Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-04-29 / 17. szám

azon az ország- természeti képe mellett polgári állapota rajzát is. / A magyar korona tartományai faliabrosza készítésekor, bármily mélyen meg valánk győződve a fennebb kifejtett kettős feladat különválasztása célszerűségéről; mégis ez utóbbi nézetből kelle kiindulnunk. De a mily mértékben tértünk el a tanitás terén uralkodó helyesebb nézettől, azon arányban nehezedett reánk ama feladat lehető helyes megoldása : mely szerint az ország földje természeti minemüségét kellő villágosságban is kivált az iskola padjain ülő növendékek előtt, bizonyos távolságról is, tisztán tüntethessük elő. Ugyanis, ha e ketlősképet csakugyan egy lapon kívántuk elötüntetni, világos, hogy e lapot a hegyek, folyók nevein felül, a nevezetesebb helységek és városok neveivel majdnem tele kellett írnunk; sőt, hogy a legegyügyübb tanitó lehető kívánsága is ki legyen elégítve , hozzájárult ezekhez az is, hogy a magyar kerületek, a székely és szászszékek nevein felül a társaságok neveit is fel kellett jegyeznünk. Nehezítette feladatunk megoldását a távolról olvashatás lehetővé tételéből eredő azon szükségesség is, hogy a neveket aránylag igen nagy betűkkel kellett előterjeszteni; mind oly körülmények, melyek az ország természeti képe tisztaságát nagyobb-nagyobb mértékben zavarják. A földabrosz ilyen szerkezete miatt, a vizek hálózatát, hogy az a nevek beírása miatt háttérbe ne szoruljon, szükségkép durva vonásokkal kellett rajzolni s azoknak földrajzi helyzete pontos előadása helyett meg kellett elégednünk irányuk főbb vonalai előtüntetésével. Hogy azonban a földabrosznak az aránylag sok s nagy mértékű becsük által zavart áttekinthetősége lehetőleg egyengetve legyen és külcsinja is tűrhetővé váljék; igyekeztünk a színnyomat előnyös alkalmazásával, a külömböző felületek színezését egy alapszínbe vonni össze. Ezen eljárás ugyan a betűk vonásai élességét gyengítette, de az áttekinthetést világosabbá alakította s egyszersmind azon jó szolgálatot is tette, hogy a hegyek rajzát, melyeket a nevek beírása miatt nem lehetett eléggé sötét vonásokkal előterjeszteni, a magaslatok kitüntetése által tökéletesítette. A föld felületének, az árnyékvonásokkal külömben is bajosan előterjeszthető felemelkedéseit és mélyedéseit, oly magaslati általános fokozatokban kellett kifejezni, melyek a föld felülete domborodásai főbb vonalai hasonlósága kimutatására és az ország természeti képének nagyobb körvonalokban való elötüntetésére alkalmasok. Igy leheteti aztán eszközölni, hogy a kép szinalapjánál fogva a faliabrosz az emelkedés és mélyedés fokozatait mutató földabrosszá válhatott, melyen a világosabb szin az al- a homályosabb ellenben a felföldet, a szinek árnyfokozatai pedig e kétféle emelkedés közötti átmeneteket jelölik. Faliabroszunkon tehát a zöldszin, hazánk földének a tenger szine felett 1000 bécsi láb magasságban álló alvidékeit jelenti, ugy azonban, hogy a világosabb zöld színnel a dunatiszai 500 bécsi láb általános magassági határa, a fejéres-zölddel pedig az 500 b. lábtól az lOOO'-ig emelkedő alsóbb dombos vidék s a folyók a magasság e fokozatába estf völgyei vannak kifejezve. A világos barnaszin az 1000 b. lábtól a 2000 b. lábig emelkedő vidékeket tünteti elő, melyek magokban foglalják a hegyláncok alsóbb tájait s azok közé eső morva folyó vidéki központi kárpátalji, erdélyi, tót-horvátországi hullámos félföldeket. A sötét barnaszin a 2000 b. láb magasságtól a 4000 b. láb magasságig nyomult közép és erdős hegyeinket mutatja. A 4000 b. lábon felül eső magasságok szinezetlenül, és igy ott, hol e szint a hegyek árnyékvonásai nem zavarják, fejéren vannak hagyva, s ezek'a 4000 b. láb magasságon felülnyuló magas hegyeink. Meredekség nélküle egymásba lejtősen átmenő emelkedéseknél a földszin emelkedése fokait szigorúan nem különíthettük el. Munkánk magassági adatait a geologiai társulatok, a cs. kir. táborkari háromszög, — a vasúti lejtmérések és a magánosak által gyűjtött észleletekböl vettük. — A mennyiben ezen észleletek a duna-tiszai sík, a dunántúli alsóbb s a morvafolyói vidék felsőbb dombos (hullámos) és a Kárpát vidékeire nézve pontosak, e vidékeket mi is pontosan terjesztettük elő, mig az erdélyi magaslatok déli és keleti lejtőit, a török határok felemelkedési viszonyait, a hiányos adatok miatt, csak hozzávetőleg adhattuk. Hogy képünket a sokféle színnel nagyon el ne tarkítsuk, azonban az ország felosztásait mégis lehetőleg elötüntessük; igyekeztünk e célra kevésféle szint használni, e tekintetben csupán Erdély szövevényesebb felosztása miatt kellett kivételt tennünk. Ha ennélfogva a térkép ezen része, vagy egyéb részeiben is nem üthetett egészen jól ki, azt nem a jó akarat hiányában, hanem a fenn kifejezett kettős cél egyesítése által elégördült akadályokban kell keresni. Azonban bármily tökéletes legyen is valamely faliabrosz, a tanitás sikeresitésére nézve amellett egy kisebb kézi földabrosz egyéb okok mellőzésével már csak azért sem válik feleslegessé, mivel, a mit a tanuló, az ülőhelyétől távolabb eső faliabroszról csak általános vonalokban vehet fel, azt az előtte fekvő kisebb kézi abroszról a részletekig átláthatja és hogy az iskolában látottakat odahaza szemléletileg ismételheti. De hogy az ily kézi f.abrosz a kitűzött célnak tökéletesen megfelelhessen, szükséges hogy az ily kisebb térkép a faliabroszszal minden részleteiben: tehát tartalmában, jegyeiben és színezetében tökéletesen megegyezzék. E cél elérhetése tekintetéből elhatároztuk, hogy a magyar korona tartományai faliabroszához, Magyarország kéziabroszát is el fogjuk készíteni. Ez a faliabrosznál háromszorta lesz kisebb, és azzal mindenben meg fog egyezni; igy hisszük, hogy hazánk földrajza tanithatására a lehető jó segédeszközöket szolgáltattuk. Gönczy Pál.