Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-12-03 / 49. szám

Igen Nero ez a fenevad; ő egyszer már „volt," mert uralkodott, mint ötödik császár, tehát „a hét közül való;" „nincsen," mert meghalt, s utánna mások léptek a trónra; „mindazáltal vagyon," mert újra él, ismét trónra fog jutni, s akkor „a nyolcadik" lesz. De hát miféle érthetetlen beszéd az, hogy Nero is­mét vissza fog jönni az uralkodásra, miután már meghalt ? semmi esetre sem mesebeszéd, mert e sajátságos körül­ménynek van történeti alapja, és arról római historiku­soknál fölvilágosítást találunk (Sueton 57. Tacit. hist. 2, 8). Miután ugyanis Nérónak láb alól történt hirteleni el­tevése oly titokteljes tünemény volt, hogy annak való­ságáról csak igen kevesen birtak bizonyos tudomással, halála után csakhamar az a hir terjedt el, hogy Nero még el, valahol keleten elrejtőzve tartózkodik, de nem sokára újra visszatér, a mikor minden ellenségein kegyetlen bosszút fog venni. Ez a népnek akkor általános közhite volt, a mit sok egyéb körülmény is igazol, s azért min­denki feszült figyelemmel nézett a kemény zsarnok nem sokára leendő visszajövetelének és isméti császári trónra jutásának elébe. De — méltán kérdezheti valaki — mi köze van mind ezen dolgoknak a fölvett kérdéshez — hiszen az Apokalypsis szereztetésének idejét keressük '? Épen azt találtuk meg. Mert ha a 7 római császár közül 5 már el­esett, a 6-ik most uralkodik, a 7-ik pedig még nem jött aztán a vélt Antikrisztusok névbetüinek jelentésé­ben kutatták; és pedig nem csak a héber, görög és latin, hanem az újabb nyelvek betűit is, mint a né­met és francia betűket, próbálgatták az olvasás alapjává tenni; továbbá azon neveken, melyekben a szám jelentését keresték, egyes betűknek vagy szó­tagoknak kihagyásával vagy megtoidásával, céljuk­nak megfelelőleg önkényes változtatásokat tettek ; végre midőn a névnek betűi a keresett számot se­hogy sem adták ki, azt a gondolt névnek, illetőleg személynek bizonyos tulajdonságával hozták kap­csolatba stb. Nem akarjuk az e téren tett próbáknak lajstro­mát adni, mert arra itt nincs hely. Egyedül azt a né­zetet akarjuk megemlíteni, mely minden e téren tett kísérletek közt a leghelyesebbnek látszik, hogy t. i. az Nero császár nevét foglalja magában. De nem is tartalmazhat mást; mert miután föntebb, a 17-ik fe­jezetben rajzolt fenevadban Nerot ismertük föl, ugyanazon fenevadnak száma sem jelenthet egyebet — a két fejezetben leirt fenevad egy és ugyanaz lé­vén. Es ha itt Nerot vesszük föl, a számból helyes értelmet tudunk kihozni; mert ha az ö nevét héber betűkkel leirva tesszük az olvasás alapjául, és az egyes betűk által jelentett számmennyiségeket ösz­szeadjuk, a szám kereken kijő. Ugyanis Nero, vagy görögösen Neron császár zsidó betűkkel leirva P*Q HDp, a z egyes betűk számjelentése pedig sorba véve: 100, 50, 200, 50, 200, 6, 60=666. — A számmenyiségnek itt adott megoldásán ez idő sze­rint megnyugodhatunk, mert az helyes és világos ér­telmet ad; mig ugy a régibb, mint az ujabb időben tett egyéb ezer- meg ezerféle kísérletek csak tév­útra vezetnek. el : akkor könyvünk keltének ideje világosan a 6-ik csá­szárnak, Galba uralkodásának idejére, tehát a 68-ik esz­tendőre esik, a mikor a 7-ik császár a trónra még nem jutott el, de annak nem sokára leendő bekövetkezése igen nagy valószínűséggel bírt, annyira, hogy az a min­den órában visszatérni hitt Nérónak megérkezését is meg fogja előzni. — Könyvünk szereztetésének ezen most megállapított év számát az ujabb exegeták, különösen Ewald, Lücke, de Wette, Credner, Reuss és mások, oly kétségtelenül bebizonyították, hogy az el­len alig lehet többé kifogást tenni. íme, szépen kivilágosodott, hogy az Apokalypsis sem előbb, sem utóbb, mint épen a 68-ik esztendőben Íratott. Ily világos eredménynyel szemben hibásnak kell nyilvánítanunk Irenáusnak könyvünk szereztetésének idejét illető nevezetes adatát (melyre sokan támaszkod­nak, többek közt a józan eszű Juliig is,) ki azt jóval ké­sőbbre, nevezetesen Domitián uralkodásának végére teszi — Ttpös T(j> Telei ryz Jo/jtercavoü v.pyj}S (adv. hae­res. 5, 30). A kik az adatot elfogadják, azok a magya­rázat közben, nem csuda, ha minden ponton zavarbajön­nek, mert ezen anachronismus által a történeti alapot el­veszítvén, nem tudják az előadottakat az illető történeti viszonyokkal kapcsolatba hozni, hanem a legképtelenebb értelmezéseknek engednek tért. Néhány szót könyvünk szereztetésének helyiségéről is. — Hogy az Apokalypsis hol szereztetett ? azt bizto­san nem lehet megállapítani, miután abban e pontra nézve sehol a legcsekélyebb vonatkozás sem fedezhető fel; csak annyit tudunk, hogy János a látomásokban Pathmos szigetén részesült (1, 9,) Ottani tartózkodásá­nak okául az Isten beszédét és a Jézus Krisztus tanubi­zonyságtételét emliti; mely határozatlan kifejezéseket lehet vagy ugy értelmeznünk, hogy ő misiói célból láto­gatta meg a szigetet, vagy ugy, hogy a keresztyénség­ügyébeni buzgóságáért üldöztetett és Pathmosra számű­zetett. Egyébiránt e kérdés eldöntése az exegesis kö­rébe tartozik. Mint mondók, könyvünk keltének helyiségét nem lehet biztosan meghatározni. Lehet, hogy a látnók azt Pathmos szigetén irta, hol a visiókban részesült; de az is lehet, hogy Kis-Azsiában, a hét gyülekezet valamelyi­kében, miután minden későbbi adatok, a könyv szerezte­tésének helyét illetőleg, Kis-Azsiára utalnak. Most beszéljünk az Apokalypsis szereztetésének okáról és céljáról. Ez a két pont oly szoros összefüggés­ben áll egymással, bogy a kettőt alig lehet különválasz­tani, s azért m! azokat itt együtt adjuk. A mi elsőben is az Apokalypsis előállásának okát illeti, azt nem az iró személyében, hanem az akkor léte­zett kor viszony okban kell keresnünk. Azt tudjuk, hogy János e könyvét egy szűkebb és egy szélesebb körű ol­vasó közönségnek irta; amazt képezte a 7 kis-ázsiai gyü­lekezet, melyhez szorosabb, emezt pedig az egész ker. egyház, melyhez általánosabb viszonyban állott. A könyv-

Next

/
Thumbnails
Contents