Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-05-06 / 18. szám

jába elhárithatlan akadályokat gördített, miután iníve, az ő jelenléte, mint pápai követé, nélkiilözhetlen volt. Grynausra gondoltak, ki a tudori méltóság elfogadását határozottan visszautasította és Blarezre ki épen szükségtelennek is állította a tudori cim és méltóság osztogatását s hatalmasan kikelt a középkor pedanteriájának ezen maradványa ellen, állítván, hogy az nem egyéb, mint pápai haszontalanság, minek, mint semmit érö ceremóniának el kell töröltetnie. (Folyt, köv.) ISKOLAÜGY. PEST, april vége. 1866. Maholnap eltelik három hó a budapesti tanári egylet életéből, s még csak most lehet azt mondanunk, hogy a kezdet végén vagyunk, azaz : be vannak már legnagyobb részt végezve a szervezkedési előzmények. Hanem a dologra. Az april havi közgyűlés tulajdonképen két egymásutáni szombaton volt megtartva, u. m. 14-én és 21-én. Targyrend a következő: 1. A jegyzőkönyv hitelesítése megtörtént. 2. A márciusi közgyűlés által a mai ülésre halasztott házirend-féle indítvány kerülvén tanácskozás alá, es némi módosításokkal el lön fogadva. Van tehát már házi rendje is egyletünk közgyűléseinek. E tárgygyal kapcsolatban elnökünk a választmány megbízása folytán és annak nevében jónak látta azon nyilatkozatot tenni, hogy a budapesti tanári egylet választmánya is csak olyan viszonyban tekinti magát a közgyűléssel szemben, mint bármely egylet választmánya magával az egylettel szemben, t. i. nem kiván magának határozási jogot tulajdonítani, minthogy ez csak is a közgyűlést illeti. Minden bizonynyal eszélyes nyilatkozat. 3. Szőnyegre került a Halász Imre által még a márciusi közgyűlésre beadott szak osztályozási indítvány, s az időközben erre vonatkozólag Mészáros Nándor és többek által készített módosítván y. Mivel az egylet szakosztályozása a sikeres munkálkodhatás egyik feltétele, természetes, hogy e tárgyat több rendbeli kisebb-nagyobbkörü conferencigban már előre alaposan megvitatták volt az illetők, minek az a jó következése lett, hogy az indítványa beadott módosítván y értelmében egyhangúlag el lön fogadva. Meg van tehát, Istennek hála! a szakosztályozás is, még pedig csak a következő három pontból is eléggé világosan beláthatólag. A budapesti tanári egylet szakosztályozása. I. Miután az alapszabályok 1. §-a értelmében az egylet célja a középtanodák érdekeit külömböző irányukban előmozdítani, s e végre ugyancsak az alapszabályok 2. §.-a nyomán koronkénti gyűléseiben nevelés-oktatási és tudományos kérdések felett értekezik, a dolog természeténél fogva a társulat szakférfiai ugy csoportosulnak, hogy a következő négy szakosztályt képezik : az 1-sö a Nevelés-oktatási s ennek kapcsában a tanügytörténeti meg állaprajzi (statistikai) szakosztály ; 2-ik a Nyelv- és irodalmi szakosztály; 3-ik a Történelmi, földrajzi, és bölcsészeti szakosztály ; 4-ik a Természettudományi, mennyiség- és rajztani szakosztály. II. A szakosztályok ügyköre : a) a körükbe vágó irodalomnak szemmeltartása és ápolása, nevezetesen az által, hogy a használatban lévő tankönyvek hiányaira figyelmeztetnek, s az írásban vagy nyomtatásban benyújtott tanirodalmi müveket megbírálják; b) önálló értekezések kidolgozása, melyek a tárgy minőségéhez képest majd a közgyűlés majd az illető szakosztály előtt olvastatnak fel; c) az egyes szakosztályokat érdeklő indítványok tétele, nemkülönben a mások által tett indítványok megvitatása s magarészéröl való eldöntése. III. Ki, minő, és hány szakosztálynak tagja, valamint az is, mily szakosztályi üléseken akar hallgatóképen megjelenni, mindenkinek szabad tetszésétől függ. Mivel azonban az eddigiek elvégezése már sokacska időt vett volt igénybe, a közgyűlés megértvén még kedves záradék gyanánt Purgstaller József, Székács József és Török Pál uraknak a tiszteletbeli tagságot köszönettel elfogadó Írásbeli nyilatkozataikat, s egynehány rendes és rendkívüli "taggal történt szaporodásunkat: a szakosztályok tényleges megalakítása az april 21-én folytatandó közgyűlésre lön halasztva. 4. Fennirt napon folytatólag tartott közgyűlésben ki-ki beíratta magát választott szakosztályába, s közmegállapodás szerint a szakosztályok üléseit következő napokra határozták : k e d d r e a nevelés-oktatásügyi, szerdára a nyelv-és irodalmi, csütörtökre a történelmi, földrajzi és bölcsészeti, péntekre pedig a természettudományi mennyiség- és rajztani szakosztályokéit. Helyiség a pesti kir. gymnasium épülete. Tanácskozás kezdete délután 6 óra. 5. Elnöki nyilatkozat folytán örömmel értesült a közgyűlés, hogy a vidéken is jó reményű érdekeltség mutatkozik az egylet iránt. 6. S t o c z e k József űr is megküldötte a tiszteletbeli tagságra vonatkozó nyilatkozatát, s személyes jelenléte által annak még nagyobb súlyt adván: az üdvözlő éljen-ek kedvesen hangzottak. 7. A májusi közgyűlés a pünköst körül eső két szombat valamelyikén lesz. Eddig az april havi közgyűlés tárgyai. Megjegyzem még azt is, hogy e hónap utolsó hetében mindenik szakosztály megtartotta szervezkedő ülését. Minden meg van tehát immár téve arra, hogy a munka végrevalahára megindulhasson. Lehet azonban, hogy e lapok tisztelt olvasóközönsége megütközik azon, hogy a szakosztályok egyike sem karolja föl a vallástudomáyt, holott ez, mint tantárgy, köztudomásilag a legelső nevelési tényező. Részemről ez aggodalmat jogosultnak tartom, mert olyan középtanodát, melyben nem a vallástudomány a leg-