Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-09-30 / 39. szám

ezen tudal az alázatosság, kegyesség, isteni félelem és Isten iránti szeretetet ébreszti a gyenge szívekben. Az imádkozás hasznáról magának a tanitónak tisztában kell lenni s akkor tudni fogja, hogy az egyszerű miatyánk vagy más versbe foglalt, a gyermekek értelmét túlhaladó imák az imádkozni tanulásra épen nem alkalmasok. Kurta, egyszerű imákat, mindenkor alkalomszerüket mondjon a tanitó gyermekei előtt, s néha-néha kitűnőbb tanítványát szólítsa fel e cselekvény elvégezésére. Az iskola előtti ima ilyen forma legyen. Jó Isten kegyes mennyei atyánk! köszönjük, hogy ez elmúlt éjjel minden veszélytől megoltalmaztál legy ma is oltalmazónk Amen. Iskola utáni ima ilyen tartalmú lehet. Hálákat adunk tenéked jó Istenünk, hogy az elmúlt órában erőt adtál a munkálkodásra, erősíts bennünk ezután is a Jézus nevében kérünk Amen. Ily alkalomszerű imáknak több erejük és értelmük van mint a meg nem értett Miatyánknak. Ha egyszer már megmagyaráztatott az Úri ima, akkor néha-néha lehet használni, de figyelmezni kell arra, hogy a pogányok szokásaiba ne essünk, kik azt hiszik, hogy istenük csak akkor hallgatja meg őket, ha nagyon sokáig imádkoznak vagy egy imát számtalanszor elmondanak. — A bibliai történetek és a vallás helyes kezelése, az értelem és Ítélet különösen a lelkiismeret képezésére alkalmas. A fegyelem kezelésében van a nevelés zöme öszpontositva. Az iskolai fegyelem alatt az iskola kormányzását vezetését értem a melyről egy külön cikkben akarok szólani. Az iskola kicsinyben egész állam, képviselve van ott családi egyházi élet külömbféle viszonya, és ezen viszonyok helyes kormányzásától függ nagyrészben a leendő polgárosodás minősége. A társadalmi élet egyik legfontosabb erénye a törvény tisztelete az iskolában a tanitó iránti szeretet alapján gyakoroltatik. A közös jólét utáni törekvés erénye az egymás iránti kötelességek teljesítésének gyakorlása itt kezdődik. A családi vagyon fentartási ösztön, önmunkálkodási törekvésnek a folytonos önmunkálkodás veti itt már alapját. A kitartó törekvés, melyet tapasztalhatni a tanitó büntető vagy jutalmazó eljárása következtében. — A jelesbek iránti tisztelet, — az e tisztelet utáni vágyódás az iskolában mind fellelhető. A fegyelem szorosabb értelemben véve a gyermek akaratának munkája, melynek segítségével az erősbül, nemesbül, mig végre kikerekedik belőle az erkölcsi erő. Péterfy Sándor. KÖNYVISMERTETÉS. A volt jobbágyság hármas könyve. Különös tekintettel a földmívelö osztályra. Irta Boross Mihály. Tiszta jövedelem a fejérmegyei kórházé. Székesfejérvárott, özv. Számmer Pálné betűivel. 1866. Előfizetési ára 40, bolti ára 60 kr. 8-adr. iv — 124 l. Azok előtt, kik ösmerik magyar népünknek amaz eredeti sajátságát, miszerint a hármas szám iránt különös előszeretettel viseltetik, rövidre vonhatnám össze a felvett igen becses népkönyv címének, azaz hármasságának értelmezését. Az ilyenek jól tudják: három szent a magyar előtt, Isten, haza és király, — azt is gondolhatják, hogy ezzel összhangzólag : három szinü a nemzeti lobogó. Ezek, híréből legalább, ismerik a Hallerféle hármas históriát, mely csak egy fél századdal ez előtt a közpolgári rendnek általában és méltán kedvencolvasmánya volt. De mit mondok ? a Verböczy hármas törvénykönyve (Tripartitum), avagy a majdnem példátlan keletnek és felette sok kiadásnak (ne sokaljuk felette! Amerikában a „Tamás bátya kunyhója" eddigelö 274. kiakiadatás szerencséjének örvend) örvendett hármas kis tükör emlékei tűnnek föl. Nem feledtük még el, hogy amaz volt a magyar alkotmányos közéletnek, ez pedig az iskolai tanításnak hosszú idöfolyamon keresztül nélkiilözhetlen ,Vade mecum'-a. Ezekhez társul csatlakozni kiván a jelen mü. Oly becses, közhasználatú s népszerű az, hogy szerintünk, méltán csatlakozhatik. Szerzőnk e tekintetben épen hivatás embere. — Elismert igazság, habár nem követjük általában és minden lépteinken, hogy ujabb korbeli előhaladási mozzanatnak, ha életrevaló, a múltra épülnie, abból kiindulnia kell. Továbbá ilyen az, hogy aki jövőre számit, annak számára jelenben rakja le az alapot. „Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága ?" kérdezi Petőfi S. Igy gondolkozik a mi érdemes szerzőnk, kinek neve a magyar prot. közönség előtt ajánlás nélkül ugy sem szűkölködik, igy gondolkozék akkor is, midőn e munkáját hármas könyvnek nevezte, mit az előszóban III. lapon e szavakban fejez ki: „Az 1848-iki törvények által felszabadult osztálynak szánt ezen kis munkám magában foglalja Magyarország rövid történetét I. Istvántól máig; hazánk közjogát, — s az 1848-iki törvényeket." Hadd beszéljen még önmagáért a mü, — idézem a tárgyalásra fölvett három föeszmének a szerző elméjébe s gyakorlott népszerű irói tollán létesült érdekes egybeillesztését. Igy folytatja ugyanis : „Magyarország történetével szükségesnek látom megismertetni (a magyar köznépet a volt jobbágyságot) azért, hogy visszagondolva elődei sorsára, s a történetben, mint tükörben, látva azok sanyaruságát, s összehasonlítva a multat a jelennel, a maga helyzetét azokéval, örök hálára gyújtsam azon lelkes és nemes osztály iránt, mely a szolgaság békóit nagylelkűen megoldta, — hogy megtanítsam, miként azon osztályt, mint jóltevöjét, szabaditóját tisztelje, melynek jövőre, mint szabad polgár, örömei s bánatában, jó és balsorsában, joga és kötelessége osztozni. Hazánk közjogával meg kell ismertetni azért, hogy ismerje azon nemzet jogait, melynek az 1848-iki törvények által tagja s kiegészítő része lett, hogy bármikor megtámadtatnának azok, szelleme, áldozata által — mint sajátjait — védeni készen álljon. — Az 1848-iki törvények által nyert jogokkal meg kell ismertetni azért, hogy azok fenségét s dicsőségét megismerve, ne engedje magát csábítás, rábeszélés által tévútra vezettetni, vagy valamely képzelt tekintély által (ez sok helyre nagyon alkalmilag szól) megfélemlítve, azok használatától elüttetni; hogy mint szabad polgár, önmeggyöződése után kövesse a jót s kerülje a roszat; hogy amit Isten és a törvény adott, ne engedje kezeiből haszonvétlenül kisiklani."