Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-12-03 / 49. szám

VI. A zsinatokról. Régi idők óta korlátozva volt a protestánsoknál a zsinattartás. Mert az 1791-kit kivéve, mely nincs — és hála Istennek, hogy nincs — megerősítve, egyet sem volt szabad tartaniok. Innen származik antonomiánk siralmas állapota; miután a régi zsinatok, melyek inkább kerületi, vagy csak megyei gyűléseknek nevezhetők, sem elegendő, sem kimerítő törvényeket nem hoztak, de a mostani előre haladt korszellemnek, akkoriban nem is hozhattak; azért is : „Szabadjon a protestánsoknak közzsinatokat, azon helyen és időben, mely nekik alkalmatos leend összehivni, minden előleges engedelem kérése nélkül." Legföljebb jelentsék azt be, a szerint, mint ezt dicsőült s boldog emlékű II. Lipót uralkodónk akarta 1790-ki leiratában: ,.Liberam proinde illis futuram, 11011 modo consistoriorum quorumvis celebrationem, sed et Synodorum, ad locum quem ipsi eligerint convocationem." l)e fájdalom ezen szabadságot, korlátolta az akkori hongyülés, ezen szavak közbe szúrásával praevie tamen, tam quod numerum personarum, quam etiam objecta ibidem pertractanda, per suam majestatem de casu ad casum determinandam." Nevezetes ezen királyi leirat még azért is: mert ebben nevezte magát a boldogult fölség — „C ap u t E c c 1. E v a n g e 1 i c a e"-nak. Mi a t. c. kimaradt, a kath. Clerus 1790. november 30-ki feliratának ezen indokolásából; „Principem catholicum, Ecclesiae, cujus nembrum nec esse vult, nec esse potest, Caput dici nequire." VII. A váló pörök tekintetében. A prot. házasság ügyei, ugy a váló pörök is saját consistoriuniaikon tárgyaltassanak; és ha a vegyes házasok elválasztatnának, szabad a prot.félnek, újra más házasságra lépnie, miután nálunk a házasság nem szentség. VIII. A tudományosság szabad kifejlődése tekintetéből, az alsó és felső iskolák és oktatók teljes elrendezésére, és könyvek kiadására feljogosittatnak a protestánsok. Ezt már ezelőtt két századdal megadták ugyan a bécsi és linci békekötés törvényei, és még folytonosan, legújabban akadályoztatunk ebben, alolirt saját tapasztalásából tanúskodván; Mert első kiadásu „Evangyélmi kátéja lefoglaltatott annak mésodik részeért, melyben a német és magyarhoni vallás javításának történelme adatott elő; holott semmi más nem foglaltatott, mint azon történelmi tény, mely már azelőtt száz nyelven, százszorosan kinyomatott. IX. „A k a t o n á s k o d á s i i d ö rövidíttessék meg." Mert a házassági kötések lehetlensége által, szaporodván a vadházasságok, és a törvénytelen gyermekek, mind ezek növelése elhanyagoltalak. mind pedig az erkölcstelenség előmozdittatik, mi csak az állam — mondhatni emberiség — kárára történik. X. Az úgynevezett patentalis egyházak töröltessenek el." — Mert ezek egy részről a papok uralmát mozdítják elé, mi a prot. elvek sőt emberi méltóság ellen van; másrészről pedig a hón polgárai közt békételenséget. viszálkodást és egyenetlenséget szítnak, főleg p a n slavistikus elveik és irányuk miatt, az egész hazának felette veszedelmesek. Magában értődik, hogy az itt különösen fel nem hozott 44 és 48-ki vallástárgyu törvények, érvényben maradva, életbe léptetendők. Meglehet, hogy mások, többet is, jobbat is tudnak; ám adják elő; csak az Istenért ne halgassunk! mert most, s e részbeni hallgatás, magunk elleni vétség. Közli Blázy Lajos, az „egyházi-törvény," „az uj zsinati szabályok" és az „evangyélmi káté" szerzője. AZ UTOLSÓ KANONIKUS KÖNYV. (Folytatás.) János itt, amint látszik, csak jövendöl, tehát ai azután történendőkröl beszél, Jeruzsálemnek nem a pogányok által lett elromboltatásáról, hanem annak majdani megszállásáról szól, s azért ezen egész leirás világosan Dávid városának elpusztittatása előtti időre mutat. De János nem is írhatott igy post eventum, mert a leirás a később bekövetkezett eseményekkel nincs összhangzásban. Mert, amint a történelemből tudjuk, Titus alatt a templom nem kiméltetett meg; továbbá a városból nem csak egy tizedrész, hanem az egész romba lett döntve, s akkor nem 7 ezer, hanem ki tudja hány ezer ember veszett el: végre a veszedelemnek ezen idejében a megjövendölt két tanú (valószínűleg Illyés és Mózes van értve) sem jelent meg, szóval: a látnók leírása a következménynek épen nem felel meg, s ő a 70-ik évben bekövetkezett katastropha után ilyen rajzot nem adhatott. • /