Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1866-04-01 / 13. szám
1863-ban már 11,000 tanulónak jutott hely, s valamennyi megtelt. Az Egyesült-Államokban, ha valahol vészkiáltás hallik, melynek az az értelme, hogy valamely községet a tudatlanság el hatalmaz ás a fenyeget, e kiáltásnak az a hatása van, mint nálunk, mikor „tűzvészt" kiáltanak. Ki-ki szalad a pusztítást gátolni, s meg sem nyugszik, mig terjedésének elejét nem vették ! (Folytatjuk.) BELFÖLD. B.-SOMOGY 1866. márc. 18. A b.-somogyi ev. ref. egyházmegye Csokonyában f. hó 6—9 napjain tartotta szokott tavaszi fögyülését s törvényszéket. Megelőzte e közgyűlést 1-be és 6-be nem keblezett lelkészjelöltnek futólagos megvizsgáltatása s ünnepélyes kibocsáttatása, n. t. esperes úrnak nem annyira a pálya töviseit mint magasztosságát rajzoló szép beszéde s a környékbeli tanítók és ifjú lelkészek énekegyletének öszhangzó zengedezése mellett. A közgyűlés pedig kezdetét vette a kibocsátás bejelentésével, egy bölcsőből született azon inditványnyal, miszerint ezentúl a lelk.jelölt vizsgák ne üres formaság legyenek. Közgyűlésünk első mozzanata is tehát előlépés volt. Majd egyházmegyénk egyik veterán bajnokának, az agg hüvelyben is mindig ifjulelkü s derült kedélyű nt. N a g y János n.-korpádi lelkész, csurgói iskolánk ifjú korbani tanára s számos éveken át tanáesbiránknak rövid betegség után jan. 31-kéni elhunytát jelenté be nt. esp. úr, azért is, hogy az egyházmegye iránt egykor érdemeket szerzett férfiúnak emléke j.könyvileg örökittessék, azért is, hogy t. b. i.szék mielőbb betöltessék. A szomorú hangulattól, mit e jelentés előidézett, sietett n. t. esp. úr egy mindnyájunkat váratlan érintő azon nyilatkozatával elvonni, miszerint folytonos munkálkodást igénylő esperesi hivatalát szemei gyengesége miatt kénytelen letenni, s lemondásának elfogadására mind egyházmegyénket mind a ft. egyházkerületet kérni. S fájdalom! bizalmas szives kérelmeink, feltüntetése rövid de buzgó működése vívmányainak, melyek leléptével ismét visszaeshetnének, s melyekről az alkotónak idő előtt visszalépni annyi, mint önmagát megtagadni, festése a kormányfő gyakori változásából eredő ingadozásnak, mi bizonyos helyes irány megszilárdulása helyett csak tévedezést szülhet, nem valának képesek Őt elhatározásától visszatartani, s igy nem maradt egyéb hátra, mint lemondásának a superintendentiárai fölterjesztése, s a remény, hogy a ft. egyházkerület tekintélye s győzőbb érvei legalább néhány évre még megtartandják Őt egyházmegyénk kormányán. Az egy év óta üresen álló aljegyzöség általános szótöbbséggel Odor József k.-dobszai leik. űr választatván el, miután a fényesen nyilatkozott közbizalom folytán is e hivatalt el nem fogadta, uj szavazás rendeltetett el. Felolvastatott az egyházkerületnek azon meglepő indítványa, hogy mivel a supcrintendentia pápai középtanodájára egyházmegyénk, mely saját szükségletére önmaga tart fön a superintendenliaihoz hasongymnasiumot, annyit, menynyit a testvér-egyházmegyék, nem áldozhat: s igy tettleg nem az egyházmegye segiti a pápai középtanodai, hanem az egyházkerület a csurgóit, annyival, a mennyivel Somogy Pápának kevesbet ad a társmegyéknél: tehát ez adomány fejében, az egyházmegye évenként mutassa be felülvizsgálat végett csurgói gyinnásiuma számadásait. Ez indítvány — melyről csak az egyházkerületi magas tekintély iránt tartozó figyelemből nem akarjuk nyíltan is elmondani ellenérveinket, — természetes, hogy csak sajnálattal vétetett, s a felállított logica alapján végeredményben egész egyházi autonómiánkat aláásással fenyegető irányzatánál fogva, egész hatálylyal visszautasittatott, annyival inkább, mivel a nagy alapító gr. Festetich ez egész intézetet kizárólag a b.-somogyi egyházmegye gondjaiba, jogkörébe helyezte. Alispáni számos teendői miatt gyülésünk csak inásodnapjáni tanácskozásaira megérkezett s.gondnokunk t. C s épán Antal úr, mint már évek óta mindég, ugy most is, csurgói tanodánk folytonos gyarapodásának s az irántai távol, mint közel érdekeltség ujabb jelének bizonyítékával foglalta el társelnöki székét, midőn örömet tanusitólag jelenti, hogy Somogymegye nemes ifjúsága által a megye mindkét tudományos tanintézete javára rendezett két vigalom tiszta jövedelméből 550 frtot hozott Csurgó számára. S ha mindnyájunkban az öröm érzetét költötte föl a szép eredmény látása, bizonyára a szebb jövő reményét a tapasztalat, hogy a két külön hitfelekezet tanintézete közt, nem a megye külön vallású néparánya, de a testvéri szeretet vonta meg az egyenlítő vonalt, hogy semmi árnyat ne mutasson közöttünk a keresztyéni élet. Ezzel kapcsolatban szintén csurgói tanodánk számára hagyományozott Nyárády-féle összegből per alatt állott 3,237 frtnak rövid időni biztos befolyása jelentetett be t. s.gondnok úr által; s ha ehez hozzá számítjuk azon 1000 frtot, mit évekkel elébb hitfelekezetünk körébe áttért, akkor somogyi, most pesti lakos, s szellemi mint anyagi tekintetben talentomokkal megáldott t. ifj. S t o s z József úr, a mult 1865. év őszén mind 1865. évi ezüst tallérokban, szintén Csurgó számára, 3 évvel elébb alapított, köszönetünk s hálánkat ujabban is felköltve megküldött: bizonyára e hazaszerte sanyarúnak ismert évet csurgói tanodánk részéről az áldásosak közé jegyezhetjük. Ezekután a f. egyházévi kánonszerü egyházlátogatás jelentése olvastatott fel, miből értesült a közgyűlés 1-ör: hogy a presbyteri kormányzat gyülekezeteinkben általában fenáll, kivéve pár gyülekezetet, hol a hatalmát féltő világi elem gátolja felállítását. Intézkedés tétetett, hogy ezekben is az őskori egyházkormányzat legyen minden mindenekben. 2-or : A vallás erkölcsi élet általában kielégítő volta jelentetett, kapcsolatban azon szomorú jelenséggel, hogy a mult egyházévi kán. visít, által jelentett számos törvénytelen házassági viszony megszüntetésére, a megye mult évi kormánya mitsem tett s igy e rák máig is rágódik az egyház