Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-02-05 / 6. szám

Nyolcadik évfolyam. Pest, febr. 5. 1865. PROTESTÁNS OLAI LAP SZERKESZTŐ- ES KIADO-hivatal: Alipót és szerb-utca szögletén földszint. ELOFIZETESI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden j cs. kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr,, egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. TANULMANYOK AZ APOSTOLI KOR TÖRTÉNETE KÖRÜL. Pál apostol élete. (Baurnak és iskolájának nyomán.) Ki volt Pál apostol? — Haekérdésre: ki volt Pál apostol? feleletet akarunk adni, azt csak akkor tehetjük, ha az ő keresztyénséghezi viszonyát helyesen fogjuk föl. Mielőtt azonban ezt tennők egy rövid pillantást kell vetnünk azon kornak történetére, mely az apostolnak nagy fontosságú föllépését megelőzte, más szavakkal: a keresztyén öntudatnak azon álláspontját kell körvonaloznunk, melyen Krisztus halála után az apostolok és általában az őskeresztyének állottak. Az őskeresztyénség álláspontja a keresztyénségnek még nagyon kezdetleges felfogását árulja el. Magokon az apostolokon is látszik, hogy mihelyt megszűnt a mester magas szelleme őket közvetlenül emelni, azonnal visszahanyatlottak Ők a zsidó gondolkodás szük körébe. Felfogásuk szerint Jézus nem egy egészen uj, az emberiség egyetemére kiterjesztendő vallás alapitását célozta, hanem csak a zsidó vallás reformálását, s ők Jézus elveit e szellemben igyekeztek érvényenyesiteni. Igy volt aztán az első keresztyénség reformált zsidó vallás, vagy zsidó-keresztyénség, és az első keresztyén hit tartalma semmi egyéb, mint ez : a názárethi Jézus a megigért Messiás, kiben az ó-testamentomi jövendölések bétöltek. Ez volt álláspontja az ős-keresztyéneknek, és ők a valódi zsidóktól csak a Jézus Messiásságának hite által különböztek. Az uj-testamentomi könyvek egy része ezen álláspontról Íratott, és egész irányzatuk az, hogy Jézusnak messiásságát a zsidóság emlékébe bevéssék; különösen pedig a syn optikus evangeliomokon látszik meg erősen az ős-keresztyénségnek ezen primitív fölfogása. A keresztyénségnek ilyetén fölfogása mellett az semmi egyéb nem volt, mint a zsidóság fejlődésének egy magasabb foka. Jézus messiásságának elismerésével a zsidóság köre legkevésbé sem volt átlépve és keresztültörve, mert azon hit is magában a zsidóságban gyökerezett. Az első keresztyének Jézus, mint a megigért Messiás felőli ezen Intőkben teljesen megnyugodtak, s nem találtak abban semmit, a mi Őket zsidó nemzeti öntudatukkal ellenmondásba hozhatta volna, szóval: a keresztyénséget a zsidósággal identikusnak tekintették. A keresztyénség és a zsidóság közti ellentétet legelőször István mondotta ki, ő benne tört ki elsőben a Jézus által elhintett termékeny mag azon burok alól, melybe azt a hagyományos előítélet addig bétakarta. Lehet, hogy István magának Jézusnak közvetlen tanitványa volt; de a mit ha nem tudunk is kimutatni, annyit mégis meg kell engednünk, hogy vallásos elveit és meggyőződését tiszta és eredeti forrásból merítette. Az ő elvei a zsidó apostolok kezdetleges álláspontján fölül emelkedettek, valódi keresztyéniek; de ő elveinek diadalát nem érhette meg, mert áldozatául esett azon elkeseredett kitörésnek, melyet a zsidó nemzeti cultus elleni polemikája előidézett. Minden nagy eszmének első úttörői rendesen elveik vértanúivá válnak. Maga Krisztus is keresztfán végezé életét. A reformatio első bajno^. kainak fejei fölött a máglyák lángjai csapkod^ak^ de már Luthert, Kálvint nem volt képes a £ötét; ii