Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-12-03 / 49. szám

Igen Nero ez a fenevad; ő egyszer már „volt," mert uralkodott, mint ötödik császár, tehát „a hét közül való;" „nincsen," mert meghalt, s utánna mások léptek a trónra; „mindazáltal vagyon," mert újra él, ismét trónra fog jutni, s akkor „a nyolcadik" lesz. De hát miféle érthetetlen beszéd az, hogy Nero ismét vissza fog jönni az uralkodásra, miután már meghalt ? semmi esetre sem mesebeszéd, mert e sajátságos körülménynek van történeti alapja, és arról római historikusoknál fölvilágosítást találunk (Sueton 57. Tacit. hist. 2, 8). Miután ugyanis Nérónak láb alól történt hirteleni eltevése oly titokteljes tünemény volt, hogy annak valóságáról csak igen kevesen birtak bizonyos tudomással, halála után csakhamar az a hir terjedt el, hogy Nero még el, valahol keleten elrejtőzve tartózkodik, de nem sokára újra visszatér, a mikor minden ellenségein kegyetlen bosszút fog venni. Ez a népnek akkor általános közhite volt, a mit sok egyéb körülmény is igazol, s azért mindenki feszült figyelemmel nézett a kemény zsarnok nem sokára leendő visszajövetelének és isméti császári trónra jutásának elébe. De — méltán kérdezheti valaki — mi köze van mind ezen dolgoknak a fölvett kérdéshez — hiszen az Apokalypsis szereztetésének idejét keressük '? Épen azt találtuk meg. Mert ha a 7 római császár közül 5 már elesett, a 6-ik most uralkodik, a 7-ik pedig még nem jött aztán a vélt Antikrisztusok névbetüinek jelentésében kutatták; és pedig nem csak a héber, görög és latin, hanem az újabb nyelvek betűit is, mint a német és francia betűket, próbálgatták az olvasás alapjává tenni; továbbá azon neveken, melyekben a szám jelentését keresték, egyes betűknek vagy szótagoknak kihagyásával vagy megtoidásával, céljuknak megfelelőleg önkényes változtatásokat tettek ; végre midőn a névnek betűi a keresett számot sehogy sem adták ki, azt a gondolt névnek, illetőleg személynek bizonyos tulajdonságával hozták kapcsolatba stb. Nem akarjuk az e téren tett próbáknak lajstromát adni, mert arra itt nincs hely. Egyedül azt a nézetet akarjuk megemlíteni, mely minden e téren tett kísérletek közt a leghelyesebbnek látszik, hogy t. i. az Nero császár nevét foglalja magában. De nem is tartalmazhat mást; mert miután föntebb, a 17-ik fejezetben rajzolt fenevadban Nerot ismertük föl, ugyanazon fenevadnak száma sem jelenthet egyebet — a két fejezetben leirt fenevad egy és ugyanaz lévén. Es ha itt Nerot vesszük föl, a számból helyes értelmet tudunk kihozni; mert ha az ö nevét héber betűkkel leirva tesszük az olvasás alapjául, és az egyes betűk által jelentett számmennyiségeket öszszeadjuk, a szám kereken kijő. Ugyanis Nero, vagy görögösen Neron császár zsidó betűkkel leirva P*Q HDp, a

z

egyes betűk számjelentése pedig sorba véve: 100, 50, 200, 50, 200, 6, 60=666. — A számmenyiségnek itt adott megoldásán ez idő szerint megnyugodhatunk, mert az helyes és világos értelmet ad; mig ugy a régibb, mint az ujabb időben tett egyéb ezer- meg ezerféle kísérletek csak tévútra vezetnek. el : akkor könyvünk keltének ideje világosan a 6-ik császárnak, Galba uralkodásának idejére, tehát a 68-ik esztendőre esik, a mikor a 7-ik császár a trónra még nem jutott el, de annak nem sokára leendő bekövetkezése igen nagy valószínűséggel bírt, annyira, hogy az a minden órában visszatérni hitt Nérónak megérkezését is meg fogja előzni. — Könyvünk szereztetésének ezen most megállapított év számát az ujabb exegeták, különösen Ewald, Lücke, de Wette, Credner, Reuss és mások, oly kétségtelenül bebizonyították, hogy az ellen alig lehet többé kifogást tenni. íme, szépen kivilágosodott, hogy az Apokalypsis sem előbb, sem utóbb, mint épen a 68-ik esztendőben Íratott. Ily világos eredménynyel szemben hibásnak kell nyilvánítanunk Irenáusnak könyvünk szereztetésének idejét illető nevezetes adatát (melyre sokan támaszkodnak, többek közt a józan eszű Juliig is,) ki azt jóval későbbre, nevezetesen Domitián uralkodásának végére teszi — Ttpös T(j> Telei ryz Jo/jtercavoü v.pyj}S (adv. haeres. 5, 30). A kik az adatot elfogadják, azok a magyarázat közben, nem csuda, ha minden ponton zavarbajönnek, mert ezen anachronismus által a történeti alapot elveszítvén, nem tudják az előadottakat az illető történeti viszonyokkal kapcsolatba hozni, hanem a legképtelenebb értelmezéseknek engednek tért. Néhány szót könyvünk szereztetésének helyiségéről is. — Hogy az Apokalypsis hol szereztetett ? azt biztosan nem lehet megállapítani, miután abban e pontra nézve sehol a legcsekélyebb vonatkozás sem fedezhető fel; csak annyit tudunk, hogy János a látomásokban Pathmos szigetén részesült (1, 9,) Ottani tartózkodásának okául az Isten beszédét és a Jézus Krisztus tanubizonyságtételét emliti; mely határozatlan kifejezéseket lehet vagy ugy értelmeznünk, hogy ő misiói célból látogatta meg a szigetet, vagy ugy, hogy a keresztyénségügyébeni buzgóságáért üldöztetett és Pathmosra száműzetett. Egyébiránt e kérdés eldöntése az exegesis körébe tartozik. Mint mondók, könyvünk keltének helyiségét nem lehet biztosan meghatározni. Lehet, hogy a látnók azt Pathmos szigetén irta, hol a visiókban részesült; de az is lehet, hogy Kis-Azsiában, a hét gyülekezet valamelyikében, miután minden későbbi adatok, a könyv szereztetésének helyét illetőleg, Kis-Azsiára utalnak. Most beszéljünk az Apokalypsis szereztetésének okáról és céljáról. Ez a két pont oly szoros összefüggésben áll egymással, bogy a kettőt alig lehet különválasztani, s azért m! azokat itt együtt adjuk. A mi elsőben is az Apokalypsis előállásának okát illeti, azt nem az iró személyében, hanem az akkor létezett kor viszony okban kell keresnünk. Azt tudjuk, hogy János e könyvét egy szűkebb és egy szélesebb körű olvasó közönségnek irta; amazt képezte a 7 kis-ázsiai gyülekezet, melyhez szorosabb, emezt pedig az egész ker. egyház, melyhez általánosabb viszonyban állott. A könyv-