Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-06-10 / 23. szám

dött párt ellenében, de annyit nyiltan állithatunk, hogy a vitatkozás az álfogalom, felekezetesség s előítélet nyűgeiből kibontakozni, az igazság, jogelismerés s részrehajlatlanság színvonalára fölemelkedni nehezen tudott. Ajánltatott egy részről, hogy e kényes s következményeiben oly fontos kérdésnek megoldása ftiggesztessék fel a legközelebbi országgyűlésig, mely is a még most, legalább a gyakorlati életben nem teljes jogérvénynyel biró vallásegyenlöséget mulhatlanul körvonalozandja. — Felhozatott az is, hogy a jogélvezet kötelezettséget vonván maga után : a kért illeték megadásának elengedhetlen föltéte leend a kegyúri jog gyakorlata, — s igy ezentúl a protestáns egyház hivatalnokainak választásába, számadásainak vizsgálataiba, s egyéb ügyeinek vezetésébe is a városi hatóság jogosan befolyand s több ilyes. A protestáns fél szem előtt tartva a közgyűlési határozat tartalmát, miszerint a választmány tervkészítésre, s nem elvek feletti vitára gyűlt össze, az ellenvetésre s támasztott nehézségekre csak röviden válaszolt, kijelentvén, hogy a protestáns egyház ügye tisztán s kizárólag magányügy levén, az országgyűlésre hivatkozás csak ürügyül tekinthetné időnyerésre, hogy a jogélvezeltöl legalább néhány évre ismét eliittessék, — meghatározván továbbá a tridenti zsinat végzeményeiből, s a gyakorlati életből is a kegyűri jog körét s jelentőségét, *) s hivatkozván a közel múltra, a mikor önkormányzati jogát, még a magas kormánynyal szemközt is férfiasan védte, s azt kezei közül kisiklani nem engedte: egyházi ügyei kezelését illetőleg minden külhatás s követelt beavatkozás ellen ünnepélyesen tiltakozott. A hevessé válandott, s a kijelölt irány korlátain túl— csapongott vitát az elnökség tapintatos felszólalása elnéinitá. S igy megállapittatott, hogy ez ügy gyorsabb és sikeresb haladása érdekében, a két protestáns felekezet híveinek összeírása, s városi adójának hiteles följegyzése eszközöltessék, fölkéretvén az elnökség, hogy a megrendelt összeírás és adó alapján, a népesség és adóhoz mérendő arány kulcsát, s a felekezeti illeték mennyiségét szabatosan meghatározó kimutatással szíveskedjék a legelső ülésben mindnyájunkat megörvendeztetni, mit az hivatali készséggel meg is igért. Az előmunkálatok befejeztetvén, másfél év után alkalom nyilt az elnökségnek Ígérete beváltására. Hivatalos előadása rendkívül meglepett, de távolról sem örvendeztetett meg legalább minket a protestáns egyház képviselőit; mert olyasmit kelle hallanunk, a mire még csak gondolatban sem számítottunk. — Mi azt vártuk, hogy a kijelölendő arány alapját képezni fogja a római katholika egyház szükségeire, a városi közpénztárból évenkint kiadatni szokott pénzösszeg; az elnökség azonban jóhiszemű felfogása szerint, csupán *) Nevezett zsinat XIY-ik ülésének 12-ik fejezetében ez olvasható : Nemo etiam cuiusvis dignitatis ecclesiasticae vei secularis, quacunque ratione, nisi ecclesiam, beneficium, aut Capellam de novo fnndaverit et contraxerit; seu iam erectam, quae tamen sine sufficienti dote fuerit, de suis propriis et patrimonialibus bonis competenter dotaverit, ius patronatus impetrare aut obtinere possit aut debeat. azon mennyiséget vette számításba, melyet a római katholikus lelkészi kar egykori, s az 1861-iki igen rövid alkotmányos korszakban, főkép a protestáns képviselők sürgetésére gyülésileg megszavazott magasabb díja vesz évenkint igénybe, s igy 16,821 frt 23 kr. helyett csak 3536 forintot, mely külömbség az osztálynál ezerckre rúg. E számítás a közhelyesléssel nem találkozván, tisztelettel felkértük az elnökséget, hogy a most ujolag megállapított elv nyomán szerkesztendő munkálatát a legközelebbi ülésben hitelesítés végett elénk terjeszsze, — hisszük is, hogy a többször sürgetett választmány e napokban tartandó zárüléséböl, véleményes jelentését a közgyűlés Ítélete alá fogja bocsátani. Háromévi küzdelem, s annyi kellemetlen zsurlódás után ennyire haladt a protestansügy városunkban. És mi a nevezett egyház hívei, kik apáinkról örökség gyanánt nyertük a türelmet s kitartást, soha nem csüggedtünk, még kevésbé kételkedtünk a biztos siker és győzelem felöl. S lelkünkben ma is él, s inkább mint valaha a hit s meggyőződés hogy ama lelkesült, s a jog szentségét annyira tisztelő képviselői testület, mely három évvel ezelőtt kérelmünk jogosultságáról oly melegen s elismerőleg nyilatkozott, az igazság a közerkölcsiség és mívelödés iránti kötelezettségénél fogva a legelső ülésben meghatározandja a jogélvezet határnapját, — s nem fogja tűrni, hogy mi, kik az irás betűi értelmében igazán arcunk verejtékével tartjuk fen vallásos és erkölcsi intézeteinket, s mintegy önmagunktól megvont áldozattal tengetjük szük marokkal díjazott hivatalnokinkat, mi még ezenfölül az 179°/1

-ik országgyűlési XXYI-ik törvénycikk 3-ik pontja ellenére, valláselveinkkel ellenkező célokra, jelesen a római kath. egyház fentartására is adóztassunk, — és nem fogja tűrni, hogy mi kik ekkorig csupán a kötelesség nehéz igáját vontuk továbbra is a jogélvezet korlátain kivül maradjunk, — de figyelve lelkesebb városaink intő példájára, főleg saját keble sugallatára, a mult idők hibáját azzal fogja jóvá tenni, hogy elvégre megadja nekünk a mi a mienk. Liszkay József. (BARSI REF. EGYHÁZMEGYE) 1866. május 23 tartotta a barsi ref. egyházmegye képviseleti közgyűlését Léva mezővárosában nt. N a gy János elnöklete alatt. Az elnöki szívélyes szavakkali gyűlés megnyitás után, jól esett hallanunk az egyházlátogatási tapasztalat nyomán előadott, s egyházmegyénk szellemi mint anyagi üdült helyzetét tolmácsoló szavakat. Ezek szerint e.megyénk szellemi élete virágzásnak indult; mert iskoláinkban az uj tanrendszer részben be van vive, részben a régi sillabisticus rendszer elhagyva örvendeztető átidomitásban tűnik fel, s ennek folytán a szokott számot háromszorosan meghaladta kitűnő és jeles iskoláink száma, s csak kevés tanitó találtatik, ki még most is fület dug a kor haladást sürgető szava előtt. — Az öszhangzó éneklés — Ivánka szerint — több szorgalmas tanítóink sikeres működése következtében dicséretesen előhaladt; söt vannak gyülekezetek, melyekben a gyülek e-46 *