Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-06-10 / 23. szám

Kilencedik évfolyam. •sj 23. Pest, jun. ÍO. 1866, PROTESTÁNS r SZERKESZTŐ- ES KIADO-hivatal: A lipót és szerb-utca szögle/;én földsz int ELOFIZETESI DIJ: Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden es. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. A HITCIKKELYEKHEZ RAGASZKODÓ PROTESTÁNSOK SZÖVETSÉGE AZ ULTRAMONTAN KATHOLIKUS OKKAL. „Szegény ember szándékát boldog Isten birja," mondja egy régi közmondás. Aki követ dob el, soha sem tudja, hogy az hova esik, sanyil melyet az ijász ívéből kilőtt, nincs többé annak hatalmában. Mindenben, ami történik, kérlelhetlen következetesség van, és aki egyszer a sikamlós téren az első lépést megtette, biztos lehet, hogy saját súlya mindég leebb vonja a mélységbe. Ezen régi tapasztalatok ujabb megerősítést nyernek a protestáns egyház jelen, válságos helyzetében. Azl850-ki reactio óta egy u. n. „hitvallásához hű" párt keletkezett a protestáns egyház kebelében, mely párt a tudományos theologia és a modern műveltség ellenében mindig élesebben berzenkedik. Először mindakettőt gyanúsította, azután gyalázta, végre mind a tudományos theologia, mind a modern műveltség iránt üldözéssel lépett fel. Ez a párt a tudományos műveltségű, szabadelvű theologusokat csak ugy könnyedén vádolja a hitvallástól, tehát magától a keresztyénségtől való elpártolással, s minden áron oda törekszik, hogy a szabadelvű féríiak theologiai és egyházi hivatalaiktól megfoszttassanak, sőt még az egyházi közösségből is kizárassanak. S ezen párt, midőn növekvő ellenállásra talált azoknál, kik protestáns hitök mellett még eddig szilárdan megállottak, hogy sorait szaporítsa, végre az ultramontan katholicismussal szövetkezett. Mi nem nagyon régen éltük azt meg, hogy az orthodoxok a jezsuitákat „testvéri" cimmel tisztelték meg, hogy a római katholicismus és az orthodox-pietisticus protestantismus közötti dogmatikai és egyházi kü~ lönbség figyelemre sem méltónak lőn feltüntetve, s hogy „közös házról" volt szó,melyben a katholikus ultramontánok és a „hitvalláshoz hű" protestánsok együtt laknak. Az orthodox protestánsok az ultrám ontánoknak és jezsuitáknak nyújtottak kezet barátságos szövetségre és a keresztyén szabadság elleni közös harcra: és ezen kezet, mely először a badeni tiltakozó párt orgánumában az orthodox-pietisticus „Kirchen und Volksblatt"-ban az egész világ szemeláttára lön odanyújtva, a jezsuiták és ultramontanok örömmel és bensoséggelragadtákmeg. A badeni jezsuitikus orgánumok, habár, mint jól tudjuk, halálos gyűlölettel viseltetnek a protestantismus, a hit- és vallásszabadság iránt, a „hitvalláshoz hű" protestáns okat mégis elv rokonaiknak, bajtársaiknak mondották, dicsőitették. Az nem mese, hanem való igazság, hogy ugyanazon féríiak, kik a heidelbergi egyetem protestáns theologusait rágalmazzák és üldözik, ugyanazok minden lényeges dologban egyetértenek a jezsuitismus protestáns uszályhordozóival a freiburgi egyetemen. Stolz Albán és Andlaw báró, ultramontán fanatikusok szövetségeseikké , kebelbarátjaikká lőnek, kikkel karöltve ugyanazon közös cél felé törekszenek. Hogy ezen cél nem lehet más mint magának a p^otestantismusnak megsemmisítése, a vallásszabadság és szabad vizsgálódás elnyomása, azt még a legelvakultabbnak is be kell látnia. Protestáns papok, kik oly nyíltan és szemtelenül pártoltak el a protestantismustól, igazán kü lönösen tűnhetnek fel, midőn másoknak tesz;; 45