Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-05-06 / 18. szám

PROTESTÁNS SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: A lipótés szerb-utca szöglef;én földszint ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldés­sel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden es. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. A VALLASOS MOZGALMAK A FRANCIAOR­SZÁGI PROTESTÁNSOK KÖZÖTT AZ UJABB IDŐKBEN. A francia nemzetről, melyet az ujabb idők­ben az érzéki élvvágy, önzés, anyagiság oly láza­san megragadott, s mely minden transcendentalis szemlélődésnek hátat forditni látszott, alig ten­nők fel, hogy ez a vallási kérdések, a theologiai pártnézetek iránt valami különös érdekeltséggel viseltessék, s hogy ez még a vallási mozgalmak terén játszék valamely feltűnő szerepet. De épen ellenkezőleg, a legközelebbi évek s évtizedek azt tanusitják, hogy e nemzetnél — ugy a katholi­kusokat, mint a protestánsokat tekintve — a val­lás és egyház ügye a közömbösség bűzhödt po­csolyájába, legalább tartósan, nem merülhet alá, s hogy azon ősök unokái, kik hajdan a hit külöm­bözősége miatt oly hosszas s fanatikus harcokat folytattak egymás ellen, ujolag élénk érdekelt­séggel viseltetnek a lélek vallási szükségei iránt. Es ha tán a vallási pártok közötti fegyveres küz­delmek nem ismételtetnek is többé, de azon csa­tatéren, melyen tollal és szóval harcolnak, a haj­dani lelkesültséget, fanatikus küzdelmeket látjuk felelevenülni, még pedig ugy a két fő tábor — t. i. a katholikusok és protestánsok között, mint kü­lön is mindegyik tábor kebelében, az ujabban keletkezett pártok, theologiai iskolák között. Mi itt ez alkalommal csak a protestáns egy­ház küzdelmeire forditjuk figyelmünket. Több év­vel ezelőtt ennek kebelében egy mozgalom tá­madt, mely hova tovább növekedve felettébb je­lentékenynyé kezd lenni annyira, hogy ez a fran­cia prot. egyházat mélyebben megrenditi, s az en­nek jövő történelmére határozó befolyással leend E mozgalomról, ennek fejlődéséről, meglepő, néha megdöbbentő eredményéről, az annak élén állók jelentékenyebb irodalmi müveiről, valamint a kii­lömbféle külföldi lapok időnként tudomást vesz­nek s bővebben vagy rövidebben azokat is mer tá­tik, ugy e lapokban is van róluk helylyel közzel emlités téve. (P. o. volt ismertetve a párisi consis­toriüm s Coquerel féle ügy, Guizot iránya, Pres­sensé-nak a 3 első ker. század történelmét tár­gyaló műve). Ez alkalommal is eme mozgalomról, különösen az ebben oly jelentékeny szerepet ját­szó „uj theologiai iskoláról" akarunk a „Protest. Kirchenzeitung" nyomán némi ismer­tetést adni. Az uj theologiai iskola, mely az által, hogy tudományos, éles, kiméletlen kritikájával az orthodox tanfogalmat megtámadá, s ennek helyébe egészen uj alapokon álló tanrendszert akart és akar állitani, ama fentebb mondott mozgalom első indítója volt, — némileg e század második évtize­déig felnyúlik, de annak voltaképeni eredete csak 1850-től keltezhető. Franciaországban ezen század második évtize­dében az erejevesztett, alapjaiban megingatott, és sok tekintetben következetlen supranaturalis­mus volt az uralkodó rendszer. Azon merész, tu­dományos és következetes rationalismus irá­nyában, mely ekkor Németországon annyira el volt terjedve és az orthodox hit kiszoritására látszott hivatva lenni, a francia protestánsok csak nem egészen idegenek maradtak. Ha meg­ismerkedtek is a rationalisták egyik másik ta­nával, az náluk csak bámulatot és félelmet éb­resztett, de képviselőre közöttük nem talált. IJjg^,

Next

/
Thumbnails
Contents