Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-07-22 / 29. szám

egyéb tudomány, — mint a napfény és levegő, az emberiség közös tulajdona levén — azt az annyira elágazó vallásbeli dogmákhoz — alkalmazni — nem lehet. Mert hiszen épen a tudományoknak (mindamellett hogy azok is tökéletesithetők) vannák oly ezred évek óta megállapított elveik, miket a dog­máknak alárendelni senkinek sem jut eszébe. — Például, hogy nem a nap a föld, hanem ez forog ama körül. — Mit hogy a vallásbeli hitelvekröl állítani vakmerőség lenne, ha a régi hitregéken alapult vallásokat mellőzöm is, magában a keresztyén vallásban feltalálható számos eltérő hitágazatok létezése tanúsítja. Valóban a nevetségig menő túlság állítani, — mintha a rnértant, gazdászatot, vegyészetet, csillagászatot, a kétszer kettőt, másként lehelne, és kellene tanítani egy protestáns, másként egy katholikus iskolában. — Ha ez azon korszak­ban állíttatott volna, midőn a vallásbeli vakbuzgóság annyira elharapózott, hogy egyik keresztyén hitfelekezet a másikat vérig üldözte — megfogható; de a ki most a törvényen ala­puló egyenjogúság, és kölcsönös türelem korszakában — azt meri állítani, hogy katholikus egyénnek, protestáns ta­nár által a tudományokban oktattatni veszedelmes, — ki­mondom — vagy nem tudja felfogni szavainak horderejét, vagy mellékes érdekeket kiván elősegíteni. Miután tehát ezen tévtan annyira olyan, hogy párto­lója alig fog sok akadni, áttérek a másikra, — miszerint ál­líttatik : Mintha a pesti m. k. egyetem — nem országos, ha­nem kizárólag katholikus tanintézet lenne. — Hogy ezen tévtant fent érintett cikkiró állította fel, tehát nem én fog­tam reá, következő szavai igazolják, ugyanis a már idézett idevonatkozó állításain kivül, igy szól: „Igazságtalan és lo­gikátlan azon követelés, mikép a m. kir. pesti egyetem szűn­nék meg vallásos jellemű — azaz: katholikus lenni, — hogy nyissa meg csarnokait különféle vallásos irányzatú és törekvésű tanároknak, s hogy képzöintézetéül, iskolájául szolgáljon a hazánkban elfogadott minden vallás tanárainak, tudósainak és müveitjeinek; — de e térre őket az öntuda­tos katholicismus nem követi: — ez életerejök lankadása, hitéletök elpárolgása lenne s a félre értett tolerantia apa­thiára, ez hitközönyre vezetne, tehát erkölcsi halálra." Mennyire alaptalan állítás az, mintha a pesti egyetem katholikus tanintézet lenne, következőkkel bizonyítom. Elő­legesen azonban különbséget teszek a vallás alap (fundus religionis) és a tanulmányi alap (fundus studiorum) kö­zött. — Elismerem, hogy az első katholikus tulajdon, de hogy a második országos intézmény — kimutatom elvileg is, világos törvényekből is. Elvileg azért tekintendő országosnak a) Mert hiszem azt maga cikkiró is magyar királyi­nak nevezvén, miután a király az egész országé ez által az egyetemet is olyannak ismerte el. b) Mert a tanulmányi alap egyrészét a protestánsok­tól erőszakosan elfoglalt alapítványok tevén, — azt katho­likus intézetnek tekinteni már csak ezért sem lehetne. Mi­nek valósága kitűnik az 1723. t.cikk 2. és 3. §§-ból és az 1729 : 17. t.cikk­ből, mik szerint: az evangélikusoktól elvett Szirmay és Hrabovszky-féle alapítványok irányában igazságszolgáltatás igértetik ugyan, azonban, mint az 1791. 12. t.cikk tanu­sitja, — akkor 68 év múlva is, — csak azzal biztattattak, hogy ezen és még az Apafy-féle alapítvány iránti követe­lési jogok, kivételesen tevábbra is fenmaradt, de a többire nézve a statusquo mondatván ki, ezáltal a protestánsok min­den más tőlök elfoglalt alapítványoktól örökre elestek; de a kivételbe tetteket sem kapván vissza soha, kétségtelen, hogy az országos tanulmányi alapban, a protestánsoktól el­szedett alapítványok is benfoglaltatván — az már ez okból sem nézhető kizárólagos katholikus intézetnek. liazai törvényeink szerint pedig azért tartandó a kér­déses egyetem országosnak: a) Mert az 1723. 70. t. c. rubruma igy hangzik: „Filiorum patriae in bonis disciplinis educatio, et ut funda­tiones, ac pia legata quoquo modo negleeta restaurentur"— ugyanazon t.cikknek 4. §. pedig igy szól: „ceterum ut in academiis, non tantum philosophicum, theologicum, et juri­dicum etiam Studium — exactius separatim, et statutis ho­ris — sed et alia quaevis in exteris universitatibus publice doceri consveta, et statui quoque publico, et militari deser­vientia studia tractentur." — Nemde világos ebből, hogy a tanulmányi alap, országos intézmény, mely a haza minden fiának neveltetésére van rendelve? b) Mert az 1741. 43. szerint a Pázmán-féle akkor még nagyszombati, most pesti iskolai alapítvány gyarapítá­sára a királyi kincstárból évenként 2000 frt utalványoztat­ván, ezt az országos rendek (tehát nem a katholikusok) kö­szönettel fogadják, és az 1. §-ban O felségéhez igy szóla­nak „ac id quoque benigne declaravit, quod videlicet pro Regio munere suo, — circa ulteriorem dictae fundationis administrationem eam provisionem sít institutura, quae spectato moderno rerum cursu, qro meliori nobilis juventu­tis educatione, adeoque publico regni bono, et emolumento utilis, et conveniens videbitur." Azt kérdem, váljon a királyi kincstár katholikus inté­zet-e ? váljon a magyar nemes ifjúság alatt csak katholiku­sok érthetök-e ? és hogy nem az ország közérdeke vétetett-e fel az intézet alapjául ? c) Mert az 1741. 41. t. c. a Foglár-féle egri alapít­ványról intézkedve igy szóI„amore boni publici pro erudienda in jure patrio nobili juventute Agriae studium juridicum in­stituit." — De mi még nevezetesebb az 1-sö §-ban ezen ala­pítvány kormányzata, az egri érsekre, és Hevesmegyére ru­háztatván, miután Hevesmegyében csaknem minden vallás képviselve van — nemcsak a pesti, hanem, még ezen ala­pítványnak országossá is, azzal, hogy a magyar nemes ifjú­ság, s igy nem kizárólag a katholikusok részére tétetett, de még azzal is, hogy kormányzata Hevesmegyére bízatott, és pedig törvényben ismertetett el. d) Mert azáltal, hogy az 1848. XX. t. c. a vallásbeli egyenjogúságot, és azonosságot mondotta ki, — az idézett régi törvények még világosabbakká lettek. Végre

Next

/
Thumbnails
Contents