Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-09-30 / 39. szám

Ezekben van megfejtve a „volt jobbágyság könyvének hármassága". Bizonyosan eléggé fontos, érdekkeltö az ily nagy dolgok felöl több milliónyi nagy közönségnek fölvilágosilására törekvés. De hát a siker ? Az Isten és a szerző után épen a t. közönség s főként a nép barátainak kezében van letéve. Annyit bizton állithatni, hogy a könyv irója nem hibázta el, jól és dicséretesen teljesité a feladatnak reá tartozó részét. Ki nem ismeri Boross Mihálynak, a „Kegyeletek oltára" épitöjének, a népirodalom terén szerzett kétségtelen érdemeit ? Nem első a mostan szóba hozott könyv, s ha Isten öt megtartja, nem is utolsó leend, melyben a mi néptinkhez annak legtisztább keblű barátja szól, közönségesen érthető, velős magyar irodalmi népnyelven olyan dolgok felöl, melyek tudása mindennél inkább érdekli söt kell, hogy érdekelje a magyar haza mindegyik hü fiát. Ha igaz az, hogy a tudományos elméletek igazságának fökelléke a gyakorlati alkalmazhatóság, — ha a tudomány az emberiség közkincse; ugy levett süveggel köszöntve tisztelhetjük annak szerencsével népszerüsitö bajnokait. Ily szempontból üdvözölt e mü és szerzője háromszor és százszorosan. Olvasd kedves magyarom, s megesik rajtad, mint e sorok iróján, hogy kebledben fölzajlik a legédes-busabb érzelmek árja, örömnek könyeit fogsz sirni a felett, hogy van irodalmunkban ily termény, mely a történelem pantheonában sorról-sorra vezetvén az abban járatlant, annak szivét s lelkét a legtisztább honfiúi kegyeletre gyulaszlja, miközben szózatos ajkkal hirdeti a törvény és közjognak másként rideg fenségü, igy pedig kebelrázó igéit azon nép előtt, mely ezekért annyit szenvedett bár, nagyobbrészt máig sem tudja voltaképen : min örvendjen tehát ? Áll pedig a munka harmincegy szakaszból. Ezek közül ugyan lehelne csoportokat is képezni, különválogatva azokat, melyek főleg hazai történelmet, a melyek magyar — eléviilhetlen — közjogi ismereteket, és a melyek a jobbágyságra s kivált annak felszabadítására vonatkozó országgyűlési törvénycikkeket tartalmaznak; de oly mesterileg szőtt alkotmánynál, minő a jelen munka, fölösleges volna e fáradság. Midőn remekül készített szövetet látunk, annak változatos színpompával tündöklő szálai nem különszedve, hanem épen összeállítva, képábrák szabályos alakjaivá szerkesztve eszközlik lelkünkre azon kellemes hatást, melyre csak akkor eszmélünk világosabban, ha elmúlt a szemmellátásnak kedves alkalma s utólag még inkább érezhető, hogy az tiszta gyönyör vala. Ezért csak az adott sorrendben tekintjük át: mi az, mit hármas könyvünk ád ? 1. A magyar állam eredete s a jobbágyság keletkezése. Itt lelhető a magyar alkotmány legősibb alapját tevő szerződésnek, az első fejedelem választásakor megállapított öt pontja, — ós, hogy csak egy kicsiny részletet idézzünk, ily szellemben tartva az előadás: „Innen látható, hogy őseinknél a nemesi cim nem hivalkodás palástja, nem tétlenség takarója, hanem oly diszes rang volt, melyet érdemetlennek nem adtak meg s melyet érdemetlentöl elvettek." Egyszersmind látni való ezekből, hogy a ki jobbágy nem volt is, érdekkel s épülésre olvasgathatja e könyvet. 2. A magyarok első István király alatt. Ebben olvassuk a nemesi és szolgai rend közepén állott „várjobbágyak" nevezetének ily értelmezését: „jobb ágy vagy jobb ágból származtak, mint a közönséges parasztok." „Ezek viszont talán azért neveztettek igy, mivel jobb volt nekik az ágy mint a hadi szolgálat, — vagy ezen szótól: „jobb adj" (adót) mint hogy fegyvert viselj." 3. A magyar szent korona s a koronázás. 4. László és Kálmán királyok uralkodása. 5. A magyar államtest alkatrészei. Hazát szerető, királyt tisztelő népnek, Isten törvénye után első és legfontosabb tudnivalója ez : mely földet tarthatok s mi jogon hazámnak ? ? Micsoda értelme és jelentősége van a koronázásnak? Kicsoda és milyen az a királyi felség? 6. Kálmán utódai jeruzsálemi Andrásig. 7. II. vagy jeruzsálemi András s az arany bulla. Ebből idézzük, a gyászos emlékű tatárjárásra vonatkozólag, e néhány sort: „Ily nyomor s véginségre jutott szegény hazánk a tatárpusztitás alatt, és hogy élünk mint nemzet, IV. Béla bölcsessége s erélyességének köszönhetjük ; mert ha ekkor II. András vagy Kun László ül a trónon, kiveszünk az élő nemzetek sorából, s a történet sírkeresztünkre mutatva, csak ennyit mondana rólunk: élt Pannónia földén egy műveletlen s önmagával örökös harcban állt nép, melyet a mongolok könnyű erővel elsepertek." „A mongol pusztítás egyedül a jobbágyságnak vált javára, mert" .... de nem folytatom továbh, mivel igy többre terjeszkedném az ismertetés körénél. Keresse ki, olvassa meg a kit ezen sajátszerű okadatolás érdekel, tudom, megnyugszik benne. — 8. Vegyes házakbóli királyok korszaka. 9. Mátyás fénykora. Jól esik e pontnál ujolag figyelmeztetni a t. olvasót, kinek becses türelmét kikérem egy rövidke idézetre. „Emelkedjél magasra o szellem! — irja lelkesülten a mi népbarátunk — hagyd el a földi lét nehéz békóit s tekints vissza a múltba, a magyar nemzet múltjába, ós ha tudsz lelkesülni, lehetetlen, hogy fel ne lelkesítsen Mátyás dicső uralkodásának fénykora. Büszkén említi német az ő Árminját, ki hazáját a rómaiak igája alól felszabadította; tisztelettel emlékezik az angol Kromvell Olivérre (e helyett a könyvben áll: Rikhárdra, mely tollhiba lesz), ki hazája hatalmát rettegetté tette Európa elÖtt; fellelkesülve gondol a francia első Napoleonra, ki győzelmesen hordozta mindenfelé a francia sasokat; szent ihletettséggel beszél a svéd Gusztáv Adolfról, mint a hitújítás halhatlan bajnokáról ; nemes hon szeretetre gyul az amerikai, midőn Vashington nevére gondol: melyiknél volt kisebb, vagy melyiknél nem volt nagyobb Hunyady Mátyás, miért nem lelkesülnénk mi is azon tudatra, hogy ö a mienk volt?" Népszerű irályban igy adhatni a fönségest. Ilyen népszerű nyelvezet illenék a prot. templomi szószékre. 10. A kurucháboru, vagy Dózsa lázadás története 11. Annak következményei. 12. Mohácsi vésznapok. 13. A habsburgház trónra jutása. 14. Bocskay István s a bécsi békekötés 1606. 15. Bethlen Gábor és a nikolsburgi békekötés. 16. Rákóczy György és a linci békekötés. 17. Buda bevétele és az örökösödési rend megállapítása. 18. Az ausztriai ház férfi ágának kihalása. 19. Az uralkodási jog alapja. Szerzőnk az itt felhozott kilenc rendbeli alaptörvényhez tizedikül sorozni — hinnők — tán elmulasztá az 1848-iki alap-