Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-01-28 / 4. szám

kül választák t. Schranz János hittanár urat, ki forró részvéttel és kitünö buzgalommal viseltetvén egyhá­zunk ezen közügye iránt, örömmel fogadá az ifjak bizalom­ból folyó felhívását, kellően megmagyarázván az egyetemes gyámintézet alapszabályait, szervezé a gyámintézeti kört, jegyzőt, pénztárnokot s egy több tagból álló bizottmányt választatott és csakhamar rendes kerékvágásba hozta annak működését. Az ifjak magok között osztályonként alpénztár­nokokat vagy gyűjtőket is választottak, kik az egyszer min­denkorra aláirt évi járulékokat és kegyes adományokat az önkényt belépő tagoktól beszedik, azt a föpénztárnoknak szolgáltatják át, ki azt azután a takarékpénztárban kamatoz­tatni s az elnök ellenÖrködése melleit rendesen kezelni tar­tozik. A gyámintézet az 186%-ik iskolai évben következő eredményt mutatott fel: Az V-ik gymnasialis osztályból já­rult az ügy előmozdításához 14 tag 7 frt 90 krral; a Yl-ik osztályból 13 tag, 5 frt 40 krral; a VII-ik osztályból 15 tag 16 frt '20 krral; a VIII-ik osztálybűi 14 tag 20 frt 91 krral; a hittanhallgatók közül 19 tag 15 frt 75 krral, vagy is ösz­szesen 75 tag 66 frt 16 krral, mely összegből 40 frtot a ke­rületi gyámintézetnek küldtek be, 20 frtot a kézsmárki ly­ceum építésére ajándékoztak, a 6 frt 16 krral pedig helyben rendelkeztek. Az 1865 /6 -ik iskolai évben a gyámintézet ügye már sokkal kedvezőbb alakot öltött azáltal, hogy a többi ifjúság­hoz a jogászok is csatlakoztak s buzgón karolták fel az ügyet, minek következtében következő előhaladás mutatko­zik. „Az V-ik osztályból 21 tag ajánlott 50 frtot; a Vl-ik osztályból 15 tag 22 frt 80 krt; a VII-ik osztály most fog belépni; a VIII-ik osztályból 12 tag 25 frt 80 krt; a hittan­hallgatókból 35 tag 24 frt 20 krt; a jogászok közül 43 tag 56 frtot, vagy is 126 tag 178 frt és 80 krt, mely ajánlatok a VII-ik osztálybeliek hozzájárulásával nyilván meg fogják haladni a 200 frtot. E nemes közreműködését, e buzgó egyházszeretetét az eperjesi collegiumi tisztelt ifjúságnak lehetetlen volt, mint ker. gymintézeti egyházi elnöknek elhallgatnom s hálámat fejezem ki ezennel nt. Stehlo János föesperes űrnak, mint indítványozónak, Schranz János hittanár űrnak, mint buzgó és lankadatlan elnöknek, különösen pedig a nemes ifjúság­nak, mely felfogva magas feladatát, tükörül szolgál a buz­góság és egyházszeretetben más iskolai növendékeknek s mélyen érzi, hogy azoknak, kik egykor mint felügyelők, lel­készek vagy tanárok leendnek hivatva, az egyház terén közreműködni, nem lehet elég korán az egyházszeretetben nemes buzgalom és áldozatkészség által megedzeni magu­kat. Legyenek áldottak az Úrtól ezen ifjaink, növekedjenek szülőik örömére és boldogitására jólétbem s engedje a Min­denható ! hogy a collegium és annak gyámintézete évről­évre nagyobb mérvben virágozzék s az ifjak mindannyian egyházunk és hazánk buzgó és hasznos polgáraivá váljanak! Az eperjesi ifjúság ezen példaadása ezen iskolai évben már a kézsmárki gymnasiumban is követésre ta­lált s kamatozni kezdett, hol a főtanodai ifjúság az űrvacso­rához való menetel alkalmával tartott a gyámintézetekre offertoriumot, mely 12 frt és 241 /2 krt jövedelmezett. Kö­szönetet mondok a kézsmárki t. tanári testületnek és az ifjúságnak ezen ujabb lendületért, s egyszersmind bá­tor vagyok felkérni a rozsnyói és i g 1ó i és a keriiletbeli altanodák elöljáróit, tanárait és ifjúságát arra, hogy ne sajnálják a gyámintézet ügyét körükben is felka­rolni és az áldozatkészséget fejleszteni, mert kétséget nem szenved, hogy csak igy érleljük oda a dolgot, hogy midőn segélyért kiáltanak egyházaink, iskoláink és más közintéze­teink, az nem marad kiáltó szó a pusztában, hanem készség­gel nyujtatik segély közszükségeink enyhítésére; igy ju­tunk oda; hogy a lelkészek és felügyelők, tanárok, tanítók és egyháztagok levetvén a közönyösséget, eszélyesen karol­ják fel az egyház magasztos ügyét s a jólét és felvirágzás kikötőjébe vezérlik szegénység és nyomorral küzdő s mond­hatni, csak száraz kenyéren tengődő hittani és tanitóképez­dei intézeteinket. Nincsen oly elromlott fiu, ki az iskolába jöve, vagy ünnepekről visszatérve néhány krajcár áldoza­tot hozni kész ne legyen, ha kellő időben és szeretettel szó-Iittatik fel. Ezen gyámintézeti jelentésem mellett kötelességemnek tartok felemlíteni még néhány kegyes adakozást egyházke­rületünk és a gömöri esperesség köréből. A tiszai egyházkerületben a felkai kerületi gyűlésen étetbe léptetett a kerületi papi, tanári és tanítói özvegy-árva nyugdíjintézet, a dunántűli gyámolda nyomán s mint tudva van, ennek alaptőkéje szaporítására méltóságos Zsedényi Ede egyházkerületi felügyelő űr 1000, főtisztelendő Máday Károly superintendens úr 100 frtot ajánlott fel azonnal, alul­irt által pedig annak javára Luther kis kátéjának magyar, német és tót nyelven való kiadatása és árulása inditványoz­tatott, mely indítvány elfogadtatván a vállalat megindult és mindjárt kezdetben azon jótéteményben részesült: „hogy idősb Hornbacher Frigyes űr, mint a nagy-sla­bosi gözpapirgyár igazgatója családja és a Gyürky család nevében 15,000 példány kiskátéra ugyanazon óhajtással ajánlotta fel a papirost, hogy az érte fizetendő 95 frt b o 1-d o g u 11 Gyürky Johanna édes anyjok emlékeül tő­kesittessék s az intézet javára folytonosan neve alatt kama­toztassák. — Hasonló nemeslelküséget tanúsított az intézet iránt mult november havában Markó János rozsnyói borkereskedő és esperességi pénztárnok űr, ki az akkor tartott bizottmányi ülésben 100 frtot ajánlott fel e célra egyedül belső sugallatból minden felszólítás nélkül s azt uj év napján takarékpénztári könyvecskében kézbesített* is. Az Úr áldása lebegjen azon kegyes jóltevőkön s a mennyei gondviselés intézze ugy életök űtait, hogy áldottak legye -nek mindenkor magok, áldottak családaik s hosszura terjed­jen boldogsággal fűszerezve életök. A gömöri esperesség kebeléből pedig következő jóté­konyságot jelenthetek örömmel: grófAndrássy György ő n a gy m é 11 ó s á g a G ó c s község lakosainak — mint volt jobbágyainak — még 1848-ban az azon évi dézsmából 260 köböl zabot osztatott ki azon feltétellel, hogy abból községi magtárt létesítsenek. A lakosok kötelezettségöket mult évig nem teljesítvén s ezáltal ö nagyméltósága legszen-

Next

/
Thumbnails
Contents