Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-07-15 / 28. szám

hogy az egyházmegyébe bekebelezett rendes lelkészek, vagy s.lelkészek közül ő is ajánlhassa azt, kit az üresedésbe jött lelkészi hivatalra méltónak itél. Ha az egyházmegyei hatóság képviselői közül egyik vagy másik vagy mindkettő kifogást tenne a presbyterium által kijelöltek valamelyike ellen; a presbyterium pedig a kifogás alá vett jelölthez továbbra is ragaszkodik; viszont ha a presbyterium az egyházmegyei hatóság képviselői által ajánlottak ellen emelve kifogást, s az egyházmegyei hatóság képviselői az ajánlott egyénhez továbbra is ragaszkodnának: az ilyen eset még a választás munkábavétele előtt bejelen­tetik az egyházmegyei tanács elibe, (ut senior cum praeci­puis suis confratribus dijudicare-queat an sit eo loco dig­nus) s az egyházmegyei tanács Ítélete (sua natura apellabi­lis) rendszerint felterjesztik a főt. egyházkerületi gyűléshez. 8. §. Ott a hol két lelkész van, s választási elnök az egyik lelkész: a világi elnök a helybeli gondnok legyen a paritás elve szerint. — Vagy a mi sokkal célszerűbb, kiha­gyatik e szabályból ez a pont : „ott a hol két lelkész van" stb. marad csak ennyi: választási elnökké az esperest egy papi, a s.gondnok egy világi egyént nevez ki. — Az 1864. év október 7-én 40-ik sz. a. kelt szabályhoz ezen módosit­vány ajánltatik: feltétlen véglemondás esetében feltétlen szabad választásnak van helye ; feltételes véglemondás ese­tében pedig időközi lelkészek alkalmazásáról az egyházme­gyei kormányzóság gondoskodik. 3. A lelkészválasztási szabályok módosítása végett ho­zott ezen végzés szellemében és értelmében keltek már je­len közgyűlésünknek mind a turkevei, mind a mezőtúri Re­form. egyházak lelkészválasztási ügyében hozott határozatai. Ugyanis a turkevei egyháznak azon kérelmét, hogy az üre­sedésben levő egyik papi állomást közvetlen választás utján tölthesse be addig is, mig a lelkészválasztási szabályok mó­dosítása végrehajttatnék, közgyűlésünk pártolólag vélte fel­terjesztendönek a superintendentiára, főként azon általános szempontból, mely szerint nem lát semmi alapos okot arra, hogy — miután az egyházkerület ekklézsiáinak legnagyobb száma közvetlen szavazás által tölti be a lelkészállomásokat, — az értelmiség tekintetében számosabb egyének által kép­viseltetni szokott nagyobb egyházak níiért foszttatnának meg a közvetlen választás jogától ? A M.-Túron közvetlen vá­lasztás utján történt papválasztást pedig helybenhagyta, söt a lelkészül elválasztott Könyves Tóth Mihály úr elválaszta­tását megköszönvén és el nem fogadván, a szükségessé vált ujabb választásra nézve is a közvetlen szavazás általi vá­lasztást nyilatkoztatta közgyűlésünk érvényesnek. — És itt szabad legyen nekem ezen egyházmegyei végzés bővebb in­dokolásául, s a m.-túri papválasztás illustrátiójául közleni esperesünk szép logikával, szabad szellemben, fennkölt lé­lekkel irt levelét, melyet m.-túri lelkész nt. Gyikó János úr­hoz e tárgyban küldött. Nagytiszteletü Gyikó János mezőtűri ref. lel­kész úrnak. Nagytiszteletü úrnak — mint 1861 nov. 23-án 581. sz. alatt felkért esperesi megbízottnak — a mezőtúri egyik papság választás útján leendő betöltése végett a mezőtúri ref. egyháztánács által tett elöintézkedésekröl szóló, s de­cember 10-én 268. sz. a. beterjesztett jelentését, és ennek kapcsában a mezőtúri egyháztanács 1865 dec. 3-án hozott végzéseit; majd pótlólag az 1858 nov. 14-én tartott nép­gyűlés (121. számú jegyzőkönyvi cikkben foglalt) határo­zatát, s ugyanakkor a nagytiszteletü úr dec. 15-én 272. sz. a. kelt kisérö levelét vettem. — Mind ezek tartalmát az ügy nagy fontosságához képest lelkem összes tehetségeivel fel­gondolván, minden részleteiben szigorú pontossággal meg­latolván : tiszteletteljes válaszomat ezen nyilatkozatomban adom, hogy „nagytiszteletü úrnak, mint a papválasztási elő­intézkedések megtétele végett felkért esperesi megbízottnak eljárásában, s a m.-túri ref. egyháztanács beterjesztett jegy­zőkönyvi végzésében megnyugszom." — Megnyugszom pe­dig, és meg is kell nyugodnom: a) mert ezen végzést a kánonainkra fektetett, s épen azért törvényerejű választási szabályunknak mind betűsze­rinti értelménél, mind egyszersmind, s kiváltképen szelleménél fogva, törvényszerűnek ítélem; törvénybe ütközőnek pedig épen nem tekinthetem. — Ugyan is az 1862. aug. 7-iki sup. gy. j. k. 25. sz. a. végzésének 7. cikkelye igy szól: „azon egyházakban, melyek lelkésze­iket eddig közvetlen szavazás utján választották: továbbra is ezen gyakorlat szerint történik." Már e szabály igéi M.­Túrra alkalmazhatók, söt egyenesen alkalmazandók azon ok­nál fogva, mert a m.-túri ref. egész gyülekezet az 1858 nov. 14-én tartott közgyűlésben a jegyzőkönyv szavai szerint nyil­ván kijelentette, „hogy a papválasztásba személyesen kiván befolyni, azért, mert az útcánkint vagy tizedenkint való meg­választása a képviselőknek célszerűtlen, mivel a közkívánat­nak nem felel meg." Igaz ugyan, hogy a m.-túri egyház hívei, ily közvetlen választás útján azon időben nem válasz­tottak volt lelkészt. — De nem választottak azért, mert a ft. egyházkerület megengedte, hogy akkor ne választassék lel­kész, hanem a lelkészhivatal évi jövedelme a gymnasiumban egy tanszék felállítására szükséges alaptökévé gyűjtessék.— Midőn immár a főt. egyházkerület e céljának elégtételvén a papválasztás munkája foganatba vétetik: a dolog természe­téből önként foly, hogy M.-Túr — a mennyiben a papválasz­tásra nézve a közvetlen szavazást még 1858. nov. 14-én el­határozta — most, miután e határozat végrehajtásának ideje eljött: a lelkészválasztást, ezen sem jogilag, sem gyakorla­tilag föl nem adott határozat értelmében, és a választási sza­bályok 7-ik cikkelyében foglalt kedvezmény szerint való­sággal a közvetlen szavazás által hajtsa végre. b) Megnyugszom továbbá, s meg is kell nyugodnom közigazgatási és kormányzási szempontból. — Mert egy oly értelmes, és tekintélyes elöljáróság, minő a m.-túri, legmé­lyebben ösmerheti, s ösmeri a helybeli viszonyokat. — Mi­dőn tehát, a fennálló törvények megsértése nélkül saját kebelében, és önkormányzati hatáskörében, az egyházat és iskolát áldozatosan fenntartó gyülekezeti hí­vek érdekeltségének emelése, a szent közügy iránti részvét­nek élénkítése, s hevesitése végett, a közvetlen szavazást látja, és itéli célszerűnek, s üdvösnek: ily esetben a válasz-

Next

/
Thumbnails
Contents