Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-04-15 / 15. szám

akart. Ilyen sajtóhiba fordul elö pl. a 2-ik kötet 323-ik lapján alulról a 7-ik sortól kezdve e mondatban. „A püspök egy előkelő ifjú, Toldy Miklósnak várát, Talpast, bevette, söt magát lefejeztette." E mondatban a „söt" mindenesetre sajtóhiba (e helyett s öt); mert ha ugy vesszük, mint szerző könyvében találjuk, akkor az az értelme van, hogy a püspök magát fejeztette le (ja sich selbst enthaupten liess), ami absurdum. Szerző az Írásjelekre sem fordított mindenütt kellő figyelmet, ami egy pár helyen az előadás értelmére zavarólag hatott ; igy például az első kötet 317-ik lapján e szakasznak : „Castaldo tehetetlenségének nagy kárát vallotta Ferdinánd s Báthori hitványsága szomorú következéseket vont maga után" kétféle értelme is van, amint a vesszőt Ferdinand-szó elé vagy után tesszük. Mind-e hibákat csak azért soroltuk fel, mivel reményünk van, hogy e korszerű mü második kiadást is fog érni, s akkor szerző ezeket könnyű módon kijavíthatja. De épen ezen okból fel kell még egyet említenünk. Szerző a második kötet 53-ik lapján a brassói Honter-féle és a szebeni gymnasiumról beszél, s mindjárt utána teszi: „Hires tanítója volt ez időben Deidrich György." Minthogy felebb szerző két tanodáról szólott, ez idézett mondatot ugy is lehet érteni, hogy Deidrich a brassói gymnasiumban, de ugy is hogy a szebeniben tanított. Nagyon óhajtjuk, hogy szerzőnek ez alaki hibák kijavítására ne hiányozzék az alkalom. ©<>©/—— BELFÖLD. A BEREGI HELY. HITV. EGYHÁZMEGYE BEREGSZÁSZBAN E F. ÉVI FEBRUÁR 27—28-ki MÁRC. l-jén TARTOTT HELYRENDEZŐ KÖZGYŰLÉSÉNEK FŐBB MOZZANATAI: I. A beregszászi két osztályú gymnasiumban a szokott félévi téli vizsga gyűlést megelőzőleg febr. 26-kán tartatott, — még pedig mint többek nyilatkozatából értesültem kedvező sikerrel!! ennek birálgatásába feltett szándokom be nem avatkozni, — nehogy más búzájába vágjam sarlómat — s a jó szándok mellett is leckéztetéseknek tegyem ki magamat, — mert ugy látszik ez epocha — a kritikára nézve igen is veszélyes, — s akár panegyrikus akár satyrikus modorban Ítéljen a közlő, — rögtön találkoznak sápcsáskodók. — Holott megmondatott: „Nincs nehezebb mint önérzettel s szilárd eltökélléssel biró egyéneket — akár a dicsszom j kecsegtetése által báb eszközükké, alacsonyítani, — a k á r gúnylódásunk által megszökésre ösztönzeni, — mert a kinél ész, jellem és jó szív szövetkezelt, arra nézve nincs bukás az életben — mert ha egy pályáról elűzetett is— másikon siethet feltett célja felé." (reflexió mult évben ez ügybeni közlésemre.) II. Febr. 27-én nt. esperesünk Bakcsy László űr buzgó foliászszal megnyitván a gyűlést, 1-ör is: Az egyházlátogatási jegyzökönyvek olvastattak fel — melyeknek tárgyalásánál különös örömül szolgált a) A népiskolák állapotának egy részben lett elöhaladása — melyek is a korigényeinek megfelelöleg — hova tovább mindinkább nagyobb mérvben szereltelgetnek, — s hogy a szükséges taneszközök beszerezhetésének nehézségei is elhárittathassanak — s az érdekelteknek a megvételre annál könnyebb és jutányosabb alkalom nyujtassék:— az egyházmegyei közgyűlés a központon lakos Zsiros Sándor beregszászi orgonista urat kérte fel bizmányosul. — De a mily magasztos örömérzetet gerjesztett — a korszellem műveltségével haladni törekvő iskoláink állapotáról beterjesztett jelentés, ép oly mérvben eszközlött lehangultságot. b) A majd minden egyház kebelében előforduló törvénytelen házas élet — s az ebből származó fattyú nemzedék, — mely gonosz elvetemültségnek egyedüli szerzöoka, a szabadsággal honn tartózkodó katonáknak féktelen korlátozhatlansága; mire nézve szívből mondhatjuk a felejthetlen költővel: „Még jöni kell — még jöni fog — egy jobb kor mely után — buzgó imádság epedez — százezrek ajakán !" Igen még jönni kell egy kornak — midőn az ősök által oly üdvös sikerrel gyakorlott egyházi fegyelem kora mégegyszer felderül — mivel e nélkül a régi egyháziasság tüze megaluszik — nem lévén kezeink között fék, mely által zablázható lenne az erkölcstelenség útján tévelygők nagy tábora. — továbbá c) Felmerült — azon sajnos tapasztalás — miszerint számos egyházközségeinkben az úrbéri viszonyok rendezése alkalmával — létrejött tagosítás következtében a nép eddigi földbirtokának nagy részétől elesvén, — e miatt a belhivatalnokok fizetésének Ieszállittatása állal óhajt magának némi kárpótlást szerezhetni, — s ha e tárgyban a törvényes lépések megtétetni elrendeltetnek; az eredmény többnyire az, hogy az újonnan szerkesztendő díjlevél szerint — az eddigi fizetésnek 2

/5

részét is alig ajánlják meg a hívek (p. o. legközelebb egy egyház, fizetéslevelének megváltoztatásáért folyamodván — küldöttség menesztetett a hely színére — s az eddigi lelkészi 60—70 köböl buza fizetés helyett most ajánl 17-et egy északai átgondolkozás következtében 24-et az eddigi 53 háromsoros szekér széna helyett: a 3 holddal birók 1 frtot, az ezen aluliak 50 krt, mely körülbelől 48 o. é. frt — 105 szekér fa helyett minden gazda 50 krt, mely lenne 30 frt) s minthogy a több izben megkisérlett capacitatio nem használ semmit, — csakis az apellatára hivatkoznak, — a ftiszt. egyházkerületi közgyűlés teendője szaporittatik a céltalan fellebbezések miett, — mig nem erélyes közbefolyása rendre nem tereli a makacskodókat; addig pedig felállított elvök szerint sem régi sem uj chártájok nem lévén — a fizetési teher alól magokat feloldatva képzelik ; — a belhivataloskodók pedig sok helyt — a provent beméretési időtöltés helyett — irtogathatják — kárpótlás fejében nyert sovány föld illetményöket. Az egyházlátogatási jelentések felolvasása után 2-or: A helyrendezés történt meg — s mivel sem a lelkészek sem a káplánok közül változás alá senki nem jött, a részint halál — részint változás által megürült tanítói állomások töltettek be, — a szerint, — hogy mind az egyházak igényeinek — mind a tanitók érdemeinek megmérlege-