Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-04-01 / 13. szám

francot fordított 1861-ben iskoláira; vagyis hetedfél francot fejenkint. New-York városa 900,000 lakossal 8 millió frankot, vagyis közel 9 frankot fejenkint. Hasonlítsuk ehhez Franciaországot s látni fogjuk, hogy ez ugyan e célra 1863-ban mindössze csak 6,464,029 francot fordított és 7 centimet. Egyébiránt a közoktatásra szánt pénz Amerika egyesült államaiban is több forrásból ered. Föforrásul szolgál az az iskolaalap (sc h o o l-f u n d). Az amerikaiak megtartották az ókori hagyományt, mely szerint minden tisztség ugy tekintetik, mint folyton élö, vagyis halhatlan személy, melynek fentartására bizonyos alap kell, melynek jövedelméből tiszteségesen megélhessen. Európában sok kórház s egyéb jótékony intézet hasonló módon van régi időktől fogva megállapítva. Az amerikai nem szeret kórházakat és szegények eltengetésére szolgáló intézeteket alapítani, hanem iskolákat, s inkább alapit uj tanszéket valamely iskolánál, mint uj ágyat valamely kórházban, s végrendeleteikben is többet hagyományoznak hasznos ismeretek terjesztésére, mint alamizsnálkodásra. Az iskolaalap vagy az állam eredeti alapítványából keletkezik, vagy közföldek eladásából. E tekintetben az Unió is megvált a tanügy iránti közönbösségétől és intézkedett, határozatul kimondván, hogy az eladó földek harminchatod részét az iskolák alapjához kell csatolni. A nyugati államokban, hol tetszése szerint hüzhatja a mérnök a határtalan mezőségen egyenes és egymást derékszög alatt metsző vonalait miket az amerikaiak logikás szelleme annyira kedvel, egyegy alapítandó uj község számára 36 • angol mértföldnyi területet jelölnek ki. E terület 36 részre osztlatik fel mindenike egy • angol mfd. A középsőnek neve Schools e c t i o n, s ennek rendeltetése segélyezni a tanitás költségeit. A nép szaporodásával a föld értéke is emelkedik, s azután lassan eladatnak, s az érettök befolyó pénz képezi az iskola alapját, metyet adakozások, hagyatékok és ujabb alapítványok nevelnek. New-Yorkban ezen alap értéke 1863-ban már 13 milliót tett, Indiánában 39 milliót, Californiában most is 6,622,000 acre földből áll. A második forrás az állam évenkinti segélye; végre a községekben szedetni szokott iskolaadó, mely rendesen anynyi szokott lenni, mint az állam segélye, de sokszor jóval több. Találnak azonkívül is forrásokat, melyekből ha nem csurran, csöppen, például: a pénzbankoktól járó adó egyenesen az iskolák javára foly be; néhol vasutak jövedelmét adóztatják meg e végre; másutt a hivatalos bejegyzések díja fordittatik ide. A föjövedelem mind a mellett a birtokarányos megadóztatásból kerül ki, melyet a rendes adószedők egyszerre szednek a többi adókkal együtt. Minden községben ugyanis a választók minden évben közgyűlést tartanak, melyben elhatározzák, mennyit fognak fizetni, s arra nincs példa, hogy valaki a nemfizetés szégyenének akarná magát kitenni. Ily áldozatokra az iskola javára csak az értelmes nép hajlandó. A tudatlan mindig fölösleges és haszontalannak tartja a kiadást, melyet tanításra s taneszközökre kell fordítania. E miatt kell a központi hatalom kezdeményezése a tanügy dolgában mindenütt, hol a nép, százados tudatlanságban felrengve bár, mégis élvezni akarja az elöhaladott kornak minden anyagi áldásait. Állítsuk már most egymás mellé az európai vén államok s az amerikai uj társadalom iskoláit. Nehéz munkájok mellett megöregedett mesterek helyett majd mindenütt 18 — 23 éves hajadonokat és fiatal embereket fogunk találni, s átlag véve minden öt év alatt teljesen megújított tanszemélyzetet ; a tanuló gyermekek két neme szerint különvált iskolák helyett, a fiukat és leányokat ugyanazon tantermekben együtt; sehol rangfokozatot, sehol a központi hatalom beavatkozását, de annál élénkebb részvétet a helybeli választó testületek kebelében; tagokul semmit csak a szabad szót és a közvélemény nyomását; a közoktatás költségét kiilönleg, egyenesen és szabadon megszavazva és kezelve azok által, a kik viselik; a közép és felső oktatást egészen magán kezdeményezésre bizva, az elemi oktatást ellenben bökezüleg díjazva a közhatalom minden ágai által; a hittanok előadását még ott is kizárva a köziskola tanterméből, hol a tankerület mind egyhitü emberekből áll, mert a szabadság lehetővé teszi, hogy rövid idő alatt más hitüekkcl is szaporodhatik a kerület, s akkor ugy is az állam törvényére kellene térni. A tanitók változása nem látszik a tanitás sükerével összeegyeztethetőnek. De hol minden egyes polgár az ügy fontosságától át van hatva, ott mint a tapasztalas mutatja a félévre vagy egy évre való szegödés egyáltalában nem hat károsan a tanitás menetére, a társadalom pedig végtelenül sokat nyer oly polgárok és polgárnők sokaságában, kik magok is tanitók voltak, és tudják, hogy a nevelést tulajdonképen már a gyermek legzsengébb korában kell kezdeni, kivált az akarat indulásai szerint. Hajdan a háború és hódítás képezé az államok főtörekvését, mert háború és hódítás gazdagították, fölmagasztalták és dicsőségére juttatták azokat, kiknek egyedül volt. az államban jogok: az urakat és a — fejedelmet. Ma az államnak az volna, legalább kellene, hogy az legyen célja : biztosítani minden tagjának valamennyi tehetségei teljes és szabad fejlődését. Már pedig ennek egyetlen utja az, hogy felszabadulván ezentúl minden hívatlan gyámkodástól, minél előbb nyittassanak meg a szükséges tantermek, s az oktatás azokban legyen alapos, a mellett vonzó és a maga körében teljes. Ebben is tudunk felhozni példát Amerikából. C h ic a g o városa, Illinoiban, a nyugatról jövő gabonafélék e nagy lerakóhelye, melynek roppant gyarapodása s a veszélyre, mely onnan a mi buzakereskedésünket a kivitel piacain fenyegeti, már néhány évvel ezelőtt figyelmezteti a hazát egyik legbuzgóbb hazánkfia Bezerédy László, C h ic a g o városa, mondom, egy időben egészen belemerült anyagi fejlődése bámulatos gyorsaságú és mérvű eszközlésébe, s akközben elmulasztá némileg a folyvást gyarapodó népesség számára építeni a kellő iskolákat: a szellemi elmaradás fel kezde tűnni. A közfigyelem azonnal a hiánynak fordul, a baj forrását meglelik, súlyos következményét észszel feléri mindenki, s azonnal munkához látnak, bámulatos eröt fejtve ki a mulasztás helyrepótlására. S ime, még 1851-ben csak 1,700 gyermeknek tudtak helyet adni az iskolában. 26