyet nem szabad magának a társaságnak elélveznie. 8. Minden rendtárs — ha már pap — még ha semmi egyházi jótétemény vagy jövedelmet nem húz is, köteles magánosan, s nem gyülekezetben, az officiumot egyházi szokás szerint imádkozni. 9. A rendbe senkit sem lehet szorgalmas és több ideig tartó megvizsgálás nélkül fölvenni. Ezek főbb pontjai a jezsuita rend első programmjának, melynek szerkesztésében sokkal nagyobb részt vett az eszélyes számítás mint a missionariusi rajongás. Benne már a Loyola által eddig emlegetett egyszerű szegényápoló s téritő társulatnál sokkal meszebb ható, nagyobb felada-