Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-04-08 / 14. szám

Folyó hó 21-én az alsóházi tanácskozásnak (a felsőház szerdán nem szokott ülést tartani) legérdekesebb tárgya volt a „Tests Abolition Oxford Bili" második olvasása. E törvényjavaslat céljának megismertetése végett szükség lesz némi megjegyzést tenni az oxfordi egyetem állását és befolyását illetőleg az angol vallási, politikai és társalmi életre. Az egyetem az angol egyház orthodoxiájának letéteményese, s ámbár mint nevelő és tudományterjesztö intézet is magas fokon áll, legfőbb jellemvonása mégis ama merev protestáns vallási szellem, mely a fürkésző észt a holt betűhöz köti, s az élő igét, mondhatni, tartalmatlan formulává alacsonyitja. Az egyetemben kiválólag a„High Church," a szigorúan magasb egyház elvei az uralkodók, melyek az angol vallás 39 cikkében vannak megállapítva, s melyeken kivül nincs üdvösség. Ebből egész hosszú sora foly a következményeknek. Az oxfordi egyetem nemcsak a leginerevebb anglicanismusnak, de a legmerevebb torysmusnak is tárháza. Itt növekednek az angol magas aristocratia, s egyáltalában a tehetős osztályok fiai; az oxfordi egyetem látja el az egyházat püspökökkel, a különféle nyilvános és magános nevelőintézeteket, söt az egyes családokat is tanárokkal ; innen fakad ama befolyás, melyet az anglican papság a nyilvános és magános élet minden köreire gyakorol, még oly hivatásokra is, melyek tulajdonkép legkisebb öszszefüggésben sincsenek a vallással, a melyekre nézve az anglican papság már sokszor igen gyarló képességet mutatott, mire nézve talán elég lesz megemlíteni, hogy még a mérnöki, gépészeti, hadi és tengerészeti képzés is jobbára a papok kezében van, s ha még is Anglia állítja elö Európa legderekabb mérnökeit, gépészeit és tengerészeit (a hadi tudományokban, igen kevés kivételekkel, Anglia soha sem játszott nagyobb szerepet, s tisztjeinek képzettsége nem áll arányban katonáinak személyes vitézségével), ezt teljességgel nem a 39 cikk által dictált elméleti nevelésnek köszönheti. Egyéb megszorítások közt, melyek által az egyetem tudományos és nevelési monopoliuinát körülsáncolta, s a mereven conservativ szellem túlsúlyát az egyházban ugy, mint az államban biztosítani igyekezett, figyelmet érdemel az, hogy az angol orthodoxia 39 cikkétől eltérő nézetüek mindeddig ki vannak zárva az egyetemi tisztességek rangfokozataiból. Egyetemi rangot nem nyerhet más, mint a ki a 39 cikkre az esküt leteszi, és igy nemcsak a r. kalholikusok, quakerek és zsidók, de valamennyi dissenterek is ki vannak az egyetem tisztességeiből zárva. E képtelenséggel határos állapot megszüntetése végett forog most az emiitett törvényjavaslat a parliament előtt, s a cél: ama türelmetlenség szabta eskü megszüntetése által minden jeles tehetségnek és törekvésnek, akár tartja a 39 cikket, akár nem, pályát nyitni a magasb egyetemi rangfokozatok elérhetésére. A törvényjavaslat második olvasását a tervező C o 1 er i d g e úr indítván yozá, Trevelyanúr pártolása mellett. Volt megint zajos ellenzés a toryk és bigot anglicanok részéről. Nortcote űrnak nem volna ugyan ellenvetése, ha az angol egyházon kivül álló vallás-feleknek a „szép m üv észetek mestere (Master of Art s)" cim megadatnék; de ők azt követelik, hogy minden külömbség megszüntettessék, minélfogva a törvényjavaslatot félre vettetni (angol parliamentaris nyelven: hat hónap múlva olvastatni) kívánja. B u x t o n úr pártolja a javaslatot, s azt hiszi, hogy az az államegyház tagjaira nézve is könnyebbités volna, mert a született anglicanok közt is vannak, kik lélekismeretökkel nem tartják megegyezőnek aláírni a 39 cikket, melyeket sokan azok közül, kik aláírják, sem nem olvastak soha, sem nem értenék meg azokat, ha olvasnák. — Némely ellenzékiek a bili alakja ellen tesznek kifogást; mások meg, mint p. o. H e n 1 e y úr és Crauboure lord nyíltan megvallják, hogy az egyetemi oktatás és magának az egyetemnek vallási jellemét féltik. Az ellenzék azonban a szabadelvű phalanx irányában magát gyöngének érezvén, már-már hajlandó vala a második olvasást szavazás nélkül megengedni, de most a szabadelvű párt követelte a szavazást, mire a törvényjavaslat 217 szavazattal 103 ellen, tehát 114 szótöbbséggel másodszor olvastatott. T A R G A. A REFORMACIO BEFOLYÁSA AZ OLÁH VAGY ROMÁN EGYHÁZI IRODALOM FELÉBRESZTÉSÉRE. Mielőtt kitűzött tárgyain bővebb fejtegetéséhez kezdenék, megjegyeztetni kívánom, hogy én az oláh egyházi irodalomról nem részletenként azaz nemcsak Moldva-Oláhországéról akarok szólani, hanem felölelem az egyetemes oláh egyházi irodalmat vagyis mind azt, a mit e téren Magyar- Erdélyország, Bukovina és Moldva-Oláhországból összeszedve találtam egy ilyen cimü könyvben : „R epe rtoriu Biblio-Chronologic u." — Azért teszem pedig ezt, hogy épen e román kútforrás után felmutathassam miszerint dacára annak, hogy az oláh nemzet nem vette be a megtisztított tudományt; mégis épen a reformacio, még pedig a mi édes hazánkbeli reformacio s illetőleg erdélyi református nemzeti fejedelmeink voltak azok, kik az oláh egyházi irodalom fölébresztésére szóval, tettel a legtöbbet áldoztak, s hogy épen a református magyar fejedelmek által felkeltett és a szlavismus nyomása alól felszabadított egyházi irodalom leve idők folytával szülőanyja a mostan virágzásnak indult román Iiteraturának, mely által e nemzet is valahára elfoglalandja az európai népek között az Őt megillető helyet. Az oláh vagy, mint ők most magukat nevezik, román