Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-01-14 / 2. szám

KÖNYVISMERTETÉS. Keresztyén hittan tekintettel a helv. hitv. egyház vallásos életére (.) Iskolai használatra készitette Kiss János ny. r. hittanár a dunántúli h. h. egyházkerület pápai főiskolájában. Első kötet. Pápán 1862, 191 l, 1 frt. o. é. Második kötet 1865. 297 l. ára 1 frt. 50 kr. o. é. II. A derekas itészetnek percig sem volna szabad hiányozni az irodalomból, ha oly keserű is mint az epe : vért csinál. Erdélyi. Kétségtelen kötelessége a bírálónak a megvizsgálandó irodalmi müvet mindenekelőtt irály tekintetéből venni szemügyre, mert ha valahol, az irodalomban bizonyosan áll, hogy „forma dal esse rei;" de tagadhatatlan az is, hogy azok az aprószerü nyelvtani elemzések, ha az olvasónak valami különös élvezetet nem nyújtanak, a bírálónak sem szolgálnak igen nagy gyönyörűségére. Elhatároztam azért magamban, hogy elfordítva szememet szerző előadási gyarlóságaitól, figyelmemet kizárólag a tudományos tartalomra függesztem, remélvén, hogy igy majd kedvezőbb helyzetbe teszem magamat és nem leszek kénytelen csupa hibákat registrálni. Azonban sajnos, hogy itt is mindjárt a küszöbbnél kellett megakadnom. A munka szövegét ugyanis megnyitja azon segédlorrások jegyzéke, melyekből szerző merített, s ha feltűnő volt előttem már az, hogy az egész könyvsorozatban az alapvető dogmatikák közül, a milyen Melanchthon „Loci theologici," Kálvin „lnstitutiones" stb. egyet sem találtam, még jobban meg kellett ütköznöm azon, hogy Meyer „Conversations Lexicon"ja szinte szerző segédforrásai között szerepel s a munka folyamában abból csakugyan széltire idézget, még Schleiermachert is csak abból ismeri (1. 32 1.). Ki azon szellemi Omnibusok keletkezési módját s azok rendeltetését ismeri, annak nem szükséges elmondanom, mennyire kivül esik azoknak egész lényege azon komoly tudományosság körén, melynek főfeladata tartalmi egységre törekedni, míg a Conservations Lexiconok célja az általános iníveltségre törekvőt a társalgásban előfordulható egyes fogalmak és tények felett ugy a hogy tájékoztatni. Nem egyes adatok, sem nem egyes még oly elmés észrevételek teszik a tudományt, hanem azoknak egybekapcsoltatása oly alapigazság által, mely minden részleteken végig vonulván, az egésznek vezéreszméjét képezi és mintegy éltető lelkét leszi. Nem mondhatni, hogy Kis János űr hittana oly alapeszme nélkül szűkölködik, sőt ellenkezőleg, ugy látszik, épen a munka alapgondolata az, mely szerencsés órában fogamzott meg szerző lelkében és könyvének fénypontját is képezi; azt sem mondhatni, hogy nem iparkodott könyve alapeszméjét a rendszer minden részleteibe beleszőni s lehetőleg érvényesíteni; de az is bizonyos, hogy az utóbbi neki ritkán sikerült annyira, hogy a Conversations-Leeieon-bóI merített rhapsodicus féltudás mindenütt rűtul ki ne ríjjon. Általában csodálatos egy könyv az a Kis János úr hittana. Az ember a tartalmat tekintve egy ideig örömest halad szerzővel egy uton, szívesen követi figyelemmel, mert a tudomány jelenkori színvonalán látszik mozogni; egyszerre csak valami rég elhagyatott ösvényre csap át és nem sokára középkori romok közepett találjuk magunkat, melyek messziről nézve tán kedvesen, regényesen veszik ki magukat, de lakásra átkozottul kényelmetlenek, nem is embereknek, hanem csak huhogó baglyoknak valók. A munka alapeszméjét fejtegetve találjuk a 17-ik és 21-ik §§-okban, melyek igy hangzanak : 17. §. A v alias fogalma, föltételei, él etmü s z e r e. A vallás az emberi lélekben eredetileg él'ó isten eszméje által szabályozott lelki élet. Eredetileg kell az emberi lélekben az isten eszméjének élni, mert különben egyetemes a vallás nem lehetne ; az Isten eszméjén is kell nyugodnia, mivel minden vallás központja Isten; lelki életnek is kell lennie, mivel külömbözik, s fölötte van a természeti érzéki életnek ; az Isten eszmélye által szabályozott életnek is kell lennief

mivel az irás Isten félelmének Isten utának nevezi {Csel. 9 : 31; 18 : 25, 2Q.J: és mivel az emberi mívelődés különböző lépcsőin különböző alakokban jelenik meg. Föltételei a vallásnak : 1. azon hit, hogy van Isten. 2. hogy az Isten velünk rokon, önmagát tudó, de nálunk végtelenül tökéletesebb személyiség. 3. azon törekvés, hogy az istenéletet önéletünkben a lehetőleg megvalósítsuk. Mert ha nincsen Isten: nem vonatkozhatik reá lelkünk s vallásunk sem lehet. Hapedig állag, öntudatlan -erő, vagy eszme, erkölcsi vayy természeti világrend, vagy törvény: nem imádhatjuk, törvényéit tiszteletiben nem tarthatjuk, akarata életünk sinormértéke nem lehet, tőle mit sem reményihetünk s vallásos életünk alap nélküli ábránd. Eletmüszere a vallásnah nem érző, nem ismerő, nem is akaró erőnk, hanem ezeknek forrása és föltétele: a lélek. Ennek eredeti összeköttetése és folytonos társalgása a vele rokon Isteni személyiséggel szüli vallásos érzelmünketmelyet a lélek gondolkodó s ismerő ereje felfog, akaró ereje pedig a tapasztalati életben létre hoz. Ha az érzelem volna bennünk életműszere a vallásnak: egyéb érzÖ teremtményekben is kellene a vallásos élet valami kis jelének mutatkozni. Ha az ismeret volna : a tudatlan, neveletlen nep nem lehetne oly vallásos, mint a tudós. Ha pedÁg az akarat volna: nem állhatna vallásos életünk az elvonultságban, életünk magános óráiban dicsősége tetőpontján. 21. §. A keresztyén vallás fogalma és föltétele. A keresztyén vallás a názáreti Jézus személyében megjelent, s egészen az Isten tökeletes eszméje által szabályozott lelki élet. Keresztyén azért az, ki e lelki életet önéletébe fölveszi, s lehetőleg megvalósítja. Hogy a názáreti Jézusban tökéletesen megjelent az Isten eszméje, önmaga tanúskodik róla midőn azt mondja : „az atya én bennem vagyon és én ő benne1

1

(Ján. 10 : 38J. „Én és «z atya egy vagyunk (Ján. 10: 30)" ha engemet