Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-06-10 / 23. szám

zeti tagok szívesen áldozzák idejüket, hogy a tanitók ve­zérlete alatt az Öszhangzatos éneklésben előhaladjanak. — Az erkölcsi állapot, engedelmesség a nép részéről, ha nem haladt is, de nem romlott; söt e.megyénk népességi ará­nyához mérten a visszás házasságok meggyérültek, csak az a fájdalmas sóhajtás lebeg még ajkaikon: vajha a vadhá­zasságok mielébb gyökerükben megfojtatnának! Anyagi tekintetben e.megyénk a sujtoló körülmények, a reá nehezedett sok nemii adófizetés mellett is, ernyedet­len buzgalommal tör előre. Templomaink több helyen újból építtettek, vagy javitattak. Lelkész s tanitó lakaink iskoláink több egyházak kebelében részint újból építettek, részint ki­javítattak, s dacára a minden társulati szellemet s anyagi előhaladást egyiránt zsibbasztó körülményeknek, ott állunk, hogy csak kevés kívánni való marad még hátra. De ily örvendeztető esperesi jelentés után rögtön saj­nosan tapasztaltuk, hogy az öröm háta megett ott áll a bá­nat s annak testvére; mert szeretett segédgondnokunk jelen nem léte, s az általa Írásban benyújtott hivatalróli lemondás azonnal bánat keserű érzelmeit fakasztotta fel szíveinkben. Fájdalmasan láttuk s éreztük, hogy tekint, öreg Szabó Já­nos űr, ki vallásos lelke buzgalmával e.megyénket több éve­ken keresztül bölcsen kormányozta, s nemcsak szellemi éle­tünk felvirágzását munkálta, hanem anyagi helyzetünk ja­vulását önáldozatával is előmozdította, — immár nem a mienk; s nem maradt elárvult e.megyénknek egyéb teen­dője, mint a jelenben helyettesíteni a gondnoki hivatalt, s küldöttségileg felkérni sajnosan ható lemondása visszavéte­lére, annyival inkább, mivel e.megyénk bokros érdemeit te­kintve, már előleges határozata folytán, haltiglani hivata­loskodását óhajtja. Majd egy üresedésben levő lelkészi hivatal betöltése jővén szóba, az elhunyt lelkész fia lépett előtérbe, kéretvén magát a gyülekezet által lelkészül atyja után megadatni; de e.megyénk nem látván a jogos igényekkel s igazsággal megegyezőnek a gyülekezet kérelme teljesítését, azt annyi­val inkább megtagadta, mivel mind tanitói működéséről kiállí­tott bizonyítványában formális hiányt vett észre, mind az tudomására jutott, hogy a hittant nagyrészben iskolán kivül végezte, s csak is magánvizsgáról szóló bizonyítványt mu­tatott elő. — Fájdalmasan vette e.megyénk azon kerületi végzésekbe ütköző tényt, mely szerint a hittani szakra lé­pett ifjaknak tanitói állomásukon megengedtetik a több évre terjedő hittani szak bevégzése, s törvény ellenére bizonyit­ványnyal láttatnak el. Ezen mind a tanulóifjaknak szellemi tekintetbeni el­satnyulását előmozdító intézkedést mind az egyházkormány­zati rendszert gyökerében megtámadó, s viszályt, egyenet­lenséget előidéző törvényellenes eljárást komolyan figye­lemre vévén e.megyénk tartózkodás nélkül abban állapodott meg, hogy ha a főt. egyházkerület ezen törvénytelenséget meg nem szünteti, a pápai hittanári fizetést testületileg meg­tagadandja, meg levén győződve, hogy a hittant tanár nélkül gyökeresen egy tanuló ifjú sajátjává nem teheti, ha pedig ellenében az ellenkező nézet győzelemre vergődik, hittaná­rokra nincsen szükség. De a semmi törvény által be nem tiltott, s kisebb egy­házaink lelkészei érdekében üdvös gradualis promotio szel­leméből indulva ki e.megyénk, annyival inkább jogtalannak látta a lelkészválasztó egyház kérelmeit, mivel mind kisebb egyházaink lelkészei méltók hogy valahára a keserű nélkü­lözés karjaiból kiragadtassanak, mind több éves, és érde­meket szerzett káplánjaink jutalmaztassanak, s ne vettesse­nek a reményvesztés s boldogtalanság sivárhomokjára. — Meggyőződött e.megyénk, hogy eljárása kétségtelenül jogos és méltányos; mert kisebb egyházaink csak ily intézkedés mellett állhatnak fel, ellenkező esetben lelkészei elhalása al­kalmával azonnal megszűnnek anya egyházak lenni; mert káplánjaink készebbek főnökük abroszához törülni késüket várván a jövedelmesebb egyházak üresedését, mint vala­mely béresi fizetéssel ellátott egyházba beülni, bizonyosak levén benne, hogy bemenetelük alkalmával felírhatják ajta­jukra : elvesztem. Intéztettek még el több helyi, — tanitóértekezleti, könyvtári, számadási s egyéb ügyek; de a melyeket ez út­tal közönség elé terjeszteni felesleges. Molnár Sámuel, ref. lelkész. A DRÉGEL - PALÁNKI HELV. HITV. EGYHÁZMEGYE május hó 24-én tartotta közgyűlését Ipoly-Pásztón K o­vács Sebestyéni József esperes, és orvos-doktor tek. Kovács Sebestyéni Endre segédgondnok elnöklete alatt. Nevezetesebb tárgyak: 1. Orvos-doktor Kovács Sebestény Endre mint választott segédgondnok elfoglalta elnöki székéi. Kitűnő lel­kesedéssel fogadta a közgyűlés tek.> segédgondnok úr sze­rény velős székfoglaló beszédét; midőn a többek között em­lité, miszerint: ezen e.megye részéről tanitóképezdei ala­pul egy magyar földhitelintézeti 1200 frtról szóló zálogle­velet fog a közelebbi e.kerületi gyűlésen bemutatni, Éljen! Ugyan hova lennénk mi különösen 8 szegény egyházból álló e.megye, ha a gondviselés ilyen hasznos Nehemiás — és jóltévő Jóbokat eleitől fogva nem adna számunkra ?! Igy mutatt a meg ez a jólelkű, s nemes keblű segédgondnok úr, miszerint: ö nemcsak a test, de a lélek nyavalyái körül is kitűnő orvos. Evvel tette le emlékoszlopának maradandó alapját. Követésre méltó példa ! Itt is teljesült ama protes­táns közmondás : az igaz evangyélmi ember, tehát az evang. protestáns egyház soha sem szegény, azaz : magára hagya­tottságában is kétségbe soha sem esik! . . Annálinkább fájt azután a gyűlés jelenvolt tagjainak körünkbőli hirtelen távozása a tisztelt gondnok úrnak, kit a főváros alig nélkülözhet; — midőn itt is alig lehetett a szen­vedő emberiség számos betegei által igénybe vett jeles fér­fiúnak a gyűlés előtt megjelennie. De amint örömmel vártuk, s elfogadtuk: ugy üdvkivánatokkal bocsátottuk is el várva ismót adandó alkalommal körünkbe. Hozza Isten! 2. Az esperes továbbá az egyházi és világi jegyzők három éves e.megyei hivataloskodásuk elteltével a nyert bizalmat köszönettel tették le az összes egyházak kezeibe, mire a választás jegyzőkönyvileg megjegyeztetett.

Next

/
Thumbnails
Contents