Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-10-22 / 43. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: A lipót és saerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben házhozbordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 80 ujkr. DR. ROTHE BESZÉDE AZ EISENACHI PROTESTÁNS EGYLETI GYŰLÉSEN JUN. 7-én. (Folytatás.) Ha tehát bajunk fő okát magánál az egyháznál kell keresnünk, itt a történelmi felfogás nem is engedi, hogy tévútra térjünk. Ez e tüneménynél mindenképen a tettleges okozati összefüggésre utal azon körülménynél fogva is, hogy a messze elharapódzott elidegenedés az egyháztól, egyidejűleg lép fel azon nagy történelmi fordulattal, mely által a mult század második felében a modern tudat és a modern míveltség sajátságos nézleteivel és célzataival magának a népnél útat tört, valamint az által is, hogy az elidegenedés a társadalomnak épen azon osztályánál honos, mely e modern szellem befolyása alatt leginkább áll. Ama nagy történelmi válság a német keresztyénség előtt egészen uj világnézetet tárt fel, melynek lényeges jellemvonása abban áll, hogy a keresztyénség tudata mintegy uj érzékkel gazdagodott, érzékkel e földi jelen világ iránt az ember sajátságos céljaira néző jelentősége szerint, röviden szólva érzéke nyilt meg az emberiségnél erkölcsi és szellemi céljaink iránt és ezzel összefüggésben feltámadt benne az ösztön, hogy e földi világot, mint eszközt ama sajátságos emberségi célhoz, lehetőleg teljesen birtokába kerítse felismerés és az emberi célokra szolgáló szerszámul való elkészítése által. E hathatós változás az egyházat a keresztyénség közepett egészen uj állásba tette. Munkásságának föltételei lényegesen mások lettek, s ezzel feladatának is okvetlen módosulnia kellett. Az volt már most a teendő, hogy ezen uj történelmi helyzetet jól megfontolván, határozza el magát, mily állást akar azon uj világgal szemben elfoglalni, mely körülötte felvirágzott. Attól, hogy azt kellő módon tegye, függött nyilván hatályos munkásságának fenmaradása, s nekünk azon tényből, hogy az egyház azon időponttól fogva szemmel látható hanyatlásban van, azt kell következtetnünk, hogy nem tudta akkor magát a modern élethez kellő álr lásba tenni. Eldöntésének természetesen attól kellett függnie, mikép hitte felfoghatni ez utóbbinak viszonyát a keresztyénséghez, melynek szervezete akar lenni és kell is hogy legyen. Itt csak egy választása volt. Vagy az, hogy a modern eszmék és célzatok a keresztyénség iránt idegenek vagy épen ellenségesek: akkor az egyháznak vele szembe kell szállnia, — de akkor, ha a keresztyénség csakugyan igazság, azzal a hatalommal kell bírnia, hogy megverje és legyőzze. Vagy azok a keresztyénséggel egyneműek, magok történelmi munkásságának termékei: akkor az egyháznak azokat el kell ismernie, keresztyénekül törvényesítenie, sőt a birtokában lévő minden eszközökkel mellettük harcolnia. S mire határozta el magát ? Jusson mindenek előtt eszünkbe, mily nagyon bajos volt az adott viszonyok közt határozathoz jutni. Mert nem akarunk a méltányosságról megfeledkezni; hisz nem vádoskodni jöttünk ide. Ily nagy történelmi válságok soha sem eshetnek meg komoly bonyodalmak nélkül, mert az emberek esak igen lassan birnak tiszta tudatához eljutni annak, a mittulajdonképen céloznak és akarnak. A mi esetünkben az egyháznak ítéletet kellene alakítania olyan keresztyénségrŐl, mely nem is az ő földén termett és