Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1866-02-25 / 8. szám
möket s kegyességüket kiterjeszték, a midőn a lelkészi megapadt jövedelmet közel 100 osztr. ért. frt. évenkénti adománynyal javítottak. Ngos Bozó Pál felügyelő úr pedig az egyháznak részint tudtával részint tudta nélkül nagyrészben mult évben is költségeit fedezé, a midőn pap- s tanitóválasztási költségek fedezéséhez 40 frt, a pap helyettes számára 45 frttal hozzájárult. Az egyház épületeit rendbe hozni kivánván, éber figyelemmel kiséri az egyház egyes mozzanatait; legközelebb, midőn az egyház önkéntes adakozások utján egy megrendelt harangjának átöntéset célba vette, ugyan e célra 70 frttal hozzájárult. Iskolánknak átalakítása s nagyítása szükségeltetvén, e célra egy táncestély rendeztetett. A rendezőségnek szerencséje volt megnyerni a táncesztély háziasszonyául Bozó gr. Teleky Auguszta úrhölgy ö méltóságát. Ezen táncestély tiszta jövedelme volt 94 frt 6 kr 5 arany és, 6 húszas; mely összeg 6 frt kivül, mely 6 frt a pesti ev. árvaintézetre felajánltatott, az egyháznak az iskola javára által fog adatni. Ennyi nagylelkűség után, lehetetlen, hogy az egyház hálát ne rebegjen, s áldást ne kívánjon a jóltevöknek, kik az egyházat előbbi virágzó állapotához visszasegíteni kívánják; lehetetlen nyilvános hálás köszönetét elhallgatni, mit is ezennel nyilvánít a helybeli felügyelő úr, nemesen érző neje s grófnő, az ifjú grófok, a bálrendezöség és azon helybeli s vidéki jelenlevő s nem levő pártfogók iránt, kik e táncestély által a sziráki iskolát gyámolítani kegyeskedtek. X. F. hó 11-én ment végbe Tótgyörkön — Elefánt Mihály acsai, és Sárkány János aszódi lelkészek, mint esperességi küldöttek jelenlétében — a papválasztás, és pedig több próbaszónok létében, szavazás utján; Az általános többség K i s Péter f.petényi lelkészre esvén, ö a templomban az esperességi küldöttség által azonnal törvényesen megválasztatott tótgyörki papnak nyilváníttatott. -©o©-—KÜLFÖLDI EG7HÁZ- és ISKOLA. (Iskolaügy Franciaországban.) A párisi kék könyv a francia iskolaügyről igen becses adatokat szolgáltat, melyeket kivonatban t. közönségünkkel is megismertetünk. 1864. jan. 1. 36,692 község bírt részint külön-külön, részint egyesülve elemi tanodákkal. 818 községnek nem volt iskolája. A íitanodák száma 38,386. Katholikus tanoda van 37,236, protestáns 917, izraelita 67. A nyilvános fi- és vegyes iskolákban összesen volt 2.399,293 tanuló. A fiiskolákban 35,348 világi és 3,088 szerzetes tanitó működött. A leánytanodák száma 14,059, a tanulók száma 1.014,537. Az összes tanodákban tehát volt 3.413,830 tanuló. Ha ide számítjuk a számos magántanodát, a tanulók száma fölmegy 4,720,234-re. Az elemi oktatás javítására az állam 1865-ben 2.349,051 frankot fordított. Mi a középtanodákat illeti, a Iyceumokban az ifjúság összes száma 32,794-re, a collegiumokban 33,038-ra ment; összesen 65,832. A legfelsőbb intézetekben az ifjúság száma folyvást növekedik; feltűnő különösen e növekedés a jogi facultásban. Az 1864. 109 növendékkel megnyitott nancy-i facultásban most van 155, hasonló növekedés mutatkozik Douaiban. 1864-ben a facultások összesen 3,608 okmányt adtak ki, — kevesebb mint az előbbi években. Amerikából ultramontan lapok, s legközelebb Montalembert külön iratban is, azon hirt terjesztik, hogy az éjszakamerikai szövetséges államokban a róm. katholicismus szembetünöleg terjed. De az amerikai „Courier de Canada" cáfolhatlan tényekre támaszkodva, egészen más eredményre jut, midőn írja: „A Montalembert által felhozott számok kétségtelenül mutatják a római katholikusok szaporodását Éjszak-Amerikában; de honnan származik ez ? Egyedül a katholikus országokból való bevándorlások állal. 1820-tól 1860-ig csupán Irlandból 1.311,304 róm. katholikus vándorolt be. Ha ehhez az Európa többi kath. országaiból és Canadából oda vándoroltakat adjuk; valamint azon katholikusokat is, kik már 1820 előtt ott voltak; végre az évi természetes szaporulatot: a róm. katholiusok száma a szövetséges államokban 5 milliót tenne. E helyett azonban nincs több, mint 3.179,140 lélek; e szerint csaknem 2 milliónyi apadás. Ugyan ez adatokkal egyez a torontoi római katholikus püspöknek, szinte a Courier du Canada által felhozott bizonyítványa, mely szerint püspöki kerülete 1861 óta 12,000, maga Toronto 4000 lelket vesztett. A torontoi püspök jelentéséi e szavakkal fejezi be: „Ha valamennyi lrlandi és ezek utódai az apai hithez hívek maradtak volna, Amerika róm. katholikus lakosságának kétannyinak kellene lennie, mint a mennyi ma." —i—s. Az „A r c h i v e s d u Christianism e" következő fontos hirt közöl Törökországból: „A korán lefordítás a. Küztudomásu, hogy a korán arabnyelven van irva eredetileg, még pedig oly szép, oly emelkedett irálylyal, hogy meglepő stylje mindig okul szolgált a könyv ihlettségének bizonyításához. Kéziratokban tartatott fenn az, és minden jó muzulmán hiszi és ál" litja hogy nyomtatni vagy lefordítani szentségtörés volna." „De miután a törökök nagy része nem ért arabul, nem is ismerhetik hitöknek ez alapkönyvét. S mindamellett csaknem egyedüli olvasmányuk a korán, s a török gyermeknek legfőbb feladata betanulni abból egy-egy részt, melyet nem ért jobban mint ha chinai vagy a spanyol nyelven volna. Söt nemcsak betanulják, hanem papírdarabokra felírva egy-egy sort, nyakokban hordják mint valami varázsszert, vagy házaik falára aggatják. A mult cholera alatt a kapuk fölé rakták azokat, a veszedelem eltávolítása vé-